A náthától a közép-fülgyulladásig

Az előző hónapban a Baba Patikában megjelent cikkemben megígértem olvasóimnak, hogy folytatom a középfülbetegségekkel kapcsolatos gondolataim leírását.

Emlékeztetőül gondoljuk végig a náthával kezdődő és középfülgyulladást okozó betegség lefolyását. Korábbi írásaimban is utaltam rá, hogy valóban egy folyamatról van szó, ami akár néhány óra alatt kialakulhat, de gyakrabban több napot vesz igénybe. A náthás gyermek az éjszaka közepén fülfájásra ébred és előfordul, hogy hirtelen felszökik a láza. A drámai gyorsasággal kialakuló tüneteket szinte minden esetben megelőzi az orrfolyás és az orrdugulás. Mindkét tünet, tehát a fokozott orrváladékozás és a gátolt orrlégzés hajlamosít a fülszövődmény kialakulására.

A betegség kezdetét jelentő nátha köztudottan vírusbetegség, a megfázás csak hozzásegít a vírusok megtelepedéséhez az orrnyálkahártyán. Néhány napig tartó orrváladékozás és orrdugulás után gyakran baktériumok telepednek meg az orrjáratokban, és gyorsan szaporodásnak indulnak. Ezzel már elindult egy olyan folyamat, ami az orr körüli üregrendszer gyulladását eredményezi.

A baktériumok bekúsznak az orrmelléküregekbe, és kialakul a nátha első szövődménye, az arcüreggyulladás. Az orrváladék jellege megváltozik. A vízszerű orrfolyás sűrű, sárgás-fehér színűvé alakul, hőemelkedés, rossz közérzet, étvágytalanság kíséri. Felnőtteknél fejfájás, arcfeszülés jelezheti az orrdugulás mellett az arcüreggyulladás kialakulását.

Gyermekek arcüreggyulladása sokkal enyhébb tünetekkel jár, főként a náthás betegség elhúzódása, és az éjszakai köhögés jelzi, hogy már nem egyszerű nátháról van szó.

Az orrüreg hátsó részén mindét oldalon a fülkürt nyílása közvetíti a levegőt az orr felől a középfül felé. Miután az orrfenék hátra lefelé lejt, mint egy szánkópálya, a náthás gyermek a baktériumokkal telített orrváladéka ezen nyílások révén könnyen bejut a középfülbe.

A középfül-gyulladás csecsemőkorban fordul elő leggyakrabban. Ebben az életkorban az anatómiai viszonyok is hajlamosítanak rá, ugyanis a fülkürt tágabb, rövidebb és egyenesebb lefutású. Az arcüregek is apró, borsónyi üregek formájában, de már jelen vannak csecsemőkorban is, és fontos szerepe van ebben a korban az orrmanduláknak.

Kevesen tudják, hogy a homloküregek gyermekkorban lassan fejlődnek ki. Három éves korban kezdődik és 10 éves korra éri el a teljes nagyságát, ezért a homloküregek gyulladásos betegségével ritkán találkozunk. Annál inkább gyakori az orr mellett két oldalon elhelyezkedő apró üregecskék a rostasejtek gyulladása. Szemhéjduzzanatot okozó súlyosabb formája szerencsére nem gyakori. A nátha sorozatos szövődményeinek folyamata ezen apró üregek gyulladásával folytatódik. Az arcüregekben és a rostasejtekben megbújó kórokozók hatására váladék termelődik a melléküregekben, mely fekvő helyzetben a garat hátsó része felé csordogál, és a légvételekkel beporlasztódik  a légutakba. A középfülgyulladás kialakulásának is kedvez ez a szituáció, ugyanis az orrüreg hátsó részén összegyűlik a baktériumokkal telítődött orrváladék és könnyen bejut a fülkürtön át a középfülbe. Ekkor lép akcióba az orrmandula, az orrgarat leghátsó részén. Duzzanata jelzi, hogy részt vesz a gyulladás leküzdésében.

Pontos anatómiai ismeretek nélkül is egyszerűen megérthető, hogy az orrüreget a középfüllel összekötő kis csatorna a fülkürt (szerzői néven Eustach kürt) rendkívül fontos szerepet játszik a fülbetegségek kialakulásában. Egészséges állapotban az a feladata, hogy a nyelőmozgásokkal és ásításnál levegőt juttat a középfülbe. A nátha okozta orrdugulás a fülkürt funkcióját is rontja, tartósan elzáródik a szájadéka ennek összes következményével. Ha egy-egy pillanatra mégis kinyílik a baktériumok mintegy beszippantódnak a középfülbe, és percek alatt szaporodásnak indulnak, kialakul a fájdalmas, lázzal járó középfülgyulladás.

Felismerése az orvos és a szülő számára is könnyű, hiszen egyértelmű tünetei vannak. A megelőzése könnyebb, mint a gyógyítása. A nátha korrekt kezelése az orrhigiéne eszközeivel az arcüreggyulladás gyógyítása, valamint az immunitás erősítése, a fülek melegítése sokat segít a betegség elhárításában. Az orrhigiéne eszközei az orrszívók és a két komponensű, hatékony orrszpré. Az orrszívás az orrszpré és fülmelegítés együttesen segítenek a betegség leküzdésében.

A középfül-gyulladásra hajlamos gyermekek szüleinek azt javaslom, hogy már a náthás gyermeknek is hasznos a fülmelegítés. Erre a célra terveztük a fülmelegítő gyógysapkát, ami több méretben kapható a patikákban, gyógyászati segédeszköz boltokban. A forró vízben kb. 20 perc alatt felmelegíthető betétek mindkét fület egyszerre melegítik. A fülkagylókról kiváltódó reflexek javítják a középfül szellőzését a fülkürtön keresztül. A másik fontos hatása a meleg ingernek, hogy az odavándorló fehérvérsejtek segítenek az úgynevezett “lobgát” kialakulásában. Ha már kialakult a középfülgyulladás, akkor a kezelése igazi szakorvosi feladat.

A legnehezebb kérdés, hogy mikor kell és mikor nem szükséges felszúrni a dobhártyát a gyulladásos váladék lebocsátására. Ez a döntés mindig attól függ, hogy a láz és a fájdalom mennyire viseli meg a gyermeket. Súlyos tünetek, magas láz esetén a fülszúrás szinte azonnal megszünteti a fájdalmat, és a láz is hamarosan csökken.

A fülszúrás az orvos és a szülő együttes döntése kell legyen. Nem tartom célszerűnek, ha a szülő egymagában dönti el, mi történjen a gyermek fülével.

Az elmulasztott, vagy későn végzett beavatkozás további krónikus fülbajok forrásává válhat. Ezt is mérlegelni kell, mielőtt a gyógyítás módjáról döntést hozunk.

A középfülgyulladás teljes gyógyulása is hosszabb folyamat, heteket vesz igénybe. Először múlik el a láz és a fájdalom, majd a fülfolyás és hetek múlva tér vissza a teljes hallás. A jó hallás bizonyítja, hogy a fül anatómiai és funkcionális szempontból is meggyógyult. Ezért tartom fontosnak a fülbetegség kapcsán a hallás későbbi ellenőrzését.