Az orrhigiéné fogalma és eszközei

Az utóbbi évtizedekben a közösségekbe kerülő gyermekek körében a szűnni nem akaró nátha és köhögés népbetegséggé vált.

Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a környezetszennyeződés fokozódásával a gyermekek immunitása relatíve gyengült, és mindehhez hozzájárul, hogy az antibiotikumokat átvészelt, megerősödött kórokozók rendre visszakerülnek a gyermekközösségekbe, egyre nehezebben leküzdhető légúti szövődményeket okozva.

Aki gyermeket nevel, megtapasztalja, hogy nem mindig egyszerű feladat a náthás gyermeket megtanítani az orrfújásra. Ha sikerül is, a gyermekek általában nem tudják hatékonyan kifújni az orrukat, és a bent rekedt váladék a betegség tovaterjedésének forrása. A klinikán, ahol évtizedeken át dolgoztam, sokszor hallottuk Miriszlai professzor úrtól, hogy van egy régi francia mondás, miszerint „a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be”, és ehhez hozzátette, hogy a betegség mérföldkövei törvényszerű sorrendben követik egymást. A náthától a hörghurutig, többnyire hét betegség tünetegyütteséről van szó, és ezt neveztük el Hétfejű Sárkány betegségnek.

Professzor úrtól megtanultuk, hogy ha az orrüregből és az arcüregből rendszeresen, leszívással megakadályozzuk, hogy a vírusok és a baktériumok a váladékban tovább szaporodjanak, és azzal együtt tovaterjedjenek az orral kapcsolatos üregrendszerben, a középfül felé, az orrmandulában, majd a légutakban, akkor igazi prevenciós tevékenységet végzünk a gyógyítással együtt.

Klinikai munkacsoportunk több évtizedes fejlesztő munkájának eredménye, hogy hazánkban már természetes az, hogy a náthás gyermekek – újszülött kortól az óvodás korig – naponta többször le kell szívni az orrváladékát. De még mindig sokan vannak, akik a náthát enyhe lefolyású, banális betegségnek vélik, és azonosítják a megfázással. Az orr és a torok nyálkahártyája hirtelen lehűlése valóban hajlamosít a náthás tüneteket kiváltó vírusok megtelepedésére. A vírusok okozta fokozott váladéktermelődés és a nyálkahártya duzzanat  viszont kedvez a baktériumok megtelepedésének, és ezzel már kialakult a nátha első szövődménye, a bakteriális szuperinfekció (felülfertőződés). Ezek a kórokozók az orr és melléküreg-rendszerben megbújva elhúzódó hurutos tüneteket és további szövődményeket indukálnak.

A mai világban, amikor már mindenki tudja, hogy léteznek baktériumölő szerek, az antibiotikumok, csak azt nem tudják, hogy ezek sem oldanak meg minden problémát. Azzal a ténnyel sem számol mindenki, hogy a gyermekközösségekben olyan kórokozók terjednek egyik gyermekről a másikra, melyek korábban túléltek néhány antibiotikumot, és az erősebb egyedek maradtak életben, és azok terjesztik a nehezen kezelhető légúti szövődményeket. Ha ilyen kórokozót hordozó gyermek bekerül az egészségesek közé, azok cseppfertőzés, vagy a közös játékok révén megbetegszenek, majd újabb antibiotikus kezelés veszi kezdetét, és a még erősebb kórokozók továbbviszik a bajt. Véleményünk szerint egy rezisztencia spirál indult el, amelyek egyre erősebb, egyre veszélyesebb baktériumok lesznek a szövődményeket indukáló mikroorganizmusai.

Az utóbbi időben ez a folyamat felgyorsulni látszik, és ez a magyarázata annak, hogy az óvodába, bölcsődébe frissen bekerült gyermekek szinte törvényszerűen megbetegszenek, náthásak lesznek, majd ezt követően gyakran ismétlődő, vagy permanens hurutos betegségeket hordoznak. Ezt a magunk gerjesztette folyamatot csak úgy lehet megakadályozni, ha nem ingereljük fölöslegesen és helytelenül adagolt gyógyszerekkel a kórokozókat, hanem a nátha kezdetén technikai eszközökkel, rendszeres leszívással megakadályozzuk a tovaterjedését. A motoros vagy porszívóra szerelhető orrszívót Miriszlai professzor úr technikai zsebkendőnek nevezte.

Az orrhigiéne tulajdonképpen az orrüreg tisztaságát jelenti, és egyúttal a jó orrfunkció helyreállítását is.

Az orr élettani funkcióját hivatott helyreállítani minden orrhigiénés eszköz. Normál körülmények között az orr megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a belélegzett levegőt. Ha az orrjáratokban váladék halmozódik fel és a nyálkahártya megduzzad, ez a fiziológiás tevékenység zavart szenved.

Sokszor kérdezik tőlünk, hogy hányszor kell, hányszor szabad leszívni egy gyermek orrát, ha náthás. Professzor úr erre azt válaszolta, hogy annyiszor, ahányszor egy felnőtt ember kifújná az orrát, ha náthás. Nincs felső határ, akár óránként megismételhető, ha szükség van rá. Ártani nem lehet vele, a váladéktermelődést a szívás nem fokozza.

A is lényeges, hogy a gyermek a leszívás közben a segítő személy ölében üljön és a fejét a homlokával rögzítve ne engedje elrántani. Fekvő helyzetben történő orrváladék leszívás a hátracsorgó váladék eltávolítását megnehezíti. Fontos higiénés szabály, hogy az orrszívót rendszeresen, alaposan fertőtlenítsék, és ezzel a betegség tovaterjedését megakadályozzák.

Az orrmelléküregekben lévő váladék is eltávolítható szívótechnikával, de ez nem „házi feladat”. Ez viszont intézeti körülmények között gyakorlott személyzet segítségével fekvő helyzetben történik.

Az orrüregbe juttatott steril fiziológiás oldatot az ellenkező oldali orrfélre gyakorlott szívással gyors áramlásra késztetjük, és a kialakult szívóerő emeli ki a váladékot a melléküregekből. Az eljárást 1931-ben Arthur Proetz washingtoni fül-orr-gégész írta le könyvében.

Módszerét a penicillin feltalálása, és az antibiotikumok széleskörű használata évtizedekre kiszorította a gyakorlatból. A kórokozók megerősödésével a módszernek ismét egyre nagyobb az aktualitása.

Az orrüreget nátha kapcsán nemcsak a felgyülemlett váladék, hanem a megduzzadt nyálkahártya is szűkíti. A vizenyősen duzzadt nyálkahártya, és a tágult erek az orrváladék leszívása után is akadályozzák az orrlégzést. A következményes szájlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, a nyálkahártya kiszárad és a „kicsit piros torok” kórképe alakul ki.

Az orrdugulás ellen orvosi javallat nélkül használt érösszehúzó, illóolajakat tartalmazó orrcseppek vagy orrszprék mindenki számára közismertek, de a veszélyeivel nincs mindenki tisztában. Azt többnyire tudják, hogy tartós használtuk veszélyekkel jár, de nem mindenki veszi komolyan.

Az orrcseppek hatékonyságáról írott közleményünkben is leírtuk, hogy az orrcseppek többnyire az orrfenéken végigfolyva leszaladnak a garatba, így az orrüreg felső részével, ahol az arcüreg nyílása van, nem is kerülnek kapcsolatba. Az orrszpré formájában bejuttatott gyógyszerek jól beterítik az orrnyálkahártyát és a befújásukat is jobban elfogadják a gyermekek. Fontos, hogy a hatóanyagok érösszehúzót és váladékoldót is tartalmazzanak, de egyiket sem túl nagy dózisban. Klinikai munkacsoportunk kifejlesztett egy ilyen orrkészítményt, ahol a két összetevő alacsony koncentrációban van jelen, és a fő hatások összegződnek, a mellékhatások nem. Ennek köszönhető, hogy a gyermek és felnőtt változata is akár négy héten át is használható, a nyálkahártya károsodása nélkül. Ez különösen fontos szempont az allergiás eredetű orrtünetek enyhítésére.

Az orrszpré használatával kapcsolatban gyakran észlelt hiba, hogy a flakon csúcsát bedugják az orrba, és utána nem fertőtlenítik. Ezzel nyilván minden használat alkalmával visszajuttatják a kórokozókat az orrba. Javaslatunk az, hogy az orrcsúcs felemelésével az orrjáratok szabaddá válnak, és a gyógyszert kb. 1 cm távolságról spricceljük az orrjáratokba.

Az orrhigiéne fogalmának és eszközeinek kidolgozásán évtizedeken keresztül munkálkodott egy gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoport a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján, a legendás hírű Tűzoltó utcai gyermekklinikán. A vezetője Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor felismerte, hogy a banálisnak vélt nátha a kiindulópontja annak a s sorozatbetegségnek, amivel szinte minden óvodáskorú gyermek küzd, a szűnni nem akaró nátha és köhögés kórképével.

Legfontosabb megállapítása, hogy a nátha korrekt kezelésével a szövődmények megelőzhetők.

A megoldáshoz kifejlesztet orrszívók és a hatékony, hosszú ideig használható orrszpré mellett a munkacsoport fejlesztette ki a fülmelegítő gyógysapkát, amely OTO-THERM néven közel húsz éve patikai forgalomban van.

A régi, sóval való fülmelegítés tapasztalatát felhasználva mérésekkel bizonyítottuk, hogy a fülkagylókra helyezett meleg inger javítja a középfül szellőzését, csökkenti a fülfájdalmat, segít a fül körüli lobgát kialakulásában, hiszen dunsztkötésszerűen hat. Az eldugult orr a fülek dugulását is előidézi. E miatt a középfülben kocsonyás folyadék képződik. Ennek elfolyósítására is hatékony, mint az orrhigiénés eszközök hatékony kiegészítője.

A komplex betegség komplex megoldást igényel. Az orrhigiénés eszközöket a nátha szövődményeinek kialakulása előtt érdemes használni, megelőzésképpen, így a komplex kórkép nem alakul ki.

További információk: www.gyogysapka.hu