Óvodáskor – Óvodáskór

Amikor én óvodás voltam, az óvodáskór még ismeretlen volt.

Mostanában – talán az utóbbi két évtizedben – azt látom, hogy a közösségbe kerülés után egy hónappal szinte minden gyermek náthás lesz, orra bedugul és lappangva egy szövődménysorozat veszi kezdetét. Az orrdugulás következménye, hogy a fülkürt szellőzése romlik, és a füldugulás miatt alig észrevehetően, de fokozatosan romlik a hallás.

Ami igazán aggasztja a szülőket, hogy éjszakai száraz köhögés veszi kezdetét. Sokan kruppnak vélik, de ez nem vírusbetegség, hanem a baktériumokkal zsúfolt váladék éjszaka, fekvő helyzetben a légvételekkel beszippantódik a gégén át a légcsőbe, onnan pedig a hörgőkbe. A száraz köhögés átmegy hurutos formába és hamarosan éjjel-nappal köhögni kezd a gyermek.

Ritkán jár lázzal, és viszonylag enyhe tünetek miatt a gyermekek sokszor még közösségbe járnak, de az is előfordul, hogy ágynak dőlnek és a szülők felváltva –  szerencsés esetben a nagyszülők segítségével – folyamatosan ügyeletet tartanak a kis gyermek betegágyánál.

Orvostól orvosig járnak, de azt látom, hogy ez a banális náthával kezdődő, hörghuruttal végződő betegségsorozat minden igyekezet ellenére nehezen befolyásolható. A kórképet jómagam elneveztem Hétfejű sárkány betegségnek, ami azt is sejtetni igyekszik, hogy nehezen leküzdhető, hét összetevőből álló kórképről van szó, és a győzelemhez mind a hét sárkányfejjel meg kell birkózni. A gyermekklinikán, ahol két évtizeden át ennek az új keletű népbetegségnek az okát kerestük, nagyra becsült klinikai főnökünk, Miriszlai professzor úr vezetésével – úgy vélem – meg is találtuk a megoldást.

Sokat gondolkodtunk rajta, hogy milyen folyamat indult el a gyermekközösségekben 20 évvel ezelőtt.

Az történhetett, hogy az egészséges gyermekek közé félig meggyógyulva bekerültek olyanok is, akik az antibiotikumos kezelés után virulenssé vált, azaz megerősödött kórokozókat szétszórták a társaik között. A gyengébb immunitású gyermekek a kórokozókkal együtt hazavitték a betegséget, sőt gyakran az óvónénik és a gondozónők is náthásak lettek. Mostanában az is gyakori, hogy a kistestvértől a nagymamáig mindenki náthás lesz, később köhögni kezd. Többnyire az egész család beteg lesz, az apa kivételével, aki nyilván keveset van otthon, hiszen valakinek kenyeret is kell keresni, és neki a legerősebb a családban az immunitása. Nyilván mindenki érti, hogy ez a náthával kezdődő betegség nem azonos a megfázásnak nevezett vírusbetegséggel, itt sokkal komolyabb dologról van szó.

Az óvodából hazakerült kórokozók antibiotikum hatására nehezen pusztulnak el, különösen azok vészelik át a gyógyszeres kezelést, amelyek az orrmellék-üregben elbújnak. Tehát gócbetegség alakul ki, ami többszörös antibiotikus kezelés után is csak egyre ellenállóbb törzsek kialakulását eredményezi, amelyek további szövődményeket okoznak. Megtelepednek az orrmandulában, esetleg torok mandulákban is, középfülgyulladás, ritkán tüdőgyulladás is kialakulhat.

Az orrdugulás miatt az orr és a fül közötti anatómiai csatorna, a fülkürt (szerzői nevén Eustach kürt) is bedugul, nem tudja a légtartalmat biztosítani a középfülben. Az itt kialakuló vákuum a testnedvek beáramlását eredményezi a középfülbe. A dobüregben a levegő helyett sűrű kocsonyás massza képződik, ami nyilván rosszul vezeti a hangokat, és ennek következménye a halláscsökkenés és az ehhez kapcsolódó beszédmegértési és magatartási zavar.

Több évtizedes klinikai tapasztalat bizonyítja, hogy a betegség elhúzódásáért az orrmellék-üregben megbújó kórokozók felelősek, melyek a nyálkahártya izgatása révén állandó váladék termelésre ösztönzik a felső és az alsó légutakat. Mindennapos gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatunk bebizonyította, hogy ezen kórkép kapcsán a kórokozók eltávolítása szívótechnikával sokkal eredményesebb, mint a kórokozók elpusztítása.

Ez a Miriszlai professzor vezette orvosi iskola legfontosabb megállapítása, valamint az is, hogy az orrváladék otthoni „leporszívózása” is segít a baktériumok számának csökkentésében, de azt is tudjuk, hogy a gócbetegséget nem szünteti meg, ez igazi szakorvosi, gyermek fül-orr-gégészeti feladat.

A beteg gyermekek immunitása a megerősödött kórokozókkal szemben mindig relatíve gyengébb a szükségesnél, tehát erősíteni kell – elsősorban egészséges táplálkozással, de ha ez nem elég, akkor természetes alapanyagú vitaminokkal.

A szűnni nem akaró nátha és köhögés kórképe az óvodáskorú, illetve bölcsődés gyermekek egyre gyakoribb betegsége, tehát elsősorban pontos diagnózist és egyszerű, de következetes és hatékony kezelést igényel – szerencsés esetben műtét és antibiotikum nélkül.

Ha mindezekről többet akarnak tudni, olvassák el honlapunkat – www.gyogysapka.hu.

Náthás a család

Környezetünk rohamlépésekben történő változásai a légúti betegségek kialakulását és lefolyását is jelentősen módosították.

Azt tapasztalom, hogy a korábban banálisnak tartott, néhány nap alatt lezajlott nátha gyakran elhúzódik. Még a leggondosabb ápolás mellett sem gyógyul meg néhány nap alatt. Különösen a közösségbe kerülés időszakában gyakori, hogy szűnni nem akaró orrfolyás, köhögés veszi kezdetét. Az éjszakai fülfájdalmak, orrdugulás, torokfájdalom, időnként fellépő láz tartja állandó izgalomban a családot.

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi az oka a szövődmény kialakulásának, hiszen mindent megtesznek azért, hogy ez ne következzen be. Tisztáznunk kell, hogy a nátha nem azonos a megfázással, bár a köznapi szóhasználatban a két fogalmat sokszor azonosnak vélik. Előfordul, hogy az orrfolyás meghűléssel kezdődik, de ez csak hajlamosít a légutakat megbetegítő vírusok megtelepedésére az orrban, a torokban és a légcsőben.

A vírusfertőzés következménye a vízszerű orrfolyás, ugyanis az orrnyálkahártya fokozott váladéktermeléssel igyekszik megszabadulni a vírusoktól. Egyúttal az orrüreget bélelő nyálkahártya megduzzad, és ez is hozzájárul a gátolt orrlégzés és szájlégzés kialakulásához. A torok kiszáradása, „kicsit piros” színe az orrdugulás következménye. Nem tévesztendő össze a torokgyulladással. A csecsemők náthája sokszor jár lázzal, étvágytalansággal, az orrdugulás miatt a szopási készség romlásával.

Bölcsődés- és óvodáskorú gyermekeknél a nátha ritkábban jár lázzal, és az általános tünetek mérsékeltebbek. A közösségbe ilyen állapotba bekényszerülő gyermek önmagára és társaira is komoly veszélyforrást jelent. A vírusos nátha gyengíti az ellenálló képességet, és a környezetben lévő baktériumok könnyen megtapadnak a hurutos légutakban. A szervezet védekezése kapcsán sűrű, sárgászöld orrváladék termelődik, amelyben már tenyésztéssel többnyire kimutatható, gennykeltő baktériumok vannak. Cseppfertőzéssel az egész gyermekközösségre ráterjedhetnek.

Klinikánkon született meg mintegy három évtizeddel ezelőtt az orrhigiéné gondolata, és azt követően az orrhigiéné eszközei is. Klinikai vizsgálatok sora bizonyította, hogy az orrváladék leszívásával a betegség lefolyása meggyorsítható, hiszen a kórokozók millióit távolítjuk el a váladékkal együtt.

Tévhit, hogy a szívótechnikával a váladéktermelés fokozódik. Nem azonos az anyatej termelődésével – ott a szopás és a hormonok segítenek. Az orrváladék termelődését a kórokozók jelenléte vagy más ingerek (pl.: pollen) indukálják.

A klinikán kifejlesztett orrszívók és az orrhigiéné fontosságának gondolata már messze meghaladta hazánk határait. Bár vannak kétkedők, de a gyógyult gyermekek sora bizonyítja, hogy korszakalkotó gondolat született. Megváltozott környezetünk a nátha gyógymódjának technikai fejlesztését is indukálta. Ezért is nevezte el klinikai főnökünk az orrszívót technikai zsebkendőnek.

Meg kell értenünk az idősebb korosztály kétségeit az orrszívás szükségessége miatt, hiszen ők is felneveltek bennünket, és akkor még nem volt porszívós orrszívó. Orrszívó valóban nem volt, de nagyon sok náthás eredetű fülszövődmény igen, ami az esetek egy részében fülműtétet tett szükségessé. Az utóbbi időben, az orrhigiéné eszközeinek bevezetése óta a fülszövődmények száma jelentősen csökkent, lefolyása megváltozott, de a légúti szövődmények még mindig nagyon gyakoriak.

Az elhúzódó nátha hátterében tünetszegényen zajló arcüreg gyulladás állhat, ami több héten át fennálló orrfolyást és köhögést eredményez az alkalmazott gyógyszeres kezelés ellenére is. Az utóbbi néhány évben azt tapasztalom, hogy a szűnni nem akaró náthás-köhögős panasszal kezelt gyermekek szülei is hasonlóan betegek. A gyermekközösségekben többszörös gyógyszeres kezelés után megerősödött és szétszóródott kórokozók már a felnőtteket is megbetegítik. Sokszor eltűnődöm rajta, hogy a fiatal, életerős szülők immunitása sem elég erős a kórokozók bizonyos csoportjának leküzdésére.

Szükségszerűnek vélem, hogy ezeket a megfigyeléseket alapul véve fokozottan figyeljünk oda a betegség tovaterjedésének megakadályozására.

A legfontosabbak:

  1. Ne vigyük a náthás-köhögős gyermeket a közösségbe.
  2. Otthon ápolva nagyon figyeljünk a higiénére (gyakori szellőztetés, a piszkos papír zsebkendő gondos összegyűjtése, náthás szülőnek szájmaszk használata, vitamindús táplálkozás).
  3. Dohányzás mellőzése.

Egyéb tanácsok:

  1. Az orrváladék leszívása előtt a váladék fellazítására tengervizes orrspray-t javaslok.
  2. A kitisztított orrba nagyobb gyermeknek, felnőttnek kombinált, kettős hatású (váladékoldó és nyálkahártya-duzzanatot csökkentő) orrspray használatát javaslom.
  3. Naponta többször, gondosan végezve, a betegség lefolyását meggyorsíthatjuk, és a szövődmények elkerülhetők.

További információk: www.gyogysapka.hu

Bogár a fülben

Gyermekkoromban többször hallottam, hogy létezik egy fülbemászónak nevezett bogár, amely, ha szerét ejti, belebújik a hallójáratba, és szörnyű riadalmat okoz. Komolyan vettem
a mendemondát és valóban féltem ettől a „villásfarkú” bogártól.

A „bolha a fülben” is inkább csak jelképesen létezik. Ilyen értelemben viszont többször szembesültem vele. Gyermek fül-orr-gégészként eltöltött több évtizedes gyakorlatom alatt soha nem találkoztam fülbemászó bogárral – a fülben.

Erősödő zümmögés

Viszont többször előfordult a gyakorlatomban, hogy a vízparti nyaralás során éjszaka egy-egy szúnyog repült a gyermek vagy a felnőtt fülébe. A hallójáratban szorult helyzetbe került rovar izgatott röpködése a dobhártyához csapódva szinte elviselhetetlen kellemetlenséget okoz. Rendkívül felerősödik a zümmögésük a fülben, az ember pedig könnyen pánikba esik ettől. Ilyenkor természetesen mindenki rohan a hozzáértő szakemberhez. Az éjszakai órákban (különösen fürdőhelyen) fülész szakorvoshoz jutni nem mindig egyszerű, de a szúnyog ártalmatlanná tételéhez nem is igazán szükséges. A szakorvos sem tesz ilyenkor mást, mint vízzel kifecskendezi a hallójáratból az oda bejutott hívatlan vendéget, és a vízzel együtt a szúnyog is kiürül.

A fülbe irányított, nem túl erős zuhannyal is egyszerűen kimoshatjuk a kellemetlen vendéget Ha ez nem kivitelezhető, akkor ét-, nap- vagy paraffinolajat célszerű a fülbe csepegtetni, ettől is elpusztul a szúnyog és lehetséges, hagy az olajjal együtt távozik Ha mégsem jönne ki, a kimosása már nem olyan sürgős, de másnap célszerű a közeli fülészeti rendelőt felkeresni.

Segít a cseppentés

Az eddigiek természetesen csak az egészséges fülű, ép dobhártyájú nyaralókra vonatkoznak. Sokkal óvatosabbnak kell lenniük a fülbetegeknek.

Ha korábban fülműtéte vagy nyitott dobhártya-sérülése volt a gyermeknek, esetleg a dohhártyába beültetett ventilációs tubusa van (ez mostanában elég gyakori), a fül kimosását vagy olajozását nem javaslom.

Kezelés alatt álló középfül- vagy hallójárat-gyulladás esetén a kezelésre felírt gyógyszer becseppentése segít a helyzeten.

A patikai készítmények közül a bőr védelmét segítő, enyhén savanyú kémhatású készítmények riasztják a rovarokat, a fület pedig megnyugtatják. A fülbeteg gyermeket természetesen ilyen esetben is mielőbb szakorvoshoz kell vinni.

További információk: www.gyogysapka.hu

A jó levegő gyógyít

A gyakori légúti hurutokkal küszködő óvodáskorú gyermekek szüleit egész évben biztatom: ha tehetik, utazzanak nyáron a tengerpartra. A hegyi levegő is nagyon jótékony lehet a városi zsúfoltságban élők számára.

Ha végigküzdöttük az ősztől tavaszig tartó vissza-visszatérő náthával és köhögéssel eltelt időszakot, akkor a nyári szezonban – még ha rövid időre is – de vigyük jó levegőre a gyermeket.

Régi tapasztalat, hogy a tengerpart közelében a kristálytiszta, páradús, sós levegő, a szikrázó napfény, a meleg, homokos tengerpart, a hullámzó víztömeg együttesen a légúti bajok gyógyulását eredményezi. A mediterrán népek számára a tenger gyógyító ereje teljesen természetes. Ők a gyakorlatban megtanulták, hogy a tenger közelében a párolgás és a hullámzás következtében kialakult sós levegő valóban gyógyhatású, hasonlóan a természetes sóbarlangokhoz. Aki csak teheti, még az idősebb emberek is nagyon tisztelik a tenger gyógyító erejét és élnek is vele. Idős olasz barátunk naponta úszik a tengerben, legalább délután, amikor már enyhül az idő is, az orrát a jógikhoz hasonlóan átöblíti a kristálytiszta, hűvös tengervízzel.

Ők már régóta tudják, hogy az orr belsejét is tisztán kell tartani és erre a tengervizes öblögetés is nagyon célszerű és hatékony.

Az orr belsejében megtapadó szennyező anyagok, korom és pollenszemcsék, vírusok és baktériumok ezáltal könnyen eltávolíthatók, és a különböző légúti gyulladásos és allergiás betegségek  egyszerű módon megelőzhetők. A tengervíz sóösszetétele hasonlít a testnedvekben, a nyirokerekben lévő folyadék sókoncentrációjához, tehát a légúti nyálkahártya tisztántartására ideális összetételű.

A zsúfolt városi szennyezett levegőben élők számára a tengeri levegőhöz hasonló, sós-párás levegőt egyszerű módon gyógyszerporlasztóval otthon is elő lehet állítani. Jó lehetőség a természetes sóbarlangok vagy mesterséges sókamrák látogatása a náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekek szüleinek. Ez persze nem pótolja a kikapcsolódás, a környezetváltozás, a napfény, a csend és a tiszta levegő együttes gyógyhatását. A tengerparti hangulat nem állítható elő mesterségesen. Ezért el kell utazni a tengerpartra.

Addig is jó szolgálatot tesznek a hideg, sós párát hatékonyan, gyorsan előállító gyógyszerporlasztó (aerosol) készülékek. Ultrahangos vagy kompresszoros működés segítségével nagyon finom szemcséjű, sós párát állítanak elő. Fontos tudni, hogy minél apróbb a porlasztott cseppek mérete, annál mélyebbre jutnak a légutakba, akár egészen a legapróbb hörgőkig. Az ott felgyülemlett váladék feloldását elősegíti, megkönnyíti a felköhögését és eltávolítását. Az allergiás és gyulladásos eredetű, sűrű váladék egyaránt feloldódik, és könnyebben távozik az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből is. A légutak belsejét képező hámréteg a sós-nedves közegben mintegy új életre kel, regenerálódik és aktivizálódik. Szinte megújul az egész légzőfelület, és oxigénnel telítődnek a sejtek. Az ősztől tavaszig tartó hurutos betegségek szerencsés esetben nyomtalanul elmúlnak, és legalább a nyári hónapokban megszabadulnak a gyermekek a közösségbe járáskor szinte természetesnek tartott náthás-köhögős panaszoktól. Sőt, még a szövődményesen kialakuló középfül-betegségek is szünetelnek a nyári időszakban.

Ha a tenger a távolság és a költségek miatt nem érhető el, akkor a hegyi levegőt vagy az erdei levegőt szoktam javasolni a gyógyulni vágyó családoknak. Az erdei levegő oxigénben dús és remélhetőleg kipufogógázban szegény. Ha ilyen helyre el tudnak menni, akkor hagyják otthon az autót és üljenek biciklire. Meggyőződtem róla, hogy van mit tanulni ebben a vonatkozásban is a dánoktól, a hollandoktól és a belgáktól is. A helyes életszemléletet, a környezettudatos életmódot átvenni úgy gondolom, hogy a legfontosabb, és ráadásul ez nem is kerül semmibe! Sőt, talán még olcsóbb is, hiszen a cigarettát gyakorlatilag száműzték az életünkből. Az autót is csak akkor használják, ha az egész család utazik és hosszabb útra indulnak.

Ezért náluk a nagyvárosok levegője is tiszta, de nemcsak azért, mert közel van a tenger, és állandóan mozog a levegő, hanem azért, mert még erre is vigyáznak