Az orrvérzős gyermek

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. A fül-orr-gégészeti rendelőkben „orrvérzős” gyermekkel  akkor is találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzések miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők.

Szinte minden esetben felvetődik a kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Kezdődő nátha

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan, jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.

Különösen így van ez a nátha kezdetén, amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérülése könnyen bekövetkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.

A vérzések általában egyoldaliak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségnél fordul elő. Ez viszont az egyszerű, gyakran jelentkező orrvérzésekhez képest elenyésző számban fordul elő.

Hároméves korú gyermekek körében orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegentest. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, az ágybetétből egy szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukba dugnak. Az idegentest beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegentest körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és nehezen szűnik spontán. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást eredményez az arcüregben. A vérzés közepette az idegentest eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel.

Nagyobb gyermekek rossz szokása az orrpiszkálás, ami orrvérzést okozhat. A lekapart pörk helyén lévő hámhiányból komolyabb vérzések is jelentkezhetnek.

Sérül az érfonat

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak. Ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig a családot kelti fel. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, főleg ott, ahol a lakások levegője száraz, túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvező  lehetőséget teremt a felületes érfonat sérülésének.

Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javasoljuk, hogy télen éjszakára se fűtsék túl a lakást, és gondoskodjanak a megfelelő páratartalomról.

Mit tegyen a szülő?

Ha a gyereknek vérzik az orra, némi gyakorlati ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik saját izgalmán, és elsősegélyt tud nyújtani.

Ha a kisgyermek még ülni sem tud, fordítsák oldalra, egy csipet vattát sodorjanak hegyesre és dugják a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsák rá az orrszárnyat körülbelül 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, az átázott vattát ki kell cserélni és kevés érösszehúzó cseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!

Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt, hányingert, hányást eredményez. Ezért is tanácsoljuk a szülőknek, hogy ülve, előrehajtott fejjel próbálják ellátni gyermeküket. Így pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés.

A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és tartós kompresszió az előbb leírt módon történjen. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben, például úgy, hogy maga szorítja rá az orrszárnyat a vattára. Közben a homlokra, tarkóra helyezett hideg vizes ruha jó hatású.

Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, akkor is főleg traumás esetben, hogy így nem sikerül a házilagos vérzés csillapítása, és természetesen ez már szakorvos feladata. Még egy orvos életében is évek múlnak el anélkül, hogy ilyen súlyos formával találkozna. A banális, spontán szűnő orrvérzések viszont mindennaposak.

Használ az ecsetelés

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresnek fel bennünket a szülők az ok tisztázására és elhárítására. Szerencsére ezen könnyen tudunk segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát. Súlyosabb esetben az égetés (cauter) vagy fagyasztás (cyro) jön szóba. Az orrüreget kitöltő réteges tampon behelyezésére gyermekeknél ritkán van szükség, kivéve a vérképzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknél, itt sajnos többször előfordul. Az orrgaratból származó vérzés, például orrmandula-műtét után, speciális orrgarat-tamponnal szűnik meg. Ennek rögzítése az orrüregen át történik. Nagyon ritkán szükséges és természetesen kórházi ellátást igényel.

Végezetül fontosnak tartom, hogy minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl végezzék el a vérkép vizsgálatát, beleértve az alvadási faktorokat is, még abban az esetben is, ha az otthoni ellátás sikeres volt.