A náthás gyermek
A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, a leggyakoribb gyermekbetegség, a nátha gyógyításával és a lehetséges szövődményeinek megelőzésével kapcsolatban két orvosgeneráció szakmai tapasztalatait, megfigyeléseit, javaslatait tartalmazza.
Bevezetőül Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor könyvéből, a csecsemőkori nátháról írott fejezetéből idézek:
„Életünk első éveinek leggyakoribb betegsége a nátha. Csecsemőkorban a nátha gyakran súlyos szövődmények forrása. Az urbanizáció mértéktelensége, az élettempó felgyorsulása, a túlzsúfoltság eredményeként az amúgy is törékeny ellenálló-képességgel rendelkező fiatal szervezetekben a csepp- és kontaktfertőzés koncentrált volta napjainkban környezet-szennyeződésként hat – tömegméreteket ölt. A fiatalkori „felsőlégúti fertőzés” – a nátha – semmilyen vonatkozásban nem tekinthető azonosnak a felnőttkorival. Ebben az életkorban az allergiás nátha jelentősége még alárendelt, jóllehet a későbbiek folyamán ezek tekintélyes része visszavezethető a környezetszennyeződésre.
Az újszülött és csecsemőkori nátha mint vírusfertőzés, már önmagában is súlyos megbetegedés, nem ritkán magas lázzal, generalizációs hajlammal és kétséges prognózissal. Mivel a csecsemő orrában felülfertőzött váladék pang, és ennek kellő eltávolításával gyakran még ma sem törődnek, a fertőzés rövidesen tovaterjed.
Ezért hangsúlyozottan igaz a francia mondás, amely szerint „a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be.” Ennek a betegségnek törvényszerű sorrendben kialakuló mérföldkövei vannak.
A csecsemő- és gyermekkori nátha szövődményeinek kialakulása FOLYAMATNAK tekinthető. Korszerű gyógyítása és megelőzése komplex feladat.”
Miriszlai professzor úr 1998-ban megjelent könyve (Gyermek fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak) a szerző és klinikai munkacsoportjának több évtizedes szakmai tapasztalatait foglalja össze a témával kapcsolatban. A megjelenés óta eltelt másfél évtizedben a náthás gyermekek problémája a családok mindennapos gondjai közé tartozik.
A betegség gyógyításával és a megelőzéssel kapcsolatban megjelent közérdekű és szakmai írásainkat foglaljuk egybe a kötetben, hogy minden érdekelt számára elérhető legyen.
A téma aktualitását jelzi, hogy klinikai rendelőnkben a szülők naponta beszámolnak róla, hogy a gyermek közösségbe kerülése óta náthás és köhög. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a közösségbe kerülés kapcsán a náthás-hurutos betegségek sorozata elkezdődik. Szerencsés esetben rövid idő alatt lezajlik, nem okoz szövődményeket, de sajnos a tünetek egyre inkább elhúzódnak és a szövődmények sem ritkák.
A nátháról régebben azt tartották, hogy kezeletlenül hét napig tart, míg ha gyógyítjuk, akár egy hétig is elhúzódik. Ez a szellemes megállapítás már régen nem igaz, hiszen kezelve, vagy kezeletlenül is többnyire elhúzódik, akár hetekig is tarthat, és szinte észrevétlenül kialakulnak a szövődmények. A náthát okozó vírusok mellé baktériumok társulnak. Először a kórokozók bekúsznak az orrmelléküregekbe, majd a fülkürt szellőzését akadályozva középfülhurutot hoznak létre. Az orrfenéken hátrafolyó váladékban lévő kórokozók az orrmandulát is megbetegítik és innen a légvételekkel a fertőzött váladék a gégén keresztül beporlasztódik a légcsőbe és a hörgőkbe. Ezzel egyidejűleg, főleg éjszaka, száraz majd hurutos köhögés veszi kezdetét.
A köztudatban a náthát a megfázással azonosítják, banális betegségnek vélik, nem tulajdonítanak jelentőséget az orrfolyásnak, orrdugulásnak.
Ezzel egyúttal elveszítjük azt az időt a betegség kezdetén, amikor egyszerű eszközökkel – többnyire gyógyszer nélkül – hatékonyan kezelhető a nátha.
A meghűlés, megfázás valóban hozzájárul a nátha kialakulásához, de csak részben felelős érte. A légúti nyálkahártya hirtelen lehűlése kedvező feltételeket teremt a vírusok megtelepedésének, és ezek okozzák a vízszerű orrfolyást és az orrnyálkahártya duzzanatát.
Az orrváladék pangása és a megduzzadt nyálkahártya együttesen felelős a náthás gyermekek gátolt orrlégzéséért, sőt az orrmandula vizenyős duzzanata is társulhat. Mindezek következménye a nyitott szájjal való légzés, és a következményes torokpanaszok kialakulása.
Az egészséges orr élettani funkciója a szagláson túl, hogy megszűri, megmelegíti és megnedvesíti a belélegzett levegőt. Ha az orr tartósan bedugul, ezek a természetes védekező mechanizmusok nem működnek és elindul a szövődmények sorozata.
Ennek ellenére még a náthás gyermekek gyógyításával foglalkozó szakemberek (gyermekorvosok, gyermek tüdőgyógyászok, gyermek fül-orr-gégészek) sem mindig tulajdonítanak nagy jelentőséget a náthás tüneteknek. Ez talán annyiban szerencsés, hogy nem adnak rendre feleslegesen antibiotikumot a náthás gyermeknek.
Egy konferencián, ahol mindhárom szakma képviselői jelen voltak, egy szaktekintély feltette a kérdést, hogy egyáltalán betegségnek tekintsük-e a náthát? Volt, aki azt válaszolta, hogy csak akkor tudjuk meg igazán, hogy mennyire az, ha saját gyermekünk, vagy unokánk lesz beteg.
Klinikai főnököm, Miriszlai professzor úr is hozzászólt a kérdéshez és azt válaszolta: ORIGO a nátha, azaz kiindulópontja egy sorozatbetegségnek, ami az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be, tehát komoly betegségnek kell tartanunk.
Ez a megállapítás egyúttal az általa vezetett orvosi iskola legfontosabb szakmai állásfoglalását is tükrözi: A kezdeti tüneteket is komolyan kell értékelni és kezelni, de nem feltétlenül gyógyszerekkel, hanem az orrhigiéne eszközeivel.
Az ORRHIGIÉNE fogalma és eszközei a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján működő gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoport innovatív munkájának eredményeképpen jöttek létre – több mint három évtizeddel ezelőtt.
A pangó orrváladék eltávolítására kifejlesztett porszívós orrszívó, majd a váladékoldó, nyálkahártya duzzanatot csökkentő kombinált orrszpré, és a középfülhurutot csökkentő fülmelegítő gyógysapka ennek a munkacsoportnak a munkáját fémjelzi.
Ezen túl is még több szakmai találmány született ennek a munkacsoportnak a tevékenysége révén például a Mitor orrkenőcs és a Burow zselé. A fülkürtfunkció javítását célzó ventillációs ballon használatát széles körben elterjesztettük.
A következő fejezetekben elolvashatják azokat a közérdekű és szakmai cikkeinket, könyvrészleteket, amik a témával kapcsolatban korábban megjelentettünk.
Bízom benne, hogy a szülők, nagyszülők, a védőnők, a bölcsődei gondozónők, óvónők, sőt még az orvostanhallgatók és az orvos kollégák is szívesen olvasnak majd több évtizedes sikeres gyógyító tevékenységen alapuló tapasztalatainkat.
Ha néhol ismétlődnek a cikkekben közölt megállapításaink, ezét nézzék el nekünk. Ezzel csak a téma fontosságát kívánjuk hangsúlyozni.
„Az igazságot is gyakran kell ismételni, mert a tévedések is gyakoriak.” Goethe idézet – Miriszlai professzor úr kedvenc aforizmái közül.