Hurutos kicsik

A nátha és a köhögés a kisgyermekes családok mindennapos problémái közé tartozik. A gyakran ismétlődő orrfolyás és a szűnni nem akaró köhögés hátterében nemcsak a hörgők hurutja áll, hanem az alattomos gócként viselkedő arcüreggyulladás is. Az elhúzódó náthához kapcsolódva, láz és fájdalom nélkül, tünetszegényen is kialakulhat.

A hörghurut más okból is kialakulhat, például allergiás alapon is, de a gyermek tüdőgyógyászati rendelőben nátha és köhögés panaszokkal jelentkező kis pácienseknél gyakran az arcüreghurut és a hörghurut együttesen képezi az elhúzódó tünetek magyarázatát.

A betegség létrejöttéhez kedvező feltételeket teremt az arcüreg anatómiája. Az arcüregek élettani nyílása a törzsfejlődés kapcsán – a felegyenesedés miatt – az alsó részéhez képest magasan van. A náthás gyermek orrüregében elszaporodott kórokozók az arcüreg és az orrüreg között lévő piciny nyíláson bejutnak a melléküregbe, és ott a sötét, meleg, nedves közegben szaporodni kezdenek. A fertőzött váladék csak akkor jut vissza az orrba, ha már színültig tele van vele az arcüreg, vagy éjszaka, amikor a vízszintes testhelyzet miatt visszacsorog az orrüregbe. Innen pedig kezdetben hátrafelé halad az orrmandula irányába, előfordul, hogy a fülkürtön át bejut a középfülbe, de a leggyakoribb az, hogy a kórokozókkal telített váladék apró mikroszkopikus cseppek formájában minden egyes levegővétellel „beporlasztódik” a gégén keresztül a légcsőbe. Sok szülő töltött már emiatt álmatlan éjszakákat a gyereke mellett virrasztva, ugyanis a száraz, izgatott éjszakai köhögés okozója a legtöbb esetben az arcüregek közvetítésével, a légcsövön át a hörgők felé haladó hurutos állapot. A régi francia mondás, miszerint „a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be”, jól illusztrálja a betegség kialakulását, lefolyását.

Komplex betegség része

Gyermekeknél a hangszalagok alatti néhány centiméteres légcsőszakasz nagyon hevesen reagál a bejutó idegen anyagokra. A minden előzmény nélküli, hajnali órákban jelentkező izgatott köhögés gyors lefolyású vírusbetegség miatt is kialakulhat. A hirtelen létrejövő nehézlégzést okozó légcsőgyulladást kruppnak nevezzük. A légcsőhurutnak ezt a formáját nem előzi meg tartós orrfolyás és köhögés.

Gondolatban tovább követjük az orrmelléküregek felől a tüdőbe jutó váladékcseppek útját. A légcső első osztódása a tüdő felé haladó két főhörgő. A jobb- és baloldali ága továbbágazik apró hörgőkre. Ezek gyulladása a hörghurut, ami szinte soha nem önálló betegség, hanem egy komplex betegség része: az orr, a melléküregek, a garat, az orrgarat, a légcső gyulladásához társul. A köhögés állandó kísérő tünete a hörghurutnak, de nem minden köhögés vezethető vissza kizárólag a hörgők betegségére. Az apró légutakat bélelő hámréteg is duzzadásra hajlamos. Kiválthatják allergének vagy vírusok és baktériumok, esetleg mindezek együtt is. Hajlamosít rá a légszennyezettség, a dohányfüst, a száraz levegő és a meggyengült immunállapot.

Kicsik és nagyok

A csecsemőket, különösen a duci testalkatúakat jobban megviseli a hörghurut, mint az óvodáskorú gyermekeket. A lázzal járó nehézlégzés, a percenkénti légzésszám megszaporodása – kb. 32/perc a normál – fontos figyelmeztető jelek a kis beteg állapotának megítélésénél. A nagyobb gyerekek hörghurutja szerencsére nem okoz drámai tüneteket. Előfordul, hogy ilyen állapotban a közösségbe is bekerülnek, és a felköhögött váladékcseppek közvetítésével, úgynevezett cseppfertőzéssel veszélyeztetik óvodástársaikat. A nedves, hurutos köhögés miatt, főleg ha nagyon gyakori, hasi fájdalmat jeleznek a gyermekek. Egyrészt a köhögés megterheli a hasizmokat, másrészt a felköhögött váladékot lenyelik, és így a gyomor vagy az egész emésztőrendszer is hurutossá válhat.

Az utóbbi időben azt tapasztaltam, hogy az elhúzódó és/vagy kifejezettebb hörghurutnak vélt köhögés hátterében – szerencsére kis kiterjedésű, de nehezen észrevehető – tüdőgyulladás állt.

A sápadtság, különösen a száj körül, az elesettség, a láz, az orrszárnylégzés és a szűnni nem akaró köhögés hívta fel rá a figyelmet. Többnyire úgy alakul ki, hogy heveny hörghurut kapcsán az apró légutakban képződő, lefelé csordogáló váladék megakadályozza a tüdőlebenykék légcseréjét, ennek következtében azon a területen váladékpangás jön létre, ami kedvez a baktériumok elszaporodásának.

Hagyományos módon

A hörghurut ellen az orvos által rendelt gyógymódok mellett számos hagyományos kezelési mód áll rendelkezésre. Különféle nyákoldó hatású készítmények közül válogathatunk. Úgy látom, hogy a szülők többsége már ismeri ezeket a vény nélkül beszerezhető, jól működő váladékoldó hatású gyógyszereket, és időben kezdik adni a gyermekeknek.

A szervezet „hidratálása”, bőséges, vitamindús folyadékkal való ellátása, a mellkas masszírozása, ütögetése, gyógyolajokkal való bekenése, a lakás és a légutak párásítása már bevált kezelési mód. Igen fontos a természetes ellenálló képesség folyamatos karbantartása megfelelő táplálkozással, vitaminokkal, szükség esetén táplálék-kiegészítőkkel. Mindezek csak akkor érik el a céljukat, ha az alap problémát, a betegséget fenntartó orr- és melléküreg-gyulladást sikerül megszüntetni. Ehhez nem elég az otthoni orrváladék-eltávolítás, bár ez fontos és szükséges. A hörghurutot fenntartó, az azt előidéző orrmelléküreg-gyulladás kezelése szakorvosi feladat.

A betegség gyanúja a szülőkben merül fel, hiszen a szűnni nem akaró nátha és a köhögés lefolyását, időtartamát az egész család észleli.

A légúti betegségekre különösen érvényes az a szabály, miszerint ha hosszú ideig állnak fenn, akkor a kezelés is hosszadalmas, ha rövid ideje kezdődtek a panaszok, a gyógyulás gyors. Tehát igaz a bölcs latin mondás: még ” a kezdetben kell ellenállni”.

További információk: www.gyogysapka.hu