Anya, folyik az orrom!

Három évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számított, mostanában viszont mindennapos problémává vált az allergia. A tudományos folyóiratokban, valamint az ismeretterjesztő lapokban egyre gyakrabban olvashatunk az allergiás betegségek rohamos elterjedésének okairól.

A szerzők többsége megelőzhető problémának tartja, de a megelőzés sokszor még a gyógykezelésnél is nehezebb feladat. A betegtájékoztató könyvek sorozatában képzett allergológusok figyelmeztetnek az első tavaszi napsugarakkal együtt jelentkező pollenallergiákra és az ezzel összefüggő tudnivalókra, például arra, hogy a méz veszélyes étel a pollenallergiásoknak.

Szénanátha

Sokan tudják már, hogy az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik.

Gyermek fül-orr-gégészet gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy az elhúzódó, gyakran ismétlődő, vagy szinte e se múló nátha fenntartó oka valamiféle túlérzékenységben keresendő.

A légúti allergiák leggyakoribb formája, az allergiás nátha vagy szénanátha a gyermekek 10 százalékát, míg a kamaszok 15 százalékát érinti. A testnyílások fokozottan ki vannak téve az idegen anyagok behatolásának.

Az orr s a szem, valamint a külső hallójáratok allergiás megbetegedése az idegen anyagra való túlzott immunreakció első állomása.

Ezen területek közül is leginkább az orrüreg van kitéve az allergiás hurut kialakulásának, hiszen oda a légvételek kapcsán beszippantjuk a levegőben lebegő idegen anyagokat.

Az elmúlt 2-3 évtized rohamos, szembetűnő környezetei, éghajlati változásai, a megváltozott életmód, a táplálkozás és az életkörülmények felelősek azért, hogy ma az új generáció 25 százaléka esélyes a túlérzékenységre.

Alkati sajátosságok

Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet is biztosan szerepet játszik a kialakulásban, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek.

Tapasztalható, hogy az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergia formái. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik.

A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátosságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.

Alapvetően a környezetváltozás, a növekvő autópark, a megváltozott táplálkozás, a sok agresszív vegyszer, a műveletlen földeken elszaporodott parlagfű együttesen, komplex módon okozza az allergiás betegségek elterjedését.

Egyetlen generációváltás alatt rendkívül megváltozott az életmódunk. Bizonyos szempontból felgyorsult az élettempó, más szempontból pedig elkényelmesedtünk (autózás). Ezek a változások pontosan azért, mert rövid idő alatt történtek, rendkívül megterhelik immunrendszerünket.

Az egyre gyakoribbá váló allergiás nátha is ezt tükrözi. A klinikai főnököm által sokat emlegetett régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be – ha nem akadályozzuk meg a tovaterjedését. Ez vonatkozik az allergiás náthára is és a vírusok vagy baktériumok okozta légúti hurutokra. A gyulladásos és allergiás tünetek sokszor összekapcsolódnak és egyidejűleg jelentkeznek.

Jellegzetes tünetek

A levegő belégzésével sok szennyezőanyag kerül az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol.

Ezek a tünetek a következők:

  1. gyakori tüsszögés
  2. vízszerű orrfolyás, könnyezés,
  3. orrviszketés, szemviszketés
  4. orr körüli pirosság
  5. orrdugulás
  6. orrhangos beszéd
  7. folyamatosan nyitott szájú légzés

Mindezekhez általános rossz közérzet, nyűgösség, étvágytalanság társulhat. Az orrdugulás az alvását és az evését is megzavarja a gyermekeknek. A légúti kellemetlenségekhez allergiás szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít el. Az állandó könnyezés a szembe jutó izgató anyagokat igyekszik kimosni. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.

Hisztérikus reakció

Az utóbbi időben fény derült arra is, hogy a civilizációs ártalmakhpz tartozik a mesterségesen létrehozott steril környezet, ami az immunrendszert lustává teszi, mintegy elaltatja. A túlzott fertőtlenítés, a mániákus takarítás, az antibakteriális tusfürdők az immunitás számára ingerszegény környezetet hoztak létre. Az immuntréning hiánya miatt a bejutó idegen anyagra nem szokványos módon, hanem mondhatni hisztérikusan reagál a szervezet, és ezek a tünetek az allergiás jelenségek.

Por és szőr

Az elmúlt téli időszakban a lakásban és szűk környezetünkben allergiát provokáló anyagok sok kellemetlenséget okoztak. Ezek egész évben jelen vannak, így a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak.

Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben felgyülemlett por, a kárpitokban megbúvó poratka ürüléke okozza.

Nem ritka, hogy a párnák-takarók tollbélésére vagy gyapjútöltésére válik túlérzékennyé a gyermek.

Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve gyakran okoznak allergiát. Főként a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását. Tapasztalat szerint a csecsemők és óvodáskorú gyermekek náthája “főként ha vízszerű orrfolyással jár” elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, kisiskolás korban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni.

A heteken át tartó orrfolyás és köhögés okát tisztázni kell. Gyakran arcüreggyulladás rejtőzik a panaszok hátterében.

Az allergia diagnózisa nem mindig egyszerű feladat. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján, az allergia oka szerencsés esetben kiderül.

Speciális vérvizsgálatok és más kiegészítő vizsgálatok is segítenek kideríteni a betegség okát. Az orrváladék sejtjeinek mikroszkópos vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha ismerjük a kiváltó okot, akkor fokozott védekezéssel a tünetek megelőzhetőek.

Az elhúzódó allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokak számára közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.

A megelőzés módszerei

Szinte naponta felmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekezőrendszer megerősítésére? A kiváltott tényezők (por, poratka, pollen) kerülése természetesen nagyon fontos. Az orrüregbe elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéne eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztán tartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.
Az orrhigiéne lényege:

  1. mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra,
  2. az orrfújás után a bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd
  3. az orrüregbe tisztító folyadékot célszerű permetezni – ez lehet élettani sóoldat és legjobb a tartósan használható váladékoldót és nyálkahártya duzzanatot csökkentő orrspray. Az orrspray-t mint saját fejlesztésű gyógyszert javaslom minden náthás kis betegemnek az orrlégzés javítására. Általánosságban a szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészítik a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet.

Az egészséges táplálkozás alapját képző zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyökfogó) ható természetes vitaminok (A, C, E).

Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell. Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen.

A gyermekorvos, a tüdőgyógyászallergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.

Utazás az orrmandula körül

Régebben szinte általános gyakorlat volt, hogy a megnagyobbodott orrmandulát műtéttel eltávolították. Ez a szerv azonban nagyon fontos védelmet jelent, így ma már csak alapos indokkal kerülhet sor operációra.

A gyermekkor leggyakoribb betegsége a nátha és annak szövődményei. Az orrdugulás, orrváladékozás – a nátha jellegzetes tünetegyüttese – kezdetben alig befolyásolja a gyermek közérzetét, legfeljebb nyűgösebb lesz, és csökken az étvágya. Más a helyzet a pici csecsemőknél, mert náluk az orrdugulás szopási nehézséget okoz. A nátha elhúzódása már nem tekinthető banális problémának, sőt a kevés tünet ellenére komoly szövődmények rejtőzhetnek a hátterében. Szűnni nem akaró orrdugulás és orrváladékozás esetén gyakran előfordul, hogy az orrmandula megnagyobbodása okozza a bajokat.

Szennyezett világunkban szinte mindennapossá váltak a nátha kapcsán kialakuló orrmandula-betegségek. A belélegzett levegőben levő kórokozók (vírusok és baktériumok), porés koromszemcsék, pollenek, illetve más szennyező anyagok közvetlenül találkoznak az orrüreg hátsó része mögött elhelyezkedő kis nyirokszervvel. A bejutó szennyező anyagokkal szembeni védekező rendszerünk első állomása az orrüregben található.

Jótékony köhögés, tüsszentés

Az orr belsejét borító nyálkahártya felszínén apró, csak mikroszkóppal látható, sűrűn elhelyezkedő szőröcskék vannak, amelyek a hátsó orrnyílás felé hajtják a felületen megtapadt szennyeződést. Maga a nyákréteg is védő szerepet játszik. A vírusfertőzéskor vagy allergiás betegségnél felszaporodó vízszerű váladék is segíti kimosni a bejutott ingerlő anyagokat. A védelmi mechanizmusok közül a köhögés és a tüsszentés jótékonyan hozzájárul a légutak tisztántartásához.

Ha mégis átjut a nyálkahártyán az idegen anyag, a specifikus immunsejtek ugrásra készen várják és bekebelezik azt.
égutak anatómiai felépítéséről csak annyit szeretnék elmondani, ami a működés megértéséhez feltétlenül szükséges. A levegő útja normál körülmények között az orrüregből a garat közvetítésével áthalad a hangképzés szervén, a gégén, innen a légcsőbe, majd a hörgőkbe jut. A légutak teljes hosszában működő védelmi rendszerében az orrüreg kapta a legnehezebb feladatot. Hármas funkciója van: megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a levegőt.

Ha a védelmi mechanizmusok ellenére kórokozó baktérium jut az orrüregbe – ami akár piszkos kézről, vagy a levegőből is megtörténhet -, annak hátsó falán levő nyirokszerv, az orrmandula lép akcióba.

A járataiba bejutó kórokozók száma és agresszivitása határozza meg, hogy ez a védelmi funkciót ellátó kis nyirokszerv hogyan viselkedik. A gyulladástól megduzzad, ezzel hozzájárul a nátha idején egyébként is rossz orrlégzés kialakulásához.

Belsejében sejtes elemek és kötőszövet szaporodik fel. Előfordulhat, hogy ez utóbbi a heveny szakasz lezajlása után is megmarad. A nátha elmúltával is akadályozhatja az orrlégzést, jellegzetes dünnyögő beszédet és nyitott szájjal való légzést eredményez. Az akadályozott orrlégzés tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen az orr élettani szerepe károsodik.

A szabad orrjáratok ugyanis megszűrik a belélegzett levegőt, megnedvesítik és fölmelegítik az orrnyálkahártyát. A nagy orrmandula miatt szájlégzővé vált gyermeknek – e védelmi rendszer hiánya miatt – előbb-utóbb torokpanaszai lesznek.

Harc a baktériumok ellen

Az orrmandula egy ideig harcol a gyulladást okozó baktériumok ellen, majd telítődve góccá válik. Az állományából lecsorgó váladék minden egyes légvétellel beporlasztódik a légutakba, és ott további komplikációkat okoz. Megbetegedéséhez a fülkürt anatómiai közelsége miatt gyakran kapcsolódnak fülpanaszok.

Szülők mindennapos kérdése: mikor kell, mikor szabad, mikor nem kell kivenni az orrmandulát? Szeretném leszögezni: nincsenek általános érvényű, mindenkor, mindenkire érvényes szabályok. Mindig egyéni elbírálást igényel a műtét szükségessége, és ez csak a betegség folyamatának ismeretében lehet korrekt.

Kitűnő főnököm mondta gyakran, hogy “egy vizsgálat nem vizsgálat”. Nekem is az a véleményem, hogy nincs sürgős orrmandulaműtét, ez nem hasonlítható a vakbélműtét javallatához.

A megítélés megér legalább két vizsgálatot néhány hét különbséggel. Az arcüregek és a fülek állapota mindig része az ellenőrzésnek. Panasz esetén a gyermek hallását is megvizsgáljuk.

Szerencsés esetben az orrmandula betölti a gyermekkor folyamán aktív védelmi szerepét, és nem kell kivenni.

Megelőzés

A kamaszkor felé haladva az orrmandula állománya kisebbedik, majd funkcióját betöltve teljesen eltűnik az orrgaratból. Kivétele nem jelenti minden esetben a felsőlégúti hurutok megszűnését. Sőt az is előfordulhat, hogy az orrban és a melléküregekben lezajló gyulladásos folyamat egy piciny mandulaszövet-maradványból a visszanövését eredményezi. Ilyenkor a kiújulás okaként az orrmelléküregek gyulladásán túl gyakran tapasztalom a szervezet gyengült immunitását. Fontos: az orrmandula idült gyulladását nagyon egyszerű megelőzni. A náthát kell időben kezelni és komolyan venni. Mielőbb tanítsuk meg gyermekünket az orrfújásra! Bátran használjuk az orrdugulás megszüntetésére rendelkezésre álló remek készítményeket. Az orrfunkció rendezésével megelőzhetők a nátha szövődményei.

Forrás: Baba Patika 2003.10.01

Vörös folt a párnán

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz orvosi segítség ritkán szükséges. A fül-orr-gégészeti rendelőket főként az éjszaka jelentkező vérzések miatt keresik fel a szülők.

Szinte minden esetben felvetődik a kérdés; mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek? Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban Oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Kezdődő nátha

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon szimmetrikusan, jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért a sérülése könnyen bekövetkezik, Különösen így van ez a nátha kezdetén. amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérül. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró vagy az influenza is orrvérzéssel indul. A vérzések általában egyoldalúak. Kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségeknél fordul elé, ezek viszont a könnyű, gyakran jelentkező orrvérzéshez képest elenyésző számban fordulnak elő.

Babszem, szivacsdarab

Hároméves gyermekeknél úgynevezett elfekvő orridegentest is okozhat vérzést. Ebben az életkorban a gyermekek sokszor növényi magvakat, műanyag játékdarabot, ágybetétből szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukukba dugnak. Az idegentest beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után azonban a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegentest körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és spontán nehezen szűnik. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást okoz az arcüregben

A vérzés közepette az idegentest eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel. A tipegő, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléseiből adódik. Nagyobb gyermekek rossz szokása az orrpiszkálás, aminek orrvérzés lehet a vége. A lekapart pörk helyén lévő hámhiányból komolyabb vérzések is jelentkezhetnek.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, amikor a lakások levegője száraz. túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvez a felületes érfonat sérülésének. Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javaslat: éjszakára se fűtsük túl a lakást, és gondoskodjunk a megfelelő páratartalomról!

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresik föl az orvost a szülők, hogy kiderítsék a jelenség okát, elhárítsák a kellemetlenséget. Szerencsére az ilyen eseteken könnyen lehet segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát, súlyosabb esetben pedig az égetés vagy a fagyasztás jön szóba.

Nem fullad meg!

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak, de ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig riasztja a családot. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, illetve megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységéhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Anyai elsősegély

Némi ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik a saját izgalmán, és segítséget is képes adni. Ha a gyerek olyan kicsi. hogy még ülni sem tud, fordítsuk oldalra, kevés vattát sodorjunk hegyesre és dugjuk a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsuk rá az orrszárnyat 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, akkor az átázott vattát ki kell cserélni, és kevés ér-összehúzó orrcseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény

Minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl elemezni kell a vérképet, beleértve az olvadási faktorokat is. Erre még akkor is szükség van, ha az otthoni ellátás sikeres volt. Is szükség van, Isa lehet csepegtetni rá. Így az otthoni ellátás sikeres volt.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik! A vér hátrafolyik, így a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt: hányingert, hányást okoz. Ülve, előrehajtott fejjel pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés. A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és az orrszárnyak tartós összenyomása következik. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben. Közben tegyünk a homlokára és a tarkójára hideg vizes ruhát, ami nagyon jó hatású. Az esetek többségében sikeres a szakszerű házilagos vérzéscsillapítás.

További információk: www.gyogysapka.hu

Vigyünk orrballont a repülőgépre

Hasznos segédeszköz a repülés közben előforduló, hirtelen fellépő fülfájdalom megelőzésére az orral felfújható ballon. Ezt főként azoknak az egészséges, nem náthás gyermekeknek ajánlom, akik egyébként hajlamosak fülbetegségekre.

Használata nagyon egyszerű, játékos eszköznek is nevezhető, így a gyermekek szívesen megtanulják.

Az egyik oldali orrbemenetet elzárjuk a ballon műanyag orrillesztékével, közben a másik orrnyílást befogjuk, és a gyermek az orrával kb. alma nagyságúra fel kell fújja a lufit. Néhány másodpercig tartania kell, majd egy nyelő mozgással a levegő a fülkürtön át bejut a középfülbe. Ezzel kiegyenlítődik a nyomás a fülben, és a hasító fájdalom megelőzhető.

Az orrballon kis, piros dobozban kapható a patikákban és a gyógyászati segédeszköz boltokban.

Célszerűnek tartom a kisgyermekkel utazóknak a repülés előtt beszerezni.

További információk: www.gyogysapka.hu

Vészcsengő a szervezetben

Mostanában sokan panaszkodnak arról, hagy minden különösebb ok nélkül, időnként vagy folyamatosan – leginkább csak egyik oldalon – fülcsengést észlelnek Az esetek többségében nem a fiatalok, hanem az idősebb korosztály panaszkodik erről. Az is előfordul, hogy teljesen egészséges életmódot folytató, káros szenvedélyektől mentesen élők panasza a tartós, néha tűrhetetlen fülcsengés.

Különösen este, lefekvéskor zavaró, ha a környezeti zajok elcsendesednek, ilyenkor a csengés relatíve felerősödik, és alig hagyja elaludni az embert. Nem mindig egyszerű az okot és a magyarázatot megtalálni, de az esetek többségében a jelenség az észrevétlenül súlyosbodó érelmeszesedés első tünete. Az oxigénhiány finom, figyelmeztető jelzése, ami akár vészcsengőnek is nevezhető. Arra figyelmeztet, hogy vigyázat, veszélyben az egészségünk, éppen ideje lesz törődni vele. A fülcsengést a tankönyvi definíció szerint belsőfül-ártalom okozza, ami mögött leggyakrabban vérkeringési zavar áll. A fiatalkorban kezdődő, és az idő múlásával egyre keményedő, meszesedő érrendszer következtében kialakuló magas vérnyomás, infarktus, időskori emlékezetzavar nálunk már népbetegségnek számít. Az érelmeszesedés (szaknyelven arterioszklerózis) legelső észrevehető jele a belsőfül idegsejtjeinek oxigénhiányos állapota miatt kialakuló fülzúgás, ami jelzi a betegnek, hogy valami megváltozott.

Egyéb szervekben (mondhatni az egész szervezetet behálózó érrendszerben) jelentkezhetnek enyhe oxigénhiányos tünetek, de csengő csak a fülben van. Ott is általában már elég későn szólal meg, amikor gyógyszerrel vagy más módon (például diétával) már nehezen befolyásolható. Különösen veszélyes, sőt életveszélyes a szív koszorúereinek és a nyaki verőereknek a szűkülete. A fülcsengés — mint a belsőfül funkciózavarának egyik figyelmeztető jele – egyéb fülészeti panaszokkal is társulhat.

A magas hangok hallása fokozatosan romlik. A beszédhallás ilyenkor még nem károsodik, esetleg később alakul ki. A belső fülben lévő egyensúlyszerv érintettségét jelzi a szédülés, az egyensúlyzavar, ami már kifejezett működési zavarra utal a belsőfül területén. Mint sok más betegségnél, az érrendszer működését tekintve is a megelőzés a legjobb gyógymód. Addig kellene tehát odafigyelni az érrendszerünk jelzésére, azaz testi-lelki egészségünk állapotára, amíg nem késő.

Természetesen nem csak az érelmeszesedés okozhat fülcsengést. Más, ritkábban előforduló okok is vannak. A legkönnyebben elhárítható magyarázat a hallójáratot elzáró fülzsírdugó. Ez nyilván halláspanasszal is együtt jár, és a beteg pontosan tudja az okát. A legveszélyesebb (de szerencsére a legritkább) oka belső fül területén lévő daganatos betegség.

Szűrővizsgálat a nátha szövődményeinek megelőzésére

A gyermekek közösségbe kerülésével egyidejűleg a hurutos, náthás, köhögős időszak is elkezdődik.

A gyermekfülészeti rendelőmben hirtelen újra megjelentek azok a gyermekek, akik korábban a nátha szövődményei miatt álltak kezelésem alatt. Nyilvánvaló, hogy nem egyszerű megfázásról van szó, hanem a közösségben könnyen terjed – elsősorban cseppfertőzéssel – az a baktériumfajta, ami a szűnni nem akaró nátha és köhögés kórokozója. A baktériumok megtelepedése az orrüregben a váladék besűrűsödését, sárgás-zöldes színét eredményezi és maga az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya is megvastagszik. Ha a gyermek orra bedugul és szájlégzővé válik, a légutak védekező rendszere komolyan károsodik.

A gátolt orrlégzés egyértelmű következménye, hogy az orr nem tudja kifejteni hármas élettani funkcióját. Normál körülmények között az orrüreg megszűri, megmelegíti és megnedvesíti a rajta áthaladó levegőt. Ha ez zavart szenved és szájlégzővé válik a gyermek, akkor a torokba bejutó levegő könnyen okoz másodlagos torokpanaszokat. A “kicsit piros torok”, ami nagyon gyakori a gyermekeknél, ebből is adódhat.

A környezetszennyeződés fokozódásával az orrhigiéné fogalmának és eszközeinek egyre nagyobb jelentősége lesz.

Aki gyermeket nevel, megtapasztalhatja, hogy nem mindig egyszerű feladat a náthás gyermeket megtanítani az orrfújásra. Három-négy éves kor előtt általában nem is tudják hatékonyan kifújni az orrukat, és a bennrekedt váladék a betegség tovaterjedésének forrása.

Nem véletlenül tartom annyira fontosnak, hogy az általunk kitalált és bevezetett orrhigiénés eszközöket mindenki megismerje és jól használja (orrszívók, gyógysapka, kombinált orrszpré, füldugulás elleni orrballon).

Klinikai munkacsoportunk több évtizedes fejlesztő munkájának eredménye, hogy hazánkban már természetes az, hogy a pici gyermeknek naponta többször le kell szívni az orrváladékát, ha benáthásodott. Utána – esetleg előtte is – hatékony váladékoldó orrspray-t kell használni, és a fülét mindkét oldalon egyszerre kell melegíteni a fülbetegség megelőzésére a náthás gyermeknek. Erre a célra találtuk ki a fülmelegítő gyógysapkát. Naponta 2-3 alkalommal 20-30 percre feltéve a gyógysapkát a megmelegített betétekkel együtt sokat segíthetünk a középfül hurutos állapotán, és javítjuk a fülkürt szellőzését.

Mindenki észlelheti saját magán a fül recsegését, ropogását, azaz a fülkürt szellőzésének zavarát nátha kapcsán. Ha meleget teszünk a fülkagylókra, ez a rossz érzés hamar megszűnik, főként akkor, ha egyúttal az orrüreget is kitisztítjuk. Különösen gyermekek hajlamosak a fülkürt működésének zavarára a szűk anatómiai viszonyok miatt. Ezért tartom fontosnak, hogy a gyógysapkát mindkét fülre helyezett meleg inger gyanánt használják a náthás gyermekek fülbetegségének megelőzésére. Többféle méretben, változatos színekben kapható a gyógyszertárakban, gyógyászati segédeszköz boltokban. A hozzá tartozó hőtároló betét külön is kapható. Ez úgy gondolom, hogy fontos információ, hiszen a betét egy idő után elavul, megkeményedik, előfordul, hogy kiszakad, tehát mindenképpen pótlásra szorul. Örömmel látom, hogy betét nélkül még utcai viseletre is alkalmas, hiszen sokan szeles időben fülvédőnek használják.

Ha a füldugulás a melegítés, az orrtisztítás és az orrspray ellenére nem múlik, annak okát mindenképpen tisztázni kell. A fülészeti rendelőkben rendelkezésre álló műszer a dobüregi nyomásmérő (timpanométer) segítségével egyszerűen, gyorsan, fájdalommentesen megállapítható, hogyan szellőzik a középfül a fülkürtön át. Ez nagyon fontos információ.

Dániában évente kétszer minden óvodásnak és kisiskolásnak megmérik a fülkürt funkcióját, és a kóros eseteket kezelésbe veszik. Nálunk ritkán, tudományos céllal történtek ilyen mérések gyermekközösségekben. Az Orrhigiéné Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy mi is végzünk ilyen szűrővizsgálatokat a gyermekközösségekben, előre kitöltött kérdőívek alapján abban a reményben, hogy a közösségbe járó gyermekek között megtaláljuk azokat, akik rejtett gócot, elsősorban arcüreg gyulladást hordoznak, veszélyeztetve önmagukat és a környezetüket.

Véleményem szerint ez a prevenciós tevékenység lenne az alapja a gyermekközösségekben eluralkodott szövődményes légúti és fülészeti betegségek megelőzésének.

Az óvodák, iskolák vezetői és a szülők számára is a vizsgálathoz szükséges nyomtatvány az internetről (www.gyogysapka.hu) letölthető. A szűrővizsgálatokat igény szerint a kitöltött kérdőívek alapján végeznénk.

Szortyog a gyerek

Gyermekeink leggyakoribb betegsége a nátha. A fiatalkori „felsőlégúti fertőzés” – a nátha – semmilyen vonatkozásban nem tekinthető azonosnak a felnőttkorival. Legfontosabb különbség, hogy míg a felnőtt erőteljesen kifújja az orrát, addig a gyermek csak hároméves kora után képes ezt megtanulni.

A kisgyermek orrfújása, még ha ügyesen csinálja is, nem elég hatékony. A fertőzött váladék egy része ott marad és pang az orrüregben. Az is rendszeres törődést, „karbantartást” igényel tehát.
Az újszülött- és csecsemőkori nátha oka leggyakrabban vírusfertőzés. Ebben az életkorban a nátha önmagában is súlyos megbetegedés, nem ritkán magas lázzal jár. Legnagyobb veszélye, hogy a szervezetet gyengítve lehetőséget teremt a bakteriális társfertőzésre, ami további kockázattal jár.

Benn reked

Az orrdugulás a kisbaba táplálását, alvását, fejlődését egyaránt zavarja. Kevesen tudják, hogy az orrban pangó váladék és az orrüreget bélelő gyulladásos nyálkahártya duzzanata együttesen akadályozza az orrlégzést. A szülők sokszor panaszolják, hogy az orrváladék leszívása után sem szabadul fel a baba orrlégzése: a gyerek szortyog, szörcsög. Ennek az az oka, hogy a váladék eltávolítása után is gátolt a gyermek orrlégzése, hiszen a nyálkahártya-duzzanatot nem lehet leszívni.

Az orrszívás után bennrekedt váladékmaradvány és a duzzadt nyálkahártya lelohasztására klinikánkon egy orrspray gyógyszer-kombinációt készítettünk, amely már pici csecsemőknél is használható. Hamarosan kapható lesz a gyógyszertárakban. Fontos tanács: a gyógyszer bevitele előtt mindig szívjuk le az orrváladékot! Ennek módjáról következő írásomban tájékoztatom Önöket.

További információk: www.gyogysapka.hu

A szívótechnika és az aeroszolterápia jelentősége gyermekek légúti betegségeinek kezelésében

A fül-orr-gégészeti rendelőben kezelt gyermekek leggyakoribb betegsége az elhúzódó nátha következtében kialakult szövődmények sorozata.

A szűnni nem akaró orrfolyás és orrdugulás mellett a köhögés a legáltalánosabb panasz. A betegség kezdetét a szülők szinte minden esetben a közösségbe kerüléssel hozzák összefüggésbe. Az infekció propagálódása részben az aquirált kórokozó virulenciájától és a gyermek aktuális immunitásától függ.

A kórkép gyakorisága inspirálta klinikai gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoportunk vezetőjét, Miriszlai Ernő professzor urat, hogy kidolgozza a gyermekkori náthás eredetű orrmelléküreg-, középfül-, orrmandula- és légúti gyulladások prevenciójának és konzervatív kezelésének lehetőségeit. Ehhez tartozik a szívótechnikával történő váladékeltávolítás a kórokozók csíraszámának csökkentésére, valamint az aeroszolterápia, mely a légutak teljes hosszában segíti a váladék oldását és kiürülését. A témával kapcsolatban megjelent kézikönyve (Gyermek fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak) nélkülözhetetlen információt tartalmaz a gyermekorvosok, gyermekpulmonológusok és fül-orr-gégészek számára, tehát mindazoknak, akik a gyermekek légúti betegségének gyógyításával foglalkoznak.

A nátha szövődményeinek útját a régi francia mondással tette klasszikusan közérthetővé, miszerint: “A nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be.” Abban a korban, amikor a gyermek még nem tudja kifújni az orrát, az orrváladék rendszeres leszívása csökkenti a váladékkal tovaterjedő infekció kialakulását, de sajnos nem minden esetben akadályozza meg. Az orrfenéken hátracsorgó váladék minden egyes légvétellel beporlasztódik a gégén keresztül a légcsőbe,a kialakuló légcsőhurut izgatott száraz köhögést eredményez. Ennek kezelésére a gyermek fül-orr-gégészeti rendelőkben rendszeresen végzünk aeroterápiát, elsősorban élettani sóval.

Makacs, száraz köhögés esetén lokálisan is használható mucolyticumot is teszünk az aeroszol készülékbe. A tapasztalat szerint akkor eredményes a kezelés, ha naponta többször végezzük el 5-10 percen keresztül, ezért az intézeti kezelés mellett a rendszeres otthoni aeroterápiát is szükségesnek véljük. Indokolt esetben a gyógyszerporlasztó beszerzését is javasoljuk a szülőknek.

A nátha első és leggyakoribb szövődménye az arcüreg gyulladás, mely gyakran okoz krupphoz hasonló heves, száraz éjszakai köhögést, de nem azonos azzal, ugyanis a sinusitishez társuló tracheitist tartós nátha és orrdugulás előzi meg.

Teljes gyógyulást csak az arcüregek és a rostasejtek gyulladásának megszűnése eredményez.

A náthával kezdődő és a tüdőben leggyakrabban hörghuruttal befejeződő, heteken át tartó komplex kórkép főként az óvodáskorú gyermekek betegsége. Megoldásához tartozik az orrváladék leszívása porszívós orrszívóval, valamint a residuális váladék oldása és az orrnyálkahártya lelohasztása az általunk kifejlesztett Nasopax orrspray-vel. A melléküregekben felgyülemlett váladék eltávolítása előtt a teljes légúti nyálkahártyát beterítő, 7μ-nál kisebb szemcsenagyságot biztosító aerosolterápiát végzünk kb. 10 percen át. Korhatár nincs, a legkisebb csecsemőtől a legnagyobb gyermekig lehetőség szerint naponta többször végezzünk. Hatására a száraz köhögés oldódik és a melléküregekben lévő váladék a kórokozók tömegével együtt szívótechnikával eltávolítható. A módszert Proetz évtizedekkel ezelőtt leírta, de használata, ismerete messze nem általános.

Miriszlai professzor úr fent idézett könyvében a 37. oldalon így ír erről:

“Intézetben igen hatékony a Proetz kezelés. Ez fekvő helyzetben történik, hátralógatott fej mellett. Az egyik orrfélbe steril fiziológiás oldatot csepegtetünk, melyet a másik oldali orrfélből kiszívunk. Azon fizikai elveknek megfelelően, miszerint egy cső felett elfújva, vagy folyadékot áramoltatva felette a csőből váladékot lehet eltávolítani a melléküregekből is Proetz elvének megfelelően a gennyes váladékot el tudjuk távolítani; Ezáltal különböző invasiv eljárásoktól, arcregöblítésektől tudjuk megkímélni a gyermeket.”

A komplex kezelésbe tartozik a lokális meleg és gyulladáscsökkentő fényterápia, valamint szükség esetén a célzott antibiotikus kezelés is.

Miriszlai professzor úr álláspontja az volt, hogy a nátha nem banális betegség, hanem ORIGO, azaz kiindulópontja egy betegségcsoportnak, amit meg lehet előzni, ha a legenyhébb tüneteket is komolyan értékeljük. Az orrgihiéne gondolata és eszközei ennek a preventív szemléletnek eredményeképpen alakultak ki.

Fontos megállapítása: “A pangó fertőzött orrváladék inficiálja a melléküregeket. Csecsemőn és kisgyermekeken a purulens nátha lényegében sinusitist jelent.” (38. oldal) “Gyermekkorban ha egy hörghurut nem gyógyul meg a szakszerű kezelésre 2 hét alatt, a melléküregeket is át kell vizsgálni.” (37. oldal)

Az orrhigiéne kifejezés az orrjáratok tisztaságának fontosságát jelenti minden életkorban, de főként a csecsemők és óvodáskorú gyermekek számára. A megvalósításához szükséges eszközök a náthás gyermekek szülei számára megkönnyítik a betegség kezelését. Az első ilyen készüléket több mint három évtizeddel ezelőtt Miriszlai professzor irányításával készítették. Használata azóta – a kezdeti nehézségek ellenére – mindennapi gyakorlattá vált, sőt már határainkon túl is ismerik.

Alapvető felismerés, hogy a nátha leggyakoribb szövődményei törvényszerű sorrendben követik egymást. A betegség egyre terebélyesedik, mint a hógolyó lefelé gurulva a hegyoldalban.

A náthával együtt leggyakrabban hét, egymást indukáló betegség-sorozat alakul ki, melyet Miriszlai professzor “a betegség mérföldköveinek” nevezett.

Ezek egymás után a következők:

  1. NÁTHA
  2. ARCÜREG GYULLADÁS
  3. FÜLKÜRT HURUT
  4. SAVÓS DOBÜREGI FOLYADÉKGYÜLEM
  5. ORRMANDULA-DUZZANAT
  6. GÉGE- LÉGCSŐHURUT
  7. HÖRGHURUT

A tartós orrfolyás és köhögés hátterében gyakran ez a hét kórkép áll. A hét diagnózis együtteséből álló kórképet neveztem el Hétfejű Sárkány betegségnek, utalva ezzel arra fontos megállapításra, miszerint a kezelés minden egyes részproblémára kell irányuljon, nem elég egy-egy részproblémát megoldani a teljes gyógyuláshoz. A mesében a Hétfejű Sárkány elleni győzelemhez is az összes fejével meg kellet birkózni a királyfinak. Erről írtam könyvet a szülőknek Győzelem a nátha felett címmel. Úgy látom, hogy az elnevezés közérthetővé tette a betegség komplex voltát és a megoldáshoz szükséges feladatok sokrétűségét.

Összefoglalva: A szívótechnika és az aeroszolterápia együttesen olyan egyszerű, non invazív kezelési eljárás, ami a szövődményes nátha eredményes kezelésében nálunk mindennapi gyakorlattá vált.

 

Szelíd gyógymód a nátha szövődményei ellen

Gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban naponta találkozom a banális gyermekkori nátha korántsem banális szövődményeivel.

Gyakori panasz, hogy a gyermeknek dugul az orra, kiszárad a torka, étvágytalan, nyűgös, főleg éjszaka köhög, és előfordul, hogy a hallása is gyengébb.

Tapasztalatom szerint ezek a tünetek akár hónapokon át is fennállnak, és sokan úgy gondolják, hogy a közösségbe járó gyermeknél ez a természetes állapot.

Az egyszerű nátha kiindulópontja az elhúzódó légúti hurutos betegségeknek, az allergiának és a gyulladásos eredetű problémáknak egyaránt, és  mindegyik előbb-utóbb a tüdőben fejeződik be.

Sőt, bizonyos fülbetegségek is törvényszerűen hozzákapcsolódnak az elhúzódó náthához a szoros anatómiai kapcsolat miatt. Az orrdugulás következménye a füldugulás, ami a fülkürt orr felőli szellőzését akadályozza, ennek számtalan következményével.

A légutak az orrbemenettől a hörgőkig, sőt a tüdő szövetében lévő ki légző hólyagocskákig egységes anatómiai és funkcionális rendszert képeznek.

Az elhúzódó nátha következtében kialakult szövődmények sorozata miatt a rendelőbe érkező családok története szinte teljesen azonos. Elmondják, hogy a gyermek közösségbe kerülése előtt egészséges volt, majd bekerült egy gyermekközösségbe, ahol sajnos előfordul, hogy egy-egy félig-meddig gyógyult gyermek is ott van az egészségesek között.

Ezt követően elindul egy lavinaszerűen terebélyesedő hurutos állapot. Orrfolyással kezdődik, társul hozzá az orrdugulás, majd a száraz, később hurutos köhögés, a fülpattogás, majd gyengébb lesz a hallása és időnként hasító fülfájdalmakra panaszkodik a gyermek.

Megfázás vagy ráfázás?

A náthát általában megfázásnak tulajdonítják, sőt így is nevezik a köznyelvben, de ez csak részben igaz. A szeles, hideg, nedves időben a nyálkahártya felszínének lehűlése kedvez a tüneteket kiváltó vírusok megtelepedésének és szaporodásának. Hatásura az orrüreget bélelő nyálkahártya megduzzad, vizenyőssé válik és egyre több orrváladék termelődik. A fokozott váladéktermelődés oka és célja a kórokozók eltávolítása az orrüregből.

A jó ellenálló képességű gyermekeknél a vírusos nátha általában nem okoz lázat. A gyengébb ellenálló képességű betegek, főként a pici babák és az idős emberek szervezetében az egyszerű nátha is okozhat magas lázat.

Minél gyengébb a szervezet immunitása, annál hosszabb a nátha lefolyása és időközben alattomosan  kialakulnak a szövődmények.

Az orrüregben elszaporodott vírusok kedvező feltételeket teremtenek a baktériumok megtelepedésének az orrnyálka-hártyán és a felgyülemlett váladékban.

Mi okozza a szövődményeket?

A nátha szövődményeinek kialakulásáért elsősorban azok a baktériumok felelősek, amelyek a gyermekközösségekben cseppfertőzéssel terjednek. Közismerten az óvodáskorú gyermekek kapják a legtöbb gyulladásellenes gyógyszert, ezért a környezetükben lévő kórokozók „tízpróbássá” váltak, azaz több gyógyszerkúra ellenére életben maradtak, és hatékonyabban okoznak szövődményeket. Ha egy gyermek betegsége kapcsán félig-meddig meggyógyulva beviszi a kórokozóit a gyermekközösségbe, ezzel komolyan veszélyezteti a társait.

Ezért mondom én naponta a náthás-köhögős pácienseim szüleinek, hogy teljesen tünetmentesen vigyék a gyermeket a közösségbe. Az antibiotikum beszedése még nem biztosíték arra, hogy teljesen meggyógyuljon a gyermek. A teljes tünetmentességhez az orrfolyásnak, az orrdugulásnak és a köhögésnek is meg kell szűnni.

A vírusok ellen fölösleges, sőt káros antibiotikumot szedni, hiszen az antibiotikum szedésnek is vannak mellékhatásai és a vírusokra nem hatnak. A baktériumok által okozott légúti gyulladásokra viszont jól hatnak, ha célzottan adjuk, azaz ha jól választjuk meg a gyógyszert. Sajnos a baktériumok ravaszsága, miszerint fokozatosan hozzászoknak egyes gyógyszerekhez, újabb és újabb feladatok elé állít bennünket.

Bebizonyosodott, hogy ebben a versenyfutásban akkor leszünk valóban győztesek, ha a kórokozók elpusztítása mellett az eltávolításukban is nagyon hatékonyak vagyunk.

Gyermekklinikai munkacsoportunk által összeállított és kipróbált szelíd gyógymód többnyire szúrás és műtét nélkül is hatékony. Alapelvünk az, hogy a komplex betegségek komplex módon kell kezelni. Természetesen ez a módszer is annál hamarabb segíti gyógyuláshoz a beteget, minél hamarabb kezdjük el a kezelését. Az időfaktornak, azaz a nátha kezdetétől eltelt időnek perdöntő jelentősége van. A három héten túl tartó nátha már egészen biztosan szövődményes.

Hétfejű Sárkány betegség

Elsősorban az arcüregek, rostasejtek, majd a fülkürt és a középfül betegszik meg. Ezt követően az orrmandula, a gége, a légcső és a hörgők is hurutossá válnak.  Nem mindig jár fülfájdalommal és lázzal. A folyamat meglehetősen alattomosan, tünetszegényen alakul ki. Sokszor csak az orrfolyás és a köhögés uralja a képet. Oda kell figyelni, ha a gyermek szájlégzővé válik, nyűgös, rosszul alszik, sápadt, karikás szemű és főleg éjszaka szűnni nem akaró köhögés veszi kezdetét.

Ezt a komplex kórképet neveztem el Hétfejű Sárkány betegségnek, hiszen a nátha kapcsán többnyire hétféle szövődmény alakul ki, és a tünetegyüttese indokolja az elhúzódó hurutos állapotot. Az egyes részproblémák törvényszerűen sorrendben követik egymást, és csak akkor oldódik meg, ha mindet felismerjük és kezeljük.

Kezelés otthon

  • orrszívóval rendszeresen, alaposan távolítsuk el a váladékot;
  • használjunk orrspray-t, főkét olyat, ami több héten át kíméletesen oldja a váladékot, és nem szárítja ki a nyálkahártyát. Ezt a készítményt klinikai munkacsoportunk fejlesztette ki;
  • végezzünk mindkét fülön fülmelegítést. Már náthás gyermeknek is javaslom, mert a gyógysapkával kényelmesen végezhető és javítja a középfül szellőzését.

Mindhárom gyógymódot naponta legalább háromszor alkalmazzuk. Emellett a vitamindús táplálkozás is nagyon fontos.

Kezelés a szakrendelőben

Az orvos lehetőségei nagyon sokrétűek. Az orrüreg, a fülek és az orrmandula vizsgálata néhány perc alatt megítélhető, megfelelő gyakorlattal. A középfül nyomásviszonyainak mérése (timpanometria) perdöntő. A diagnózis ismeretében a legfontosabb a kórokozók eltávolítása, ahonnan csak lehet.

Leggyakrabban az arcüregekbe fészkelik be magukat a baktériumok, de Arthur PROETZ amerikai fül-orr-gégész professzor módszerével az orrmellék-üregekből is eltávolíthatók a kórokozók szúrás nélkül, szívótechnikával.

A fenntartó ok, a góc megszüntetésével a további szövődmények is gyógyulnak.

A hozzám forduló családoknak mindig hangsúlyozom, hogy a nátha a kiindulópont, amit úgy képzeljenek el, mint egy eldobott hógolyót a hegyoldalban, ami lefelé haladva folyamatosan nő és a végén lavina lesz belőle.

A megoldás és a megelőzés lehetőségei a felismeréssel kezdődnek. Ezért tartom fontosnak, hogy a gyermekközösségekben rendszeresen végezzünk szűrővizsgálatokat. A középfül nyomásviszonyainak mérése gyors, fájdalmatlan és fontos információ a Hétfejű Sárkány betegség leküzdéséhez.

Orvosi iskola a náthás gyermekekért

A folyamatosan változó világ a betegségek kialakulását, lefolyását és hatékony kezelését is megváltoztatta.

Hippokratész orvosi iskolája más betegségekkel küzdött, mint mi, és mégis a mai napig hatással van ránk, holott azóta eltelt 2500 év.

Az orvosi egyetemi centrumokban azóta is számtalan, kitűnően működő, új ismereteket adó orvosi iskola szerveződött, és minden gyakorló orvos számára segítséget nyújtanak a sikeres gyógyító tevékenységhez.

Az orvosi egyetemeken egyidejűleg folyik gyógyítás, kutatómunka és oktatás. Ebben a légkörben kaptunk életre szóló hivatástudatot, lelkierőt ahhoz a munkához, amit egy életen át sokszor a nyugdíjas koron túl és a 8 órás munkaidő után is végzünk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több, mint két évtizeden át voltam aktív tagja annak az orvosi iskolának, amit Miriszlai Ernő professzor úr vezetett a budapesti Semmelweis Egyetemen, a II. számú Gyermekklinikán, ahogy a kis betegek szülei ismerik: a Tűzoltó utcai klinikán.

Miriszlai professzor úr fiatalon, a pécsi egyetemről került a gyermekklinikán szerveződő gyermek fül-orr-gégészeti osztály élére, de kitűnő mesterei és tehetséges tanítványai segítségével, a maga páratlan ambiciózus személyisége révén nemzetközi hírű orvosi iskolát teremtett.

A munkacsoport legfontosabb mindennapi tevékenysége volt az ország minden részéről a klinikára érkező gyermekek szűnni nem akaró náthás-köhögős panaszainak kivizsgálása és természetesen megoldása.

Az 1980-as évek kezdetén, amikor a klinikára kerültem, nagyon sok fülbeteg gyermek volt, akinek az elhúzódó fülfolyása miatt műtétet kellett végeznünk. Az alkalmazott gyógyszeres kezelés enyhítette a betegség lefolyását, csökkentette az életveszélyes szövődmények kialakulását, de nem oldotta meg az idült középfül-betegségeket.

Miriszlai professzor úr felismerte, hogy a nátha szövődményei egy bakteriális fertőzés indukálta folyamat eredményei, ami az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be, és a betegség  mérföldkövei törvényszerű sorrendben követik egymást. A kórokozók megbújnak az orrmellék-üregekben, és innen táplálkozik a betegség, amely ráhúzódik a fülkürtök közvetítésével a középfülekre, az orrmandulára, a gége-légcsőre és végül a hörgőkre.

Ezzel a kórképpel naponta szembesülünk és a megoldás lehetőségén fáradozunk.

Professzor úr véleménye  az volt, hogy a betegségsorozatot indukáló, fenntartó kórokozók az orrváladékkal együtt szívótechnikával eltávolíthatók, csak rendszeresen, alaposan, hatékonyan kell végezni. Erre fejlesztettük ki a náthás gyermekek szülei számára az orrhigiéné fogalmát és eszközeit. Professzor úr az otthoni orrszíváshoz először fémből, majd üvegből és műanyagból porszívóra szerelhető orrszívót fejlesztett ki. Sajnos már nem élhette meg, hogy ezt az eszközt ma már minden kisgyermeket nevelő szülő ismeri és szükség esetén remélem használja is az orrváladék leszívására, azaz a szövődmények megelőzésére. Az orrdugulás, füldugulás  megelőzésére kombinált orrspray-t és fülmelegítő gyógysapkát készítettünk. Ma már mindezek évek óta kaphatók a patikákban.

A nátha szövődményeinek komplex kórképét Hétfejű Sárkány betegségnek neveztük. A megismeréshez és a megelőzéshez professzor úr kézikönyvet írt a gyermekorvosoknak, jómagam pedig a szülőknek és a „NÓZI”-ról szóló mesekönyvet a gyermekeknek. Tettük mindezeket a megelőzés érdekében, a gyógyítás hatékonyabbá tételéért.

Kérem, olvassák el, ha lehetőségük van rá.

További információk: www.gyogysapka.hu