Nátha vagy allergia – vagy mindkettő

Egyre több ember számára jelent izgalmat a tavaszi-őszi pollenszezon közeledése, hiszen a légúti allergiás tünetek gyakran ebben a időszakban kezdődnek.

Az allergiás betegségek gyakorisága az utóbbi 1-2 évtizedben nagyon gyorsan nőtt, de a világ különböző részein nem azonos az előfordulási gyakoriság.

Valószínűleg az illető terület környezeti adottságai és táplálkozási szokásai lehetnek felelősek mindezekért.

Gyermek fül-orr-gégészként magam is azt tapasztalom, hogy a szűnni nem akaró nátha és köhögés az óvodáskorú gyermekek körében népbetegséggé vált, és a kezdete a közösségbe kerüléssel hozható összefüggésbe. A megfázásnak tulajdonított vírusos náthának gyakran bakteriális hurut lesz a folytatása és a hosszú hetekig tartó kórlefolyás miatt az allergiás megbetegedés gyanúja is felvetődik. A természetes ellenálló-képesség zavara, gyengesége áll a gyulladásos és allergiás betegségek hátterében. A gyulladás inkább gyengült, az allergia viszont a túlzott immunreakció kapcsán alakul ki. A közérthetőség kedvéért ezt az állapotot egy patikamérleghez hasonlítom, mely az immunitást ábrázolja. Ha a mérleg kibillen, az egyik serpenyője lefelé, a másik felfelé mozdul egyidejűleg. A felfelé billenő az allergiát, a lefelé mutató a gyulladást ábrázolja. Tehát lehet és gyakran elő is fordul, hogy a két betegség egyidejűleg jelentkezik.

Statisztikai adatok szerint a kisgyermekek mintegy 10%-a, a kamaszoknak pedig 15%-a allergiás. Az életkor és az idő előrehaladtával ez a szám egyre nő és sajnos nőni fog. Tény az, hogy az allergiás megbetegedések száma az utóbbi 25 évben megháromszorozódott. Az elrettentő adatok arra figyelmeztetnek, hogy a megelőzés lehetőségei a legégetőbb tennivalók közé tartoznak.

Az allergia tehát a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő, túlzott reakciója. Ez a túlzott ingerlékenység a védekező rendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik. A betegség kialakulásában nagy szerepe van az öröklött alkati sajátságoknak is. Ehhez társul a táplálkozási és környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában lényeges szerepet játszik.

Az autópark növekedésével párhuzamosan drámai gyorsasággal emelkedett a légszennyezettség és az allergiás betegségek gyakorisága. Az autókon kívül sok más légszennyezést okozó ártalom is van, de a legszembetűnőbb a motorizáció növekedése.

A másik nagyon fontos tényező az immunrendszer labilis állapotának kiváltásában a táplálkozásban keresendő. Megváltoztak a táplálkozási szokásaink és a táplálékaink is. Az utóbbi 10 év tudományos eredményei alapján megállapították, hogy a táplálkozás  hiányosságai nagyban közrejátszanak az allergiás nátha (szénanátha) és az asztma kialakulásában. Bebizonyosodott, hogy az egészséges táplálkozás alapját képező zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni.

Az immunrendszer normális működésének biztosításához nagyban hozzájárulnak az antioxidánsként, szabadgyökfogóként ható természetes vitaminok (A; C; E). Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, azt más módon feltétlenül pótolni kell, legjobb természetes anyagokból.

Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy az allergiás nátha, az asztma és az allergiás bőrbetegségek lényegesen ritkábban fordulnak elő a gyermekek között azon országokban, ahol a kalória nagy részét teljes kiőrlésű gabonából vagy rizsből fedezik, a fehérjéket zöldségekből és magvakból fedezik, és ahol olívaolajat és keményítőben gazdag ételeket fogyasztanak. Ma már jól ismert, hogy az A és E vitamin igen fontos szerepet játszik a tüdő védelmében. A C vitaminról pedig tudjuk, hogy a légutak nyálkahártyájának felszínén lévő folyadékban a legfontosabb antioxidáns vitamin.

Az allergiás betegségek megelőzése szempontjából a terhesség alatt és az élet első éveiben különösen fontos, hogy elegendő mennyiségű antioxidáns tartalmú zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk.

Igen fontos tudni, hogy a csecsemők fél éves koráig anyatejjel való táplálása is véd az allergiák ellen.

A bélbaktériumok szerepét az utóbbi időben tisztázták a táplálkozási allergia kialakulásával szemben. Az egészséges bélflóra lactobacillusai jelentős védelmet képeznek a csecsemőkori ekcéma és táplálékallergia kialakulása szempontjából. Az anyatejes táplálás tehát a jótékony bélbaktériumok jelenléte és védőhatása miatt is fontos

Annyi biztonsággal megállapítható, hogy a környezetszennyeződés fokozódása a megváltozott táplálkozással együtt fontos szerepet játszik – sok egyéb tényező mellett – az allergiás betegségek gyakoribbá válásában. Az is bizonyos, hogy az OMEGA 3 nevű telítetlen zsírsavakban gazdag étrend, főleg bizonyos halféleségek, az A, E, C vitaminokban gazdag zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonából készített ételek fogyasztásával az allergia és a gyulladás kialakulásának esélye csökkenthető.

Kiemelten fontos jelentősége van a csecsemők anyatejjel történő táplálásának, ennek hiánya esetén a természetes bélbaktériumok rendszeres pótlásának.

Mindezen gyulladásos és allergiás betegségeket megelőző szereket, vitaminokat összefoglaló néven egészségszereknek neveztem el. Úgy gondolom, hogy találó az elnevezés, hiszen a megelőzés és az egészségmegőrzés eszközei és lehetőségei.