Lélegezzünk szabadon!
Kellemetlen érzés, ha eldugul az orrunk és nem kapunk rendesen levegőt. A szabad orrlégzés minden életkorban, de főként a pici csecsemőknél létfontosságú.
Egyrészt azért, mert a baba még szopik, másrészt pedig, mert a szájlégzést csak jóval később, hónapok múlva sajátítja el.
Teli torokból
A szülőszobában a legcsodálatosabb hang, amikor az újszülött felsír. Ez egyúttal meg is nyugtatja a babáért aggódó anyukát, illetve a szülésnél bábáskodókat.
Az egészséges csecsemő teli torokból sír, ez a szabad orrlégzés és a levegővel telített tüdő révén lehetséges. Az újszülött másik fontos élettevékenysége a szopás, amely szintén a szabadon működő orrlégzés függvénye. Szerencsére ritkán, de előfordul, hogy az újszülött náthásan tér haza a kórházból. Az orrdugulás rendkívül megnehezíti a szopást, hiszen a kis csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni.
Idegen anyagok, kórokozók
Fontos tehát, hogy az orrjáratok ebben az életkorban és később is tiszták, átjárhatók legyenek. A hurutos orrüreget két dolog szűkíti. Az egyik az azt bélelő nyálkahártyából termelődő váladék, amely többnyire valamilyen kórokozó, vírus vagy baktérium hatására jön létre. A másik az orrjáratok duzzadásra hajlamos hámrétegének megvastagodása, ez szintén az idegen anyagok és kórokozók hatására keletkezik. A két tényező együttesen akadályozza a náthás, hurutos csecsemő és kisgyermek orrlégzését.
Szerencsére sok szülő tudja már, hogy a felszaporodott orrváladéktól meg kell szabadítani a gyermeket mindaddig, amíg nem tanul meg orrot fújni. Az orrdugulás és a váladékpangás ugyanis számtalan veszély forrása lehet.
Hangos légzés
Az orrfenéken hátrafelé csorgó váladék főként a középfület és az arcüregeket veszélyezteti. Az orrüreg hátrafelé lejt, ráadásul a kisbaba sokat fekszik.
Ez a magyarázata, hogy az orrüreg hátsó része felé csorgó váladék az alsó légutakban gyakran okoz szövődményeket. A légvétel útján apró, fertőzött mikroszkopikus nyákcseppek jutnak a gégén át a légcsőbe és a hörgőkbe, ahol rekedtséget, száraz, majd hurutos köhögést okoznak. Az orrüreget bélelő gyulladásos nyálkahártya duzzanata az orrváladék leszívása után is fennáll, és tovább akadályozza az orrlégzést. Ilyenkor a légzés hangossá válik. Sokszor mondják a szülők, hogy szörtyög a gyermek orra.
Romlik az étvágy, a szaglás
A probléma rendezése pici csecsemőkorban a szopás nélkülözhetetlen feltétele. Nagyobb gyermek esetében is komoly gondot okozhat, ugyanis jelentősen rontja az étvágyat.
Romlik a szaglás is, ami az ízérzéssel kapcsolatos élettani folyamat. Mindezek következménye az étvágy romlása.
A tartós szájlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, hiszen az orr élettani működése zavart szenved. A nagyvárosokban a fokozódó légszennyezettség miatt az orrnyálkahártya állandóan túlterhelt. Védelmi rendszere fokozott harcot folytat a belélegzett por- és koromszemcsék, pollenek, vírusok és baktériumok ellen, amelyek megtapadnak az orrnyálkahártyán, és szerencsés esetben nem jutnak tovább.
Ehhez kell segítséget nyújtanunk azzal, hogy az orrhigiénia szabályai szerint rendszeresen tisztítjuk orrunkat.
Így tartsuk tisztán
Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt hasznos az orrot naponta átöblíteni élettani sóval. A közelmúltban került a gyógyszertárakba az a hároméves kortól használható, spray formájában orrba spriccelhető gyógyszer, amely mérsékli a termelődő váladékot és a nyálkahártya-duzzanatot.
Tartós használata nem károsítja és nem szántja ki az orrnyálkahártyát. Pici csecsemőknek erre a célra az élettani só vagy a tengervizes orrkészítmény javasolt. Mindezt természetesen meg kell előznie az orrváladék eltávolításának. Szennyezett levegőjű környezetben élők akkor is rendszeresen tisztítsák az orrukat, ha egészségesek!
További információk: www.gyogysapka.hu