A hétfejű sárkány betegség negyedik állomása: középfülhurut

Gondolatban tovább követjük a náthával kezdődő és többnyire hörghuruttal végződő gyermekbetegség útját.

Előző számainkban olvashatták, hogy az elhúzódó orrfolyás hamarosan az orrmelléküregek gyulladásával folytatódik. A tünetek viszonylag enyhék, nem jár magas lázzal, fájdalommal, ezért gyakran nem is gondolnak rá. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya a fülkürt nyílását szűkíti, majd eldugaszolja, és fülkürthurutot eredményez.  Ha a fenntartó náthás állapotot nem szüntetjük meg, a szövődmények tovább folytatódnak és kialakul a középfülhurut. Ez is viszonylag tünetszegény fülbetegség, hiszen nem jár lázzal, nem fáj a gyermek füle. Az egyedüli jel, ami a középfülhurut kialakulására figyelmezteti a szülőket: a gyengült hallás.

Gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban naponta találkozom fülbeteg gyermekekkel és aggódó szüleikkel. Szinte minden esetben felvetődik a kérdés: a fülbetegség okoz-e a későbbiekben halláscsökkenést? Ezt nyilván még hosszú gyakorlat birtokában is nehéz megjósolni, de itt is érvényes a megelőzés fontossága.

Ha idejében kiderül, hogy gyengébben hall a gyermek, akkor egyszerű eszközökkel rövid idő alatt meggyógyítható.

A fülbetegségek kialakulásának és lefolyásának megértéséhez kevés anatómiai ismeret elegendő. A fülkagyló és a külső hallójáratnak a dobhártyáig terjedő része alkotja a külső fület. A  dobhártya, a mögötte lévő borsónyi kis üreggel együtt képezi a középfület. Ebben a piciny üregben vannak a hallócsontok is. A középfület az orrgarat hátsó részével egy nagyon fontos kis csatorna köti össze, ezt fülkürtnek, Eustach-kürtnek nevezzük. Az egészséges fülkürt-működésnek a középfül működése szempontjából óriási jelentősége van. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe, és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat, és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodástól.

A külső hallójárat betegségeiről a nyári szezonban olvashattak, hiszen az főleg a strandszezonban fordul elő. Most főként a hűvös időben gyakori, hurutos fülbetegségekről lesz szó.

A középfül-betegségek jellemzői

A középfülgyulladás és a középfülhurut nem azonos betegségek. Előfordul, hogy a fültőmirigy gyulladást és a középfülgyulladást tévesen összevonják, és középfültőmirigy-gyulladásról beszélnek. Ilyen betegség nincs, ez téves szókapcsolás.

Mindkét középfülbetegség a dobhártya mögötti apró üregben, a dobüregben zajlik, és szerencsés esetben nem terjed rá a környező lukacsos szerkezetű csontállományra.

A középfület az orrüreggel összekötő csatorna, a fülkürt gyermekkorban rövidebb, tágabb és egyenesebb, mint a felnőtteknél. Sokkal könnyebben bejutnak a baktériumok a középfülbe az orr felől, a tágabb fülkürtön át. Többek között ezért is olyan gyakori a fülbetegség a gyermekkor kezdetén.

A középfülhurut bár felnőtt korban is előfordul, de jellegzetesen gyermekkori fülbetegség. Fájdalom nélkül, sokszor észrevétlenül alakul ki. A szülők csak a fokozódó halláscsökkenés miatt fordulnak orvoshoz. Az óvodáskor kezdetén a leggyakoribb. Ebben az életkorban a hallásvizsgálatot csak nagy gyakorlattal, többszöri próbálkozással, elsősorban játékos módon lehet végezni. Van egy nagyon egyszerű, gyorsan elvégezhető objektív módszer a középfülben lévő nyomásviszonyok vizsgálatára: a timpanometria. Ezzel nem a gyermek hallását vizsgálják, hanem azt, hogy a dobüregben van-e elegendő levegő, illetve van-e folyadék a fülben, és azt is, hogy a fülkürt működése rendben van-e. Mindezen adatok birtokában indirekte a hallásra is tudunk következtetni.

A középfülhurut az elhúzódó nátha és orrdugulás, és a következményes fülkürt szellőzés zavara miatt alakul ki. Ha allergiás náthára tevődik rá a gyulladásos folyamat, akkor még nagyobb a lehetősége a betegség kialakulásának.

Egyszerűen arról van szó, hogy a gyermeknek bedugul az orra, és ezzel eldugul a fülkürtje is. Ennek következménye, hogy a nyelőmozgásokkal nem megy levegő a középfül üregébe, sőt az ott lévő is elhasználódik és légüres tér, vákuum alakul ki a középfülben. A dobhártya behúzódik, fényét elveszíti, és mögötte a szívóhatás miatt a testnedvek beáramlanak a dobüregbe, előbb-utóbb kitöltik azt. Kezdetben ez a folyadék rózsaszín, áttetsző, állagát tekintve vízszerű. Nem okoz fájdalmat és lázat mindaddig, amíg a fülkürtön át nem jut be kórokozó a középfülbe.  Akkor viszont a fülben lévő folyadékban drámai gyorsasággal kialakul a középfülgyulladás, magas lázzal és heves fülfájdalommal, többnyire csak egyik oldalon. Ilyenkor már alig lehet megúszni a fül felszúrását, hiszen a láz és a fájdalom csak akkor múlik el, ha kiürül a gyulladásos folyadék a dobhártya mögül. Az időben észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb és nem jár feltétlenül a fül felszúrásával. A kiváltó illetve fenntartó hurutos állapot kezelése a legfontosabb. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg-gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

Otthoni ápolás

Az orrhigiéné eszközeinek segítségével az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása hozzátartozik az otthoni teendőkhöz. Fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk a helyes orrfújásra, de ilyenkor ez már nem elegendő. Az orrszívóval való leszívás előtt és után is javaslom a váladékoldót és érösszehúzót tartalmazó orrspray használatát. Klinikai munkacsoportunk által összeállított, ma már gyógyszertárban is kapható orrszpré szükség esetén négy héten át is használható.

A másik fontos otthoni teendő a fülmelegítés. Ez a fülbetegség szinte mindig kétoldali, ezért célszerű egyszerre mindkét fület melegíteni a közismert gyógysapkával. Nem kell órákig melegíteni, hiszen ez egy ingerterápia. Naponta többször célszerű feltenni a sapkát a vízben megmelegített betétekkel. A melegítés időtartama egy-egy alkalommal kb. 20 percig tartson. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fülkagylóról kiváltódó reflexek jótékonyan befolyásolják a középfül szellőzését.

A középfülhurut sajnos nem minden esetben múlik el ilyen egyszerű módszerek segítségével.

Hosszú hónapokon át elhúzódhat, akadályozva a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését. Tartós fennállás esetén szakorvosi ellátás kapcsán műtéti beavatkozás is szóba jön. A megelőzés hatékony eszköze az óvodai szűrővizsgálatok végzése, ahol a timpanométer segítségével időben fény derülhet a középfülhurutra.