A légcső és a hörgők hurutja
A nátha és a köhögés a kisgyermekeket nevelő családok mindennapos gondjai közé tartozik. A gyakran ismétlődő orrfolyás és a szűnni nem akaró köhögés hátterében nemcsak a hörgők hurutja áll, hanem az alattomos gócként viselkedő arcüreggyulladás. Az elhúzódó náthához kapcsolódva, láz és fájdalom nélkül, tünetszegényen alakul ki.
A hörghurut más okból is kialakulhat, például allergiás alapon is, de a gyermekgyógyászati, fül-orr-gégészeti és gyermek-tüdőgyógyászati rendelőben nátha és köhögés panaszokkal jelentkező kis pácienseknek gyakran az arcüreghurut és a hörghurut együttesen képezi az elhúzódó tünetek magyarázatát. Szaknyelven úgy is hívjuk, hogy a „szinobronhitis”.
A kialakulásához kedvező feltételeket teremt az arcüreg anatómiája. Valószínűleg sokan tudják, hogy az arcüregek élettani nyílása a törzsfejlődés kapcsán – a felegyenesedés miatt – az alsó részéhez képest magasan van. A náthás gyermek orrüregében elszaporodott kórokozók az arcüreg és az orrüreg között lévő piciny nyíláson bejutnak a melléküregbe és ott a sötét, meleg nedves közegben szaporodni kezdenek. Csak akkor jut vissza az orrba, ha színültig van váladékkal az arcüreg, vagy éjszaka, amikor a vízszintes testhelyzet miatt a fertőzött váladék visszacsorog az orrüregbe. Innen pedig kezdetben hátrafelé halad az orrmandula irányába, előfordul, hogy a fülkürtön át bejut a középfülbe, de a leggyakoribb az, hogy a kórokozókkal telített váladék apró mikroszkopikus cseppek formájában minden egyes légvétellel „beporlasztódik” a gégén keresztül a légcsőbe.
Sok szülő töltött már emiatt álmatlanul éjszakákat a gyermeke miatt, ugyanis a száraz, izgatott éjszakai köhögés okozója a legtöbb esetben az arcüregek közvetítésével, a légcsövön át a hörgők felé haladó hurutos állapot. A régi francia mondás – miszerint „a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be” – nagyon is jól illusztrálja a betegség kialakulását, lefolyását.
Gyermeken a hangszalagok alatti néhány centiméteres légcsőszakasz nagyon hevesen reagál a bejutó idegen anyagokra. Minden előzmény nélkül, a hajnali órákban jelentkező izgatott köhögés gyors lefolyású vírusbetegség miatt is kialakulhat. A hirtelen kialakuló nehézlégzést okozó légcsőgyulladást kruppnak nevezzük. A légcsőhurutnak ezt a formáját nem előzi meg tartós orrfolyás és köhögés.
Gondolatban tovább követjük az orrmelléküregek felől a tüdőbe jutó váladékcseppek útját. A légcső első osztódása a tüdő felé haladó két főhörgő. A jobb- és baloldali ága tovább ágazik apró hörgőkre. Ezek gyulladása a hörghurut, ami szinte soha nem önálló betegség, hanem egy komplex betegség része: az orr, a melléküregek, a garat, az orrgarat, a légcső gyulladásához társul.
A köhögés állandó kísérő tünete a hörghurutnak, de nem minden köhögés vezethető vissza kizárólag a hörgők betegségére. Az apró légutakat bélelő hámréteg is duzzadásra hajlamos. Kiválthatják allergének vagy vírusok és baktériumok, esetleg mindezek együtt is. Hajlamosít rá a légszennyezettség, a dohányfüst, a száraz levegő és leginkább a meggyengült immunállapot.
A kis csecsemőket, különösen a duci testalkatúakat a hörghurut jobban megviseli, mint az óvodáskorú gyermekeket. A lázzal járó nehézlégzés, a percenkénti légzésszám megszaporodása – kb. 32/perc a normál – fontos figyelmeztető jelek a beteg állapotának megítélésénél. A nagyobb gyermekek hörghurutja szerencsére nem okoz drámai tüneteket. Előfordul, hogy ilyen állapotban a közösségbe is bekerülnek, és a felköhögött váladékcseppek közvetítésével veszélyeztetik óvodástársaikat. A szaftos, hurutos köhögés miatt – főleg ha nagyon gyakori -, hasi fájdalmat jeleznek a gyermekek. A felköhögött váladékot lenyelik, és a gyomor vagy az egész emésztőrendszer is hurutossá válik.
Az utóbbi hónapokban tapasztaltam, hogy több hörghurutnak vélt köhögés hátterében szerencsére kis kiterjedésű, nehezen észrevehető tüdőgyulladásokat láttam. A sápadtság , az elesettség, a láz, és a szűnni nem akaró köhögés hívta fel rá a figyelmet. Többnyire úgy alakul ki, hogy hevenyhörghurut kapcsán az apró légutakban képződő, lefelé csordogáló váladék akadályozza a tüdőlebenykék légcseréjét, és azon a területen váladékpangás alakul ki.
A hörghurut kezelésére az orvos által rendelt gyógymódok mellett számos hagyományos kezelési mód áll rendelkezésre. A nyákoldó hatású készítmények egész sora áll rendelkezésre. Úgy látom, hogy a szülők többsége már ismeri ezeket a vény nélkül is beszerezhető, jól működő váladékoldó hatású gyógyszereket, és időben kezdik adni a gyermeknek.
A szervezet „hidratálása”, bőséges, vitamindús folyadékkal való ellátása, a mellkas masszírozása, ütögetése, faggyúval való bekenése, a lakás és a légutak párásítása már bevált kezelési mód. Mindezeken túl a magam részéről a legfontosabbnak tartom a természetes ellenállóképesség folyamatos karbantartását jó táplálkozással, vitaminokkal, szükség esetén táplálék-kiegészítőkkel. Mindezek természetesen csak akkor érik el a céljukat, ha az alapbetegséget, a betegséget fenntartó orr- és melléküreg-gyulladást sikerül megszüntetni. Ehhez nem elég otthoni orrváladék-eltávolítás, bár ez fontos és szükséges. A hörghurutot fenntartó, azt előidéző orrmelléküreg-gyulladás megszüntetése szakorvosi feladat. A betegség gyanúja a szülőkben, nagyszülőkben merül fel hiszen a szűnni nem akaró nátha és köhögés lefolyását, időtartamát az egész család észleli.
A légúti betegségekre különösen érvényes az a szabály, miszerint ha hosszú ideig áll fenn, akkor a kezelés is hosszadalmas, ha rövid ideje kezdődött, akkor a kezelés így gyors, hatékony. Szóval „a kezdetben kell ellenállni”- mondja a régi bölcs latin mondás.
További információk: www.gyogysapka.hu