Anya, folyik az orrom!
Három évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számított, mostanában viszont mindennapos problémává vált az allergia. A tudományos folyóiratokban, valamint az ismeretterjesztő lapokban egyre gyakrabban olvashatunk az allergiás betegségek rohamos elterjedésének okairól.
A szerzők többsége megelőzhető problémának tartja, de a megelőzés sokszor még a gyógykezelésnél is nehezebb feladat. A betegtájékoztató könyvek sorozatában képzett allergológusok figyelmeztetnek az első tavaszi napsugarakkal együtt jelentkező pollenallergiákra és az ezzel összefüggő tudnivalókra, például arra, hogy a méz veszélyes étel a pollenallergiásoknak.
Szénanátha
Sokan tudják már, hogy az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik.
Gyermek fül-orr-gégészet gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy az elhúzódó, gyakran ismétlődő, vagy szinte e se múló nátha fenntartó oka valamiféle túlérzékenységben keresendő.
A légúti allergiák leggyakoribb formája, az allergiás nátha vagy szénanátha a gyermekek 10 százalékát, míg a kamaszok 15 százalékát érinti. A testnyílások fokozottan ki vannak téve az idegen anyagok behatolásának.
Az orr s a szem, valamint a külső hallójáratok allergiás megbetegedése az idegen anyagra való túlzott immunreakció első állomása.
Ezen területek közül is leginkább az orrüreg van kitéve az allergiás hurut kialakulásának, hiszen oda a légvételek kapcsán beszippantjuk a levegőben lebegő idegen anyagokat.
Az elmúlt 2-3 évtized rohamos, szembetűnő környezetei, éghajlati változásai, a megváltozott életmód, a táplálkozás és az életkörülmények felelősek azért, hogy ma az új generáció 25 százaléka esélyes a túlérzékenységre.
Alkati sajátosságok
Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet is biztosan szerepet játszik a kialakulásban, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek.
Tapasztalható, hogy az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergia formái. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik.
A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátosságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.
Alapvetően a környezetváltozás, a növekvő autópark, a megváltozott táplálkozás, a sok agresszív vegyszer, a műveletlen földeken elszaporodott parlagfű együttesen, komplex módon okozza az allergiás betegségek elterjedését.
Egyetlen generációváltás alatt rendkívül megváltozott az életmódunk. Bizonyos szempontból felgyorsult az élettempó, más szempontból pedig elkényelmesedtünk (autózás). Ezek a változások pontosan azért, mert rövid idő alatt történtek, rendkívül megterhelik immunrendszerünket.
Az egyre gyakoribbá váló allergiás nátha is ezt tükrözi. A klinikai főnököm által sokat emlegetett régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be – ha nem akadályozzuk meg a tovaterjedését. Ez vonatkozik az allergiás náthára is és a vírusok vagy baktériumok okozta légúti hurutokra. A gyulladásos és allergiás tünetek sokszor összekapcsolódnak és egyidejűleg jelentkeznek.
Jellegzetes tünetek
A levegő belégzésével sok szennyezőanyag kerül az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol.
Ezek a tünetek a következők:
- gyakori tüsszögés
- vízszerű orrfolyás, könnyezés,
- orrviszketés, szemviszketés
- orr körüli pirosság
- orrdugulás
- orrhangos beszéd
- folyamatosan nyitott szájú légzés
Mindezekhez általános rossz közérzet, nyűgösség, étvágytalanság társulhat. Az orrdugulás az alvását és az evését is megzavarja a gyermekeknek. A légúti kellemetlenségekhez allergiás szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít el. Az állandó könnyezés a szembe jutó izgató anyagokat igyekszik kimosni. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.
Hisztérikus reakció
Az utóbbi időben fény derült arra is, hogy a civilizációs ártalmakhpz tartozik a mesterségesen létrehozott steril környezet, ami az immunrendszert lustává teszi, mintegy elaltatja. A túlzott fertőtlenítés, a mániákus takarítás, az antibakteriális tusfürdők az immunitás számára ingerszegény környezetet hoztak létre. Az immuntréning hiánya miatt a bejutó idegen anyagra nem szokványos módon, hanem mondhatni hisztérikusan reagál a szervezet, és ezek a tünetek az allergiás jelenségek.
Por és szőr
Az elmúlt téli időszakban a lakásban és szűk környezetünkben allergiát provokáló anyagok sok kellemetlenséget okoztak. Ezek egész évben jelen vannak, így a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak.
Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben felgyülemlett por, a kárpitokban megbúvó poratka ürüléke okozza.
Nem ritka, hogy a párnák-takarók tollbélésére vagy gyapjútöltésére válik túlérzékennyé a gyermek.
Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve gyakran okoznak allergiát. Főként a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását. Tapasztalat szerint a csecsemők és óvodáskorú gyermekek náthája „főként ha vízszerű orrfolyással jár” elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, kisiskolás korban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni.
A heteken át tartó orrfolyás és köhögés okát tisztázni kell. Gyakran arcüreggyulladás rejtőzik a panaszok hátterében.
Az allergia diagnózisa nem mindig egyszerű feladat. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján, az allergia oka szerencsés esetben kiderül.
Speciális vérvizsgálatok és más kiegészítő vizsgálatok is segítenek kideríteni a betegség okát. Az orrváladék sejtjeinek mikroszkópos vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha ismerjük a kiváltó okot, akkor fokozott védekezéssel a tünetek megelőzhetőek.
Az elhúzódó allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokak számára közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.
A megelőzés módszerei
Szinte naponta felmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekezőrendszer megerősítésére? A kiváltott tényezők (por, poratka, pollen) kerülése természetesen nagyon fontos. Az orrüregbe elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéne eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztán tartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.
Az orrhigiéne lényege:
- mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra,
- az orrfújás után a bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd
- az orrüregbe tisztító folyadékot célszerű permetezni – ez lehet élettani sóoldat és legjobb a tartósan használható váladékoldót és nyálkahártya duzzanatot csökkentő orrspray. Az orrspray-t mint saját fejlesztésű gyógyszert javaslom minden náthás kis betegemnek az orrlégzés javítására. Általánosságban a szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészítik a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet.
Az egészséges táplálkozás alapját képző zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyökfogó) ható természetes vitaminok (A, C, E).
Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell. Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen.
A gyermekorvos, a tüdőgyógyászallergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.