Vizes gondok

Vizes gondok II.

Az úszni tanuló vagy sportszerűen uszodába járó gyermekek gyakran panaszkodnak enyhe fülfájdalmakról. Az úszó csemeték szülei sokszor már kész diagnózissal érkeznek a rendelőbe, hiszen ők már néhány hasonló fülgyulladással találkoztak.

A gyakori vízbemerülés kapcsán kialakuló fülfájdalom az esetek többségében a külső hallójárat bőrének gyulladása miatt alakul ki. Aki fürdéskor sokat tartózkodik a vízben és sokszor a víz alá merül, az kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy a hallójárat bőre felázik, és a bőr elveszti természetes védekező rétegét. Eltávozik a bőr védelmét jelentő fülzsírréteg, és a bőr másik védelmi rendszere, a „savköpeny” lúgos irányba változik.

A tünetek nagyon jellegzetesek. A baj enyhe viszketéssel, kevés fülfolyással, kisfokú halláscsökkenéssel, fülzúgással kezdődik, majd hamarosan „berobban”, a tünetek drámai gyorsasággal fokozódnak és többnyire láztalanul a hirtelen fellépő heves fájdalom uralja a képet. A középfülgyulladásra jellemző hurutos, náthás tünetek teljesen hiányoznak.

Vizenyős duzzanat okozza

A bőr felszínén normál körülmények között is jelenlévő baktériumok, valamint a vízben lévő kórokozók szabad utat kapnak a bőrön keresztül. Különösen kedveznek ennek a hallójáratban levő apró kis hámsérülések.

A bőrgyulladás fájdalmasságát a hallójárat szűk csontos csatornáját feszítő vizenyős duzzanat okozza. Súlyosabb esetben a bőr alatti kötőszövet is beszűrődik, és a duzzanat szinte elzárja a hallójáratot. Ez indokolja a vele járó átmeneti halláscsökkenést is. A fülkagyló előtt és mögött is kialakulhat gyulladásos beszűrődés, bőrpírral, sőt maga a fülkagyló is megduzzadhat. Ezek a tünetek a hallójárat-gyulladás ritkán előforduló, kiterjedt formái kapcsán jelentkeznek. Az egyszerű, szinte mindennapos uszodai fülgyulladások nem járnak ilyen heves tünetekkel, enyhébb lefolyásúak, de gyakran ismétlődnek. A súlyosabb formákat a nyári hőségben a zsúfolt, piszkos vizű strandokon sokat víz alá merülők panaszaiként tapasztalom. A kánikulában felmelegedett tavak, strandok vizében elszaporodott kórokozók gyakran tömeges fülészeti megbetegedést okoznak. Mindkét forma a felázott, védtelen bőr ellenálló képességének gyengeségéből adódik.

Hogyan ismerhető fel?

A külső hallójáratban kialakuló bőrgyulladást nem szabad összekeverni a náthával szövődött középfülgyulladással. Jóllehet mindkét betegség igen heves fülfájdalommal járhat, de kialakulása, lefolyása, kezelése teljesen különbözik. A középfülgyulladás főként óvodáskorú gyermekek betegsége és a hűvösebb időben gyakoribb hurutos betegségekhez kapcsolódik. A kezelés mindig a hallójárat szakszerű kitisztításával kezdődik, vékony steril műanyag csővel a váladékot leszívjuk. Régen a hallójáratban lévő váladék kitisztítására gyakran használták a hidrogén-peroxidot, közismert néven a pezsgő fülcseppet. Idősebb kollegáim biztosan emlékeznek rá, magam csak a pályám kezdetén alkalmaztam, azután megfeledkeztünk róla. Új gyógyszerek, új módszerek jöttek és leváltották a régit. Az utóbbi időben ismét gyakran használom ezt a készítményt. A hidrogén-peroxidot tartalmazó fertőtlenítő tabletta oldata (1 dl vízbe két tabletta) jól használható a hallójárat tisztítására, fertőtlenítésére. A fülbe csepegtetve segít a gyulladásos váladék kitisztításában és a kórokozók elpusztításában. Az oldata hűtő borogatáshoz, fertőtlenítő szájöblögetéshez is használható. A bőr védelmét képező savköpeny helyreállítása enyhén savas kémhatású oldatba vagy gélbe mártott vékony gézcsíkkal lehetséges, melyet óvatosan a hallójáratba vezetünk. Jól bevált módszer, ha előzőleg gyulladáscsökkentő hatású krémet juttatunk a hallójáratba. Erre a célra kitűnően megfelel az antibiotikumot nem tartalmazó, tiszta növényi eredetű hatásáról ismert aloé verát tartalmazó gél.

Hűtés vagy melegítés?

Fontos: az így kialakult külső fülgyulladás csillapítására nem meleget, hanem hűtő borogatást célszerű tenni. A hűtő borogatás legegyszerűbb módja a gyógysapka hőtároló betétjével történik. A betét ugyanis hűtőszekrénybe vagy néhány percre mélyhűtőbe téve jól hűtő tasakként is működik. A hűtőborogatást a fájdalom megszűntéig többször ismételve célszerű végezni.

A hallójárat gyulladás bármely életkorban előfordul és a nyári szezonban gyakoribb. Másként kezeljük az enyhe uszodai formákat és másként a súlyos nyári, strandoláskor szerzett változatot.

A megelőzésről

Gyakran kérdezik tőlem a szülők, hogy a nyaralás előtt hogyan készüljenek fel a hallójárat-gyulladás megelőzésére, és ha kialakul, akkor milyen egyszerű kezelést javaslok. Különösen az úszó gyermekek szülei érdekeltek ebben és főként akkor, ha már szembesültek ezzel a problémával.

Tanácsom: tartózkodjanak a hallójárat naponkénti túlzott tisztogatásától, ezzel elkerülhetők a bőr apróbb sérülései, és a bőrvédelmet jelentő savköpeny és fülzsírréteg indokolatlan eltávolítása. Vigyenek magukkal a gyulladások, csípések, égések, horzsolások kezelésére alkalmas gyógykészítményt. A fertőtlenítő tabletta és a hűtőborogatáshoz szükséges hőtároló gyógysapkabetét is jó segítség a nyaralás közepette kialakuló hallójárat-gyulladás tüneteinek csillapítására. Úszás előtt az „érzékeny fülű” gyermeknek néhány csepp paraffin- vagy étolajat szabad csepegtetni a fülébe, ez víztaszító réteget képez és védi a bőrt a felázástól.

Vizes gondok

Vizes gondok I.

Az úszás csodálatos, testet és lelket építő sport. A beteges, gyakran hurutos, allergiás, asztmás gyermekeknek kimondottan gyógyhatású. Ezt sokan tudják, és egyre több gyermek jár rendszeresen uszodába. Hozzám azok az úszó gyermekek jönnek, akiknek a vizes életmód valamilyen módon mégis „megártott”.

Az uszodai eredetű fül-orr-gégészeti gondok közé tartozik a hidegben vizes fejjel, nedves hajjal való szaladgálás kapcsán bekövetkező megfázás. A náthás panaszok a lehűlés miatt csökkentik az ellenálló képességet. Ez rendkívül kedvez a vírusfertőzésnek. A nátha tehát valójában a lehűlés kapcsán kialakuló vírusfertőzés. Az elhúzódó nátha akkor jön létre, ha a gyermek nem fújja ki alaposan az orrát, és a megfázások ismétlődnek. Ez lehetőséget teremt a bakteriális társfertőzés kialakulásának. Korábbi írásaimban is hangsúlyoztam, hogy a nátha komoly veszélyforrás az orr körüli üregek (melléküregek) megbetegedése szempontjából. Az orrüreget nemcsak a pangó váladék szűkíti, hanem a gyulladásos eredetű nyálkahártya-duzzanat. Ez az oka az orrfújás után megmaradó orrdugulásnak.

Orr helyett szájlégzés

A megvastagodott, duzzadt orrnyálkahártya is akadályozza az orrlégzést, szájlégzővé válik a gyermek. Ebben az állapotban nyilván romlik az úszás közbeni légzéstechnikája. A beduzzadt orr  további veszélye, hogy az orral kapcsolatban lévő melléküregek élettani nyílása beszűkül  vagy elzáródik. (A melléküregek alatt az arcüreget, homloküreget és az orr körül lévő rostasejteket értem.)

A betegség felismerése gyakorlott, gyermekére odafigyelő szülőnek nem nehéz. Sajnos a nátha kapcsán kialakuló arcüreggyulladás kialakuló arcüreggyulladás – az uszodától függetlenül is – az óvodáskorú gyermekek között népbetegség lett. Ez nyilván a környezetszennyeződés miatt kialakult gyengült immunitás velejárója.

Az elzáródott üregrendszerben termelődő náthás váladék pang, és az esetek többségében felülfertőződik az uszoda vizében lévő vagy a levegőből belélegzett baktériumokkal. Szinte észrevétlenül kialakul a melléküregek gyulladása. A mélyre merüléskor – náthás előzmény nélkül is – a szennyezett víz fertőzheti az orr körüli üregeket. Ugyanez hurutos állapotban könnyebben bekövetkezik, és még a középfül is elfertőződhet. Sokan azt gondolják, hogy az arcüreggyulladásnak minden esetben drámai (heves) tünetei vannak. Nagyon sok gyermeket kezelnek arcüreggyulladás miatt, de azt látom, hogy a heves fejfájás nagyon ritkán tartozik a betegség tüneteihez.

Sokan kérdezik tőlem, mit tanácsolok, szabad-e folytatni az úszást, ha ilyen betegség adódik. A kezelés alatt természetesen nem tanácsolom, utána – véleményem szerint – folytathatja, de nagyobb odafigyelést igényel. Minden hosszabb nátha vagy köhögés a lappangó szövődményre kell, hogy figyelmeztessen.

Porszívó és orrspray

Az orrlégzés szabaddá tétele, az orrdugulás megszüntetése a megelőzés igazi lehetősége. Az orrhigiéné fogalma és jelentősége már nem ismeretlen olvasóinknak. Jelen esetben is az orrváladék alapos eltávolítás után orrspray formájában bevitt  gyógyszer sokat segít. Kisgyermekeknek a tökéletes az orrváladék eltávolítására készült a porszívós orrszívó. Már csecsemőknek készült változata is kapható.

A náthás gyermek kezelésénél nagy segítség az orrspray formájában használható gyógyszer. Az orrspray könnyen, gyorsan adagolható minden gyermeknek. Fontos szempont, hogy kettős orrtisztító hatása legyen, tehát oldja a maradvány váladékot és csökkentse a nyálkahártya-duzzanatot. Hároméves kortól használható változata a közelmúltban került a patikákba. A hurutos betegségre hajlamos, uszodába járó gyermekeknek még egészséges állapotban is sokat segít az orrüreg karbantartásában, ha az úszás előtt és után is egy-egy befújást végzünk az orrüregbe ezzel a készítménnyel.

Naponta egy-egy alkalommal heteken át használható az orrhigiéné eszközeként. Sokat segít az orrüreg tisztán tartásában, a városi szennyezett levegőből bejutó apró részecskék, pollenszemcsék eltávolításában, valamint az orrba nyíló melléküregek zavartalan szellőzésének biztosításában. A nátha miatt kiszáradt nyálkahártya nedvesítésére nagyon hasznos az élettani sóoldat, vagy akár a tengervizes orrkészítmény használata.

Számomra az igazi tünete az uszodában vagy azon kívül szerzett arcüreggyulladásnak a szűnni nem akaró, heteken át tartó nátha, sűrű sárgás orrváladékozással, hőemelkedéssel, majd később a tünetekhez csatlakozó köhögéssel.

Bármilyen eredetű is a nátha, az orrhigiéné eszközeivel a szövődményei megelőzhetők. A kialakult szövődmények kezelése már szakorvosi feladat. Az uszodai fülbetegségekről a későbbiekben olvashatnak.

Az orrfolyás vége

A nátháról általában viccesen azt tartják, hogy ha kezelik, hét napig tart, anélkül pedig akár egy hétig is. Szerencsés esetben ez valóban így van, de a szójáték arra is utal, hogy nincs igazán hatékony gyógyszerünk a náthát okozó vírusok ellen. Csak a szervezet küzdőképessége dönti el, hogy a nátha meggyógyul-e egy hét alatt, vagy elhúzódva szövődményessé válik.

A heveny nátha kezdetben vízszerű orrfolyással és jelentős orrdugulással jár. A náthát okozó vírusok megbetegítő képessége (virulenciája) sokszor nagyon erős, és az orr körül elhelyezkedő, az orrüreggel anatómiai kapcsolatban lévő üregrendszert is megbetegítik. Ilyenkor a légutak védelmi rendszere aktivizálódik, és megpróbálja a betolakodókat minden eszközzel eltávolítani. Ezt a célt szolgálja a bőséges orrfolyás, a tüsszögés és a köhögés is. Ezek mind védekező reflexek, s a kórokozók kiürítése érdekében működnek.

A szervezet saját erőinek mozgósítása érdekében a bőséges természetes vitaminbevitel, a jó teák is hozzátartoznak a nátha mielőbbi szövődménymentes gyógyuláshoz.

A természetes ellenálló képesség gyengesége sokszor tovább bonyolítja ezt a banálisnak induló betegséget: a vírusok mellé baktériumok és gombák telepednek az orr- és melléküregekbe. Az időközben fellépő láz nem feltétlen bizonyítéka a baktériumok jelenlétének, hanem a szervezet általános védekező rendszerének aktivizálódását jelzi. 

Lázcsillapítás

Az esendőbb szervezetűeknél – különösen csecsemőknél és időskorúaknál – a vírusbetegség kezdetén gyakran észlelünk magas lázat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez még nem indokolja az antibiotikum szedését, hiszen a vírusok ellen nincs értelme a baktériumokat pusztító antibiotikumot szedni. A láz csillapítása fontos, de valóban csak a csillapítás a cél, hiszen a láz a szervezet védekezését jelenti – ezt nem célszerű teljesen megszüntetni.

Cseppfertőzéssel

A betegség leggyakrabban a bölcsődébe, óvodába frissen bekerült gyermekek között fordul elő. Ők azok, akik még nem tudják jól kifújni az orrukat. A kórokozók a váladék révén, cseppfertőzés útján hamar megbetegítik a közösségbe járókat.

Nem véletlenül tartják a náthát „környezetszennyeződésnek”. A következményeit pedig a régi francia mondással lehet összefoglalni: a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be – ha nem álljuk útját.

A nátha leggyakoribb és legalattomosabb szövődménye az arcüreg gyulladás. A heteken át tartó orrfolyás hátterében szinte mindig ez áll. Különösen fontos tünet az éjszakai köhögés és a tartós orrdugulás. A megelőzése sokkal egyszerűbb, mint a kezelése.

Beteg gyermeket orrfolyással, köhögéssel ne vigyünk közösségbe!

Az orrdugulás és az orrfolyás ellen egyidejűleg orrspray használatát javaslom. Fontos, hogy az orrváladék alapos eltávolítása után juttassuk a gyógyszert az orrüregbe, hiszen a hatóanyag így tud kapcsolatba kerülni az orrnyálka-hártyával.

Forrás: Baba Patika 2004.06.01

Utazás az orrmandula körül

Régebben szinte általános gyakorlat volt, hogy a megnagyobbodott orrmandulát műtéttel eltávolították. Ez a szerv azonban nagyon fontos védelmet jelent, így ma már csak alapos indokkal kerülhet sor operációra.

A gyermekkor leggyakoribb betegsége a nátha és annak szövődményei. Az orrdugulás, orrváladékozás – a nátha jellegzetes tünetegyüttese – kezdetben alig befolyásolja a gyermek közérzetét, legfeljebb nyűgösebb lesz, és csökken az étvágya. Más a helyzet a pici csecsemőknél, mert náluk az orrdugulás szopási nehézséget okoz. A nátha elhúzódása már nem tekinthető banális problémának, sőt a kevés tünet ellenére komoly szövődmények rejtőzhetnek a hátterében. Szűnni nem akaró orrdugulás és orrváladékozás esetén gyakran előfordul, hogy az orrmandula megnagyobbodása okozza a bajokat.

Szennyezett világunkban szinte mindennapossá váltak a nátha kapcsán kialakuló orrmandula-betegségek. A belélegzett levegőben levő kórokozók (vírusok és baktériumok), porés koromszemcsék, pollenek, illetve más szennyező anyagok közvetlenül találkoznak az orrüreg hátsó része mögött elhelyezkedő kis nyirokszervvel. A bejutó szennyező anyagokkal szembeni védekező rendszerünk első állomása az orrüregben található.

Jótékony köhögés, tüsszentés

Az orr belsejét borító nyálkahártya felszínén apró, csak mikroszkóppal látható, sűrűn elhelyezkedő szőröcskék vannak, amelyek a hátsó orrnyílás felé hajtják a felületen megtapadt szennyeződést. Maga a nyákréteg is védő szerepet játszik. A vírusfertőzéskor vagy allergiás betegségnél felszaporodó vízszerű váladék is segíti kimosni a bejutott ingerlő anyagokat. A védelmi mechanizmusok közül a köhögés és a tüsszentés jótékonyan hozzájárul a légutak tisztántartásához.

Ha mégis átjut a nyálkahártyán az idegen anyag, a specifikus immunsejtek ugrásra készen várják és bekebelezik azt.
égutak anatómiai felépítéséről csak annyit szeretnék elmondani, ami a működés megértéséhez feltétlenül szükséges. A levegő útja normál körülmények között az orrüregből a garat közvetítésével áthalad a hangképzés szervén, a gégén, innen a légcsőbe, majd a hörgőkbe jut. A légutak teljes hosszában működő védelmi rendszerében az orrüreg kapta a legnehezebb feladatot. Hármas funkciója van: megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a levegőt.

Ha a védelmi mechanizmusok ellenére kórokozó baktérium jut az orrüregbe – ami akár piszkos kézről, vagy a levegőből is megtörténhet -, annak hátsó falán levő nyirokszerv, az orrmandula lép akcióba.

A járataiba bejutó kórokozók száma és agresszivitása határozza meg, hogy ez a védelmi funkciót ellátó kis nyirokszerv hogyan viselkedik. A gyulladástól megduzzad, ezzel hozzájárul a nátha idején egyébként is rossz orrlégzés kialakulásához.

Belsejében sejtes elemek és kötőszövet szaporodik fel. Előfordulhat, hogy ez utóbbi a heveny szakasz lezajlása után is megmarad. A nátha elmúltával is akadályozhatja az orrlégzést, jellegzetes dünnyögő beszédet és nyitott szájjal való légzést eredményez. Az akadályozott orrlégzés tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen az orr élettani szerepe károsodik.

A szabad orrjáratok ugyanis megszűrik a belélegzett levegőt, megnedvesítik és fölmelegítik az orrnyálkahártyát. A nagy orrmandula miatt szájlégzővé vált gyermeknek – e védelmi rendszer hiánya miatt – előbb-utóbb torokpanaszai lesznek.

Harc a baktériumok ellen

Az orrmandula egy ideig harcol a gyulladást okozó baktériumok ellen, majd telítődve góccá válik. Az állományából lecsorgó váladék minden egyes légvétellel beporlasztódik a légutakba, és ott további komplikációkat okoz. Megbetegedéséhez a fülkürt anatómiai közelsége miatt gyakran kapcsolódnak fülpanaszok.

Szülők mindennapos kérdése: mikor kell, mikor szabad, mikor nem kell kivenni az orrmandulát? Szeretném leszögezni: nincsenek általános érvényű, mindenkor, mindenkire érvényes szabályok. Mindig egyéni elbírálást igényel a műtét szükségessége, és ez csak a betegség folyamatának ismeretében lehet korrekt.

Kitűnő főnököm mondta gyakran, hogy „egy vizsgálat nem vizsgálat”. Nekem is az a véleményem, hogy nincs sürgős orrmandulaműtét, ez nem hasonlítható a vakbélműtét javallatához.

A megítélés megér legalább két vizsgálatot néhány hét különbséggel. Az arcüregek és a fülek állapota mindig része az ellenőrzésnek. Panasz esetén a gyermek hallását is megvizsgáljuk.

Szerencsés esetben az orrmandula betölti a gyermekkor folyamán aktív védelmi szerepét, és nem kell kivenni.

Megelőzés

A kamaszkor felé haladva az orrmandula állománya kisebbedik, majd funkcióját betöltve teljesen eltűnik az orrgaratból. Kivétele nem jelenti minden esetben a felsőlégúti hurutok megszűnését. Sőt az is előfordulhat, hogy az orrban és a melléküregekben lezajló gyulladásos folyamat egy piciny mandulaszövet-maradványból a visszanövését eredményezi. Ilyenkor a kiújulás okaként az orrmelléküregek gyulladásán túl gyakran tapasztalom a szervezet gyengült immunitását. Fontos: az orrmandula idült gyulladását nagyon egyszerű megelőzni. A náthát kell időben kezelni és komolyan venni. Mielőbb tanítsuk meg gyermekünket az orrfújásra! Bátran használjuk az orrdugulás megszüntetésére rendelkezésre álló remek készítményeket. Az orrfunkció rendezésével megelőzhetők a nátha szövődményei.

Forrás: Baba Patika 2003.10.01

Ha a gyerek bereked

A rekedtség bármely életkorban előfordul az újszülöttkortól az idős korig, az okai viszont életkoronként nagyon sokrétűek.

A hangképzés szerve, a gége, pontosabban a gégében vízszintes síkban elhelyezkedő hangszalagok a légutak legszűkebb részét képezik.

Minden egyes légvétel a hangszalagok között, a hangrésen át bonyolódik, tehát bármilyen szennyeződés, kórokozó, idegentest, ami a légutakba kerül, a hangrésen át jut a légcsőbe és a hörgőkbe. A légutak saját védelmi rendszere bizonyos mértékig felkészült a belélegzett levegőben lévő szennyező anyagok eltávolítására. Ha ez valamilyen oknál fogva zavart szenved, szinte az első tünet a rekedtség és a köhögés, ami a hurutos állapot kezdetét jelzi.

Szennyezett levegő

A már születéskor észlelhető rekedtség nagyon ritkán fordul elő, a gégében lévő anatómiai elváltozás, esetleges sérülés velejárója. Ennek okai még a szülőszobában kiderülnek, és a megoldás lehetőségei körvonalazódnak.
A csecsemőkortól a felnőttkorig a leggyakoribb oka a rekedtségnek a légszennyezettség. Ki gondolná, hogy a légutak milyen ádáz, milyen nehéz, folyamatos harcot vívnak a belélegzett levegőben lévő ártalmas anyagokkal szemben! A nyugalmi légzésszám felnőtt embernél percenként 16, gyermeknél akár a duplája is lehet.

Ez azt jelenti, hogy szünet nélkül éjjelnappal percenként 16szor beszívjuk a levegőben lévő porszemcséket, koromszemcséket, mikroorganizmusokat és hosszasan sorolhatnám, mi mindent, amit a légutak védelmi rendszerének kell ártalmatlanná tennie. A légutak védelmi rendszere folyamatosan megbirkózik ezzel a feladattal.

A baj akkor kezdődik, ha a természetes immunitás valamiért meggyengül, ha a légutakat, esetleg csak a hangszalagokat túlterheljük, vagy ha folyamatosan ellene dolgozunk, például a dohányzással.

Kiabáló ovisok

Az óvodáskorú gyermekek tartós rekedtsége az erőltetett hangképzés velejárója lehet. Néha ezek a gyermekek a vezéregyéniségek, és sokszor túlkiabálják társaikat. Az is előfordulhat, hogy az elhúzódó hurutos állapot miatt fennálló gyengébb hallás következtében beszélnek hangosabban.

A hangszalagok állandó túlerőltetése piciny csomók kialakulását eredményezi a hangszalagokon, ez az úgynevezett énekescsomó, ami szintén hozzájárul a tartós rekedtség fenntartásához.

Ha jól működik a légutak védelmi rendszere, akkor a rekedtséggel járó hurutos állapotok jó része spontán gyógyul, feltéve, ha be tartjuk a legfontosabb szabályt: rekedtség esetén tilos beszélni, de még suttogni sem szabad legalább egy-két napig.

Azt mondom betegeimnek, hogy gyulladt hangszalagokkal beszélni olyan, mintha törött lábbal táncolnánk.

Tehát a legfontosabb a hangszalagok nyugalmi állapotának biztosítása. Ez a gyógyulás kulcskérdése.

A légutak felépítése

A légutak anatómiai felépítéséről csak annyit szeretnék elmondani, ami a működés megértéséhez feltétlenül szükséges. A levegő útja normál körülmények között az orrüregből a garat közvetítésével áthalad a hangképzés szervén, a gégén, innen a légcsőbe, majd a hörgőkbe jut. A légutak teljes hosszában működő védelmi rendszerében az orrüreg kapta a legnehezebb feladatot. Hármas funkciója van: megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a levegőt.

Különösen gyermekkorban a gyakori és elhúzódó nátha miatt az orrlégzés zavart szenved, szájlégzés alakul ki, és ez a tisztító levegőt előkészítő mechanizmus nem működik. A szájon át belélegzett levegő a szükséges szűrőmechanizmus hiányában változatlanul jut el a gégébe, a hangszalag- ‘ ok gyulladását, azaz rekedtséget okozva.

Normál körülmények között a légutakat bélelő nyálkahártya felszínén – a nevében is benne van nyákréteg található, benne fontos, ellenálló képességet szolgáló sejtes elemekkel. A nyálkahártya felszínén apró, csak mikroszkóppal látható szőröcskék vannak, amelyek az orrnyílások felé mozgatják a nyákban megtapadt szennyezőanyagokat. A védelmi rendszer harmadik fontos része a védekező reflexek működése, amely köhögés, tüsszögés révén távolítja el az ingerlő anyagokat. A heveny nátha kapcsán képződő vízszerű orrfolyás, tüsszögés, köhögés elfojtása nem feltétlenül célszerű, hiszen fontos öntisztulási folyamatot fékezünk vele.

A hurut kezelése

A túlterhelt nyálkahártya nyáktermelése kezdetben csökken. Az orrban, torokban, gégében száraz, kaparó érzés keletkezik. A száraz köhögés kapcsán a hang mélyül, érdesebbé, rekedtes színezetűvé válik. A csökkent nyáktermelés miatt a nyálkahártya védtelenné válik, és a gyulladásos betegségek könnyen kialakulnak. Ezért nem kell sietni még rekedtség esetén sem az antibiotikum szedésével, hiszen azt általában vírusok okozzák, és az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatnak. Ilyenkor a legfontosabb teendő az orrlégzés rendezése. A fertőzött váladék eltávolításán, leszívásán túl hatékony, könnyen és jól adagolható orrszprét célszerű használni.

Ezek közül is lehetőleg olyat javaslok, ami egyidejűleg többféle problémát old meg, azaz oldja a váladékot és lelohasztja a nyálkahártyát.

A gégehurutok kezelésének másik fontos gyógymódja a légutak párásítása, nedvesen tartása. A légutak teljes hosszában, az orrcsúcstól a hörgőkig segíti a légutak öntisztulását a sós pára belélegzése. A legtermészetesebb a tengerparti levegő, de jók a természetes és mesterséges sóbarlangok, és ezt a célt szolgálja a hideg, sós párát szolgáltató gyógyszerporlasztó is. Naponta 3×10 percet javaslom a használatát. A bőséges teázás, tehát a szervezet hidratálása és a vitaminokkal való ellátás szintén hozzátartozik a rekedtséggel járó hurutos betegség természetes gyógymódjához.

Forrás: Baba Patika 2003.12.01

Vörös folt a párnán

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz orvosi segítség ritkán szükséges. A fül-orr-gégészeti rendelőket főként az éjszaka jelentkező vérzések miatt keresik fel a szülők.

Szinte minden esetben felvetődik a kérdés; mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek? Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban Oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Kezdődő nátha

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon szimmetrikusan, jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért a sérülése könnyen bekövetkezik, Különösen így van ez a nátha kezdetén. amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérül. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró vagy az influenza is orrvérzéssel indul. A vérzések általában egyoldalúak. Kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségeknél fordul elé, ezek viszont a könnyű, gyakran jelentkező orrvérzéshez képest elenyésző számban fordulnak elő.

Babszem, szivacsdarab

Hároméves gyermekeknél úgynevezett elfekvő orridegentest is okozhat vérzést. Ebben az életkorban a gyermekek sokszor növényi magvakat, műanyag játékdarabot, ágybetétből szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukukba dugnak. Az idegentest beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után azonban a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegentest körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és spontán nehezen szűnik. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást okoz az arcüregben

A vérzés közepette az idegentest eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel. A tipegő, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléseiből adódik. Nagyobb gyermekek rossz szokása az orrpiszkálás, aminek orrvérzés lehet a vége. A lekapart pörk helyén lévő hámhiányból komolyabb vérzések is jelentkezhetnek.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, amikor a lakások levegője száraz. túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvez a felületes érfonat sérülésének. Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javaslat: éjszakára se fűtsük túl a lakást, és gondoskodjunk a megfelelő páratartalomról!

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresik föl az orvost a szülők, hogy kiderítsék a jelenség okát, elhárítsák a kellemetlenséget. Szerencsére az ilyen eseteken könnyen lehet segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát, súlyosabb esetben pedig az égetés vagy a fagyasztás jön szóba.

Nem fullad meg!

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak, de ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig riasztja a családot. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, illetve megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységéhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Anyai elsősegély

Némi ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik a saját izgalmán, és segítséget is képes adni. Ha a gyerek olyan kicsi. hogy még ülni sem tud, fordítsuk oldalra, kevés vattát sodorjunk hegyesre és dugjuk a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsuk rá az orrszárnyat 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, akkor az átázott vattát ki kell cserélni, és kevés ér-összehúzó orrcseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény

Minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl elemezni kell a vérképet, beleértve az olvadási faktorokat is. Erre még akkor is szükség van, ha az otthoni ellátás sikeres volt. Is szükség van, Isa lehet csepegtetni rá. Így az otthoni ellátás sikeres volt.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik! A vér hátrafolyik, így a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt: hányingert, hányást okoz. Ülve, előrehajtott fejjel pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés. A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és az orrszárnyak tartós összenyomása következik. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben. Közben tegyünk a homlokára és a tarkójára hideg vizes ruhát, ami nagyon jó hatású. Az esetek többségében sikeres a szakszerű házilagos vérzéscsillapítás.

További információk: www.gyogysapka.hu

Vészcsengő a szervezetben

Mostanában sokan panaszkodnak arról, hagy minden különösebb ok nélkül, időnként vagy folyamatosan – leginkább csak egyik oldalon – fülcsengést észlelnek Az esetek többségében nem a fiatalok, hanem az idősebb korosztály panaszkodik erről. Az is előfordul, hogy teljesen egészséges életmódot folytató, káros szenvedélyektől mentesen élők panasza a tartós, néha tűrhetetlen fülcsengés.

Különösen este, lefekvéskor zavaró, ha a környezeti zajok elcsendesednek, ilyenkor a csengés relatíve felerősödik, és alig hagyja elaludni az embert. Nem mindig egyszerű az okot és a magyarázatot megtalálni, de az esetek többségében a jelenség az észrevétlenül súlyosbodó érelmeszesedés első tünete. Az oxigénhiány finom, figyelmeztető jelzése, ami akár vészcsengőnek is nevezhető. Arra figyelmeztet, hogy vigyázat, veszélyben az egészségünk, éppen ideje lesz törődni vele. A fülcsengést a tankönyvi definíció szerint belsőfül-ártalom okozza, ami mögött leggyakrabban vérkeringési zavar áll. A fiatalkorban kezdődő, és az idő múlásával egyre keményedő, meszesedő érrendszer következtében kialakuló magas vérnyomás, infarktus, időskori emlékezetzavar nálunk már népbetegségnek számít. Az érelmeszesedés (szaknyelven arterioszklerózis) legelső észrevehető jele a belsőfül idegsejtjeinek oxigénhiányos állapota miatt kialakuló fülzúgás, ami jelzi a betegnek, hogy valami megváltozott.

Egyéb szervekben (mondhatni az egész szervezetet behálózó érrendszerben) jelentkezhetnek enyhe oxigénhiányos tünetek, de csengő csak a fülben van. Ott is általában már elég későn szólal meg, amikor gyógyszerrel vagy más módon (például diétával) már nehezen befolyásolható. Különösen veszélyes, sőt életveszélyes a szív koszorúereinek és a nyaki verőereknek a szűkülete. A fülcsengés — mint a belsőfül funkciózavarának egyik figyelmeztető jele – egyéb fülészeti panaszokkal is társulhat.

A magas hangok hallása fokozatosan romlik. A beszédhallás ilyenkor még nem károsodik, esetleg később alakul ki. A belső fülben lévő egyensúlyszerv érintettségét jelzi a szédülés, az egyensúlyzavar, ami már kifejezett működési zavarra utal a belsőfül területén. Mint sok más betegségnél, az érrendszer működését tekintve is a megelőzés a legjobb gyógymód. Addig kellene tehát odafigyelni az érrendszerünk jelzésére, azaz testi-lelki egészségünk állapotára, amíg nem késő.

Természetesen nem csak az érelmeszesedés okozhat fülcsengést. Más, ritkábban előforduló okok is vannak. A legkönnyebben elhárítható magyarázat a hallójáratot elzáró fülzsírdugó. Ez nyilván halláspanasszal is együtt jár, és a beteg pontosan tudja az okát. A legveszélyesebb (de szerencsére a legritkább) oka belső fül területén lévő daganatos betegség.

Tanítsuk meg orrot fújni

A nátha kiindulópontja a légúti betegségek sorozatának Kreatív gondolkodásáról ismert klinikai főnököm, Miriszlai professzor megfogalmazása így hangzott: origó a nátha. A kiindulópontról ez a megállapítás azért rendkívül fontos, mert ha tudjuk, hogy a nátha következménye az arcüreg gyulladás, a középfülgyulladás, az orrmandula-gyulladás, a légcsőhurut, a hörghurut akkor nyilván komolyan vesszük ezt a banálisnak tűnő, gyermekek életében mindennapos betegséget

Zsúfolt nagyvárosokban élő, korán közösségbe kerülő gyermekek az igazán veszélyeztetettek. A nátha a gyermekek számára a legfontosabb és a legegyszerűbb gyógymódja a folyamatosan termelődő kórokozókkal telített orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása. Ennek érdekében mondom azt, hogy mielőbb tanítsuk meg a helyes, alapos orrfújásra. Sokszor kérdezik tőlem a kisgyermekes szülők, hogyan lehetne megtanítani a kicsit a helyes orrfújás technikájára. A válasz egyszerű: JÁTÉKOSAN. Javaslom — már megelőzésképpen is — a náthás gyermekeknek a fülek melegítését.

Trükkök

Különböző trükkös megoldásokat kell kitalálnunk, hogy a gyermek megértse, hogyan lehet hatékonyan, erőteljesen kifújni az orrát. Ennek egyik módja például az, hogy az asztalra tollpihét (vattagombócot vagy pingponglabdát) teszünk, és megmutatjuk, hogyan tudjuk mi orrfújással, csukott szájjal átjuttatni hozzá a másik oldalra. Az ő dolga együttműködve a játékban, ugyanígy visszafújni a könnyű tárgyakat hozzánk. Az orrból hátrafelé lecsorgó váladék az arcüregek gyulladását, majdan a fülkürtök funkciózavarát eredményezheti. Már nálunk is kapható (nemcsak Ausztriában) a gyógyszertárakban egy olyan lufi, aminek az orrhoz illeszkedő toldaléka van. A gyermekek mindig szívesen felfújják a lufit, akár az orrukkal is. Közben a másik orrfelet be kell fogni, ezzel olyan légnyomást lehet létrehozni az orrban, hogy az eldugult orrból kiinduló kis csatorna, a fülkürt kinyílik.

Fülmelegítés

Ezzel a játékos szerkezettel az orrfújás technikájára is rá lehet vezetni a gyermeket. A fülkürt elzáródása enyhe halláscsökkenéssel jár, de ezt a gyermekek ritkán jelzik. Kétoldali elzáródás mér jelentős halláscsökkenéssel járhat, amit a tévét néző gyermek a távkapcsoló felerősítésével kompenzál. Klinikai tapasztalat bizonyítja, hogy a fülkagylókra helyezett meleg reflexesen javítja ennek a vékony kis csatornának a működését. Ezért javaslom — már megelőzésképpen is — a fülek melegítését a náthás gyermekeknek. Nem folyamatosan kell melegben tartani, hanem többször körülbelül 20 percre feltenni s levenni. Ez egy ingerkezelés, és a hőmérsékletváltozás kiváltotta inger játszik szerepet a fülkürt funkciójának javításában. Erre a célra is szívesen javaslom fülmelegítő gyógysapkát, ami mindkét oldalon egyidejűleg melegíti a füleket.

A csecsemők orrtisztításával kapcsolatban sok kérdést kapok a szülőktől. A válaszom az, hogy az egészséges csecsemő piciny orra szerencsés esetben nem igényel tisztítást. Persze megváltozik a helyzet, ha már a kórházból náthásan érkezik haza a baba. A termelődő váladék és az orrüreg belsejének duzzanata egyidejűleg okozza az orrdugulást. A normál orrlégzés csecsemőkorban még fontosabb, mint a későbbi életszakaszokban. Bizonyára nem mindenki tudja, hogy az újszülött nem tud a száján levegőt venni, csak az orrán. Ebből adódik, hogy még az enyhe náthával járó orrdugulás is jelentős zavarokat okoz a csecsemőtáplálásban, fejlődésében.

A jó orrlégzés a mellről szopás elengedhetetlen feltétele.

Akár óránként

A legegyszerűbben és leghatékonyabban szívótechnikával lehet az orrból a váladékot eltávolítani. Ezt körültekintő módon könnyű kézzel és jó technikával a náthás újszülött orrából is megtehetjük. Klinikai főnököm álma megvalósult — de sajnos ő már nem érhette meg —‚ hogy létezik egy kisméretű, szinte hang nélkül működő, jó szívóerővel rendelkező motoros orrszívó, ami akár az újszülöttek orrváladékának leszívására is biztonsággal használható. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem kell félni a szívóerőtől, hiszen ezzel csak segíthetünk. A váladékkal együtt gyakorlatilag a kórokozókat is eltávolítjuk. A leszívást akár óránként is elvégezhetjük, és előtte a váladékot tengervizes orrspray-vel javaslom fellazítani. Gyógyszert csak az orrváladék eltávolítása után célszerű az orrüregbe juttatni, mert csak a tiszta orrban tud az orrnyálkahártya a gyógyszerrel kapcsolatba kerülni, és így lesz hatásos a kezelésünk. Az orr belsejét bélelő nyálkahártya fontos élettani működést végez. Megszűri, megnedvesíti és melegíti a belélegzett levegőt. Ennek a három feladatnak csak a jól működő orrlégzés esetében tud megfelelni.

További információk: www.gyogysapka.hu

Szortyog a gyerek

Gyermekeink leggyakoribb betegsége a nátha. A fiatalkori „felsőlégúti fertőzés” – a nátha – semmilyen vonatkozásban nem tekinthető azonosnak a felnőttkorival. Legfontosabb különbség, hogy míg a felnőtt erőteljesen kifújja az orrát, addig a gyermek csak hároméves kora után képes ezt megtanulni.

A kisgyermek orrfújása, még ha ügyesen csinálja is, nem elég hatékony. A fertőzött váladék egy része ott marad és pang az orrüregben. Az is rendszeres törődést, „karbantartást” igényel tehát.
Az újszülött- és csecsemőkori nátha oka leggyakrabban vírusfertőzés. Ebben az életkorban a nátha önmagában is súlyos megbetegedés, nem ritkán magas lázzal jár. Legnagyobb veszélye, hogy a szervezetet gyengítve lehetőséget teremt a bakteriális társfertőzésre, ami további kockázattal jár.

Benn reked

Az orrdugulás a kisbaba táplálását, alvását, fejlődését egyaránt zavarja. Kevesen tudják, hogy az orrban pangó váladék és az orrüreget bélelő gyulladásos nyálkahártya duzzanata együttesen akadályozza az orrlégzést. A szülők sokszor panaszolják, hogy az orrváladék leszívása után sem szabadul fel a baba orrlégzése: a gyerek szortyog, szörcsög. Ennek az az oka, hogy a váladék eltávolítása után is gátolt a gyermek orrlégzése, hiszen a nyálkahártya-duzzanatot nem lehet leszívni.

Az orrszívás után bennrekedt váladékmaradvány és a duzzadt nyálkahártya lelohasztására klinikánkon egy orrspray gyógyszer-kombinációt készítettünk, amely már pici csecsemőknél is használható. Hamarosan kapható lesz a gyógyszertárakban. Fontos tanács: a gyógyszer bevitele előtt mindig szívjuk le az orrváladékot! Ennek módjáról következő írásomban tájékoztatom Önöket.

További információk: www.gyogysapka.hu

Szájlégző gyermek

Szájlégző gyermek

Gyakori panasz, hogy a kisgyermek a náthától függetlenül, tartósan a száján veszi a levegőt, előfordul, hogy nyálcsorgása is van.

A szájlégzés nem jelent feltétlenül betegséget, hanem ártalmatlan, idővel megszűnő állapot is lehet. A kicsi gyermek arcizmainak tónusa még nem olyan kifejezett, de később a szellemi fejlődéssel együtt összerendezetté válik. Különösen így van ez alváskor, amikor az arcizmok tónusa még inkább lecsökken.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az állandóan nyitott szájjal lélegző gyermek állapotára nem kell odafigyelni. Véleményem szerint a nyitott szájjal kapcsolatos nyitott kérdéseket szakorvossal meg kell konzultálni.

Rövid ideig tartó szájlégzést okozhat leggyakrabban a banális nátha, amit általában megfázásnak nevezünk. Sokszor leírtam már, hogy a megfázás csak megkönnyíti a vírusok megtelepedését az orrüregben. Az orr belsejét bélelő nyálkahártya a vírusok hatására megduzzad és védekezésképpen vízszerű vagy nyákos váladékot termel. Az orrdugulást és a következményes szájlégzést tehát két fontos tényező okozza: a nyálkahártya duzzanat és a felhalmozódott orrváladék.

Hasonló panaszokat okoz az allergiás nátha is, de az már tartósan akadályozza az orrlégzést, előfordul, hogy hetekig-hónapokig is eltart és a gyermek emiatt is kénytelen a száján át lélegezni.

A jó orrfunkció hozzátartozik a jó közérzethez és az ellenkezője is igaz: ha gátolt az orrlégzés, az jelentősen rontja a közérzetünket.

Az orr élettani körülmények között három fontos funkciót lát el: A belélegzett levegőt megszűri, megnedvesíti és megmelegíti. A szájlégző gyermeknél mindhárom funkció kiesik, vagy gyengén működik ennek összes következményével. Gyakoribbá válnak a torokpanaszok, a száj kiszáradása, a torokköszörülés, köhécselés, sőt a garatmandulák, a gége és a légcső hurutjára is hajlamosabbá válik a gyermek.

Klinikánk gyermekfülészeti munkacsoportja a jó orrlégzés fontosságát hangsúlyozva kidolgozta az orrhigiéné fogalmát és eszközeit. Az első orrszívó mintegy harminc évvel ezelőtt nálunk készült és ugyancsak mi állítottuk össze a heteken át használható, kettős hatású orrspray-t is. Mindkét termék azóta már kapható a patikákban és úgy látom, hogy nagy segítség a náthás, allergiás, orrdugulással küszködő gyermekek szüleinek a kezében.

A tartós orrdugulásnak számtalan oka lehet. Ilyenkor szinte minden szülő az orrmandula tartós duzzanatát véli a szájlégzés okának. Kétségtelen tény, hogy a gyakran ismétlődő szövődményes nátha előbb-utóbb orrmandula-duzzanatot okoz. A tartós szájlégzésnek ezen kívül számtalan egyéb oka is lehet: A magas, úgynevezett gótikus szájpadlás, az aránytalan nagy nyelv, a duzzadt torokmandulák és a későbbi életkorban az előreálló fogak is tartós szájlégzéshez vezetnek.

Nagyobb gyermek hozzászokik ehhez az állapothoz, de nála is jelentősen romlik a szaglás és a vele kapcsolatos ízérzés, ezért lehet étvágytalan a gyermek.

Pici csecsemőnél az orrdugulás rendkívül kellemetlen helyzetet teremt, hiszen a jó orrlégzés a szopás elengedhetetlen feltétele. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy az újszülött náthásan tér haza a kórházból.

A kis csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni, a szájlégzést csak jóval később, hónapok múlva tanulja meg, tehát az orrdugulás nagyon megnehezíti a szopást. Fontos tehát, hogy az orrjáratok ebben az életkorban és később is tiszták, átjárhatók legyenek. A különböző orrszívók, orrspray-k ehhez nyújtanak segítséget. Ezeket neveztük el összefoglaló néven orrhigiénés eszközöknek.

Használatuknak különös jelentősége van a nagyvárosokban a fokozódó légszennyezettség miatt. Ebben a környezetben az orrnyálkahártya állandóan túlterhelt. Védelmi rendszere fokozott küzdelmet folytat a belélegzett por- és koromszemcsék, pollenek, vírusok és baktériumok ellen, amelyek megtapadnak az orrnyálka-hártyán.

Szennyezett világunkban szinte mindennapossá váltak a gátolt orrlégzés és a következményes szájlégzés okaként a nátha kapcsán kialakuló orrmandula problémák.

Az orr és a melléküregek váladéka az orrfenéken hátra lefelé csorog, az orrmandula irányába. Az orrüreg hátsó részén lévő kis nyirokszerv a bejutó szennyező anyagok elleni aktív küzdelem egyik fontos állomása. Az orrmandula egy ideig képes leküzdeni a gyulladást okozó baktériumokat és miközben dolgozik, állománya megduzzad, megnagyobbodik. Amikor már túltelítődik, akkor góccá válik és a belőle kicsorgó váladék a légvételekkel beporlasztódik az alsó légutakba, annak számtalan hurutos következményével. Ilyenkor merül fel a gyermek fülészeti rendelőben a leggyakoribb kérdés: Ki kell-e venni az orrmandulát? Elbírálása mindig egyéni, és a betegség lefolyásának ismeretében lehet korrekt.

Szerencsés esetben az orrmandula betölti a gyermekkor folyamán az aktív védelmi szerepét, a serdülőkorban állománya teljesen visszahúzódik.