Gyöngyök az orrban

Kisgyermekkorban a csöppségek gyakran okoznak izgalmat szüleiknek az orrba dugott apró tárgyakkal. Szaknyelven ezeket idegen testnek nevezzük. Megtalálják a legapróbb gyöngyöket, játék-alkatrészeket, amelyekkel szívesen játszanak – majd egy óvatlan pillanatban elrejtik.

Kezdő fül-orr-gégészként, amíg rendszeresen vállaltam kórházi ügyeletet, szinte nem volt olyan hét, amikor a szülők ne jöttek volna lélekszakadva a gyermekkel, mert észrevették, hogy valamit bedugott az orrába.

Titkos játék

Úgy vélem, az még a jobbik eset, ha mindjárt észreveszik, de előfordul, hogy az idegentest hetekig, hónapokig megbújik az orr járataiban. Körülötte gyulladás, váladékpangás alakul ki, természetesen gátolt orrlégzést okozva az érintett oldalon. A gyermekek előszeretettel dugnak szivacsdarabkákat, műanyag játékot, gyöngyöt, magvakat az orrukba.

Ilyenkor valószínűleg ismerkednek saját testükkel, és nem érzékelik a veszélyét ennek a játékos foglalatosságnak. Általában titokban csinálják, és nem szólnak róla a szülőknek. Leginkább véletlenül derül ki a dolog, sokszor napok vagy hetek múlva, amikor már azon az oldalon az orr gyulladásos jelei mutatkoznak. Figyeljünk tehát!

Gyanús jelek

Jellegzetes életkorban (2-3 év) féloldali, véres-savós kellemetlen szagú orrfolyás, orrdugulás esetén gyanús, hogy elfekvő idegentest lehet az orrban. A megoldás természetesen a fül-orr-gégészeti szakellátás.

Óvatos mozdulattal

Mindig nagyon körültekintően kezeljük a kicsiket, hiszen a bedugott tárgy alakjától, méretétől függően választjuk meg az eltávolításához szükséges eszközt. Nagy óvatossággal járunk el, hiszen a kerek vagy gömb alakú tárgyak könnyen hátracsúszhatnak a torok felé, ezért igyekszünk óvatosan mögé kerülni, és egy határozott, gyors mozdulattal előrebillenteni.

Ez a manőver általában nem igényel altatást, hiszen egy mozdulattal, fájdalmatlanul megoldható.

  1. Nagyon fontos a szülő határozott együttműködése. A biztonságos eltávolításhoz szükséges, hogy rövid időre ugyan, de nagyon szorosan kell tartani a gyermeket, és az orrdugulás néhány másodperc alatt megoldódik.
  2. Az idegentest körül kialakult gyulladásból sérülés származhat. Természetesen ennek az ellátására is fel szoktunk készülni.
  3. Szeretném megnyugtatni az olvasókat, hogy ezt a „játékot” általában egyszer csinálja meg egy gyermek az életben.
  4. Ha egy ilyen izgalmas eseményen túl vagyunk, bízhatunk benne, hogy ez máskor a mi gyermekünkkel nem fog előfordulni, legfeljebb a másodikkal vagy a harmadikkal…

Irány a tenger!

A gyakori légúti hurutokkal küszködő óvodáskorú gyermekek szüleit egész évben biztatom: ha tehetik, utazzanak nyáron a tengerpartra.

Régi tapasztalat, hogy a kristálytiszta, páradús, sós levegő, a szikrázó napfény, a meleg, homokos tengerpart, a hullámzó víztömeg együttesen gyógyuláshoz vezet.

A mediterrán népek számára a tenger gyógyító ereje teljesen természetes. Családunk idős olasz barátja naponta úszik a tengerben – leginkább délután, amikor már enyhül a hőség, és az orrüregét így minden alkalommal átöblítheti a langyos sós vízzel. Ő volt az, aki a tengeri sós pára jótékony, gyógyító hatására felhívta a figyelmemet. Ezt követően a köhögős gyermekek számára a sós belélegzését bevezettük a mindennapi gyógyítási gyakorlatba. A tengerihez hasonló sós, párás levegő ma már otthoni körülmények között is, egyszerű módon létrehozható. Sajnos a zavartalan napsütés, a csend, a tiszta levegő, meg a tengerparti hangulat nem állítható elő mesterségesen. Ezért el kell(ene) utazni a tengerpartra. Azt mondom, hogy aki teheti, vigye el allergiás, hurutos gyermekét a tengerre, még ha rövid időre is.

A tiszta, nedves, sós párában folyamatosan regenerálódik a légutakat bélelő hám, kitisztulnak a legapróbb hörgők is. Szinte megújul az egész légzőfelület, és oxigénnel telítődnek a sejtjeink.

Egy évben egyszer igazán fontos lenne mindenkinek. Irány a tenger! Jó nyaralást kívánok a gyerekeknek!

Forrás: Baba magazin 2007. VII. évfolyam 7. szám

Víz a fülben

Hogyan lehet, hogyan kell a csecsemők és a kisgyermekek fülét tisztítani? A túlzott tisztogatás sokkal gyakoribb hiba, mint a piszkos fül. A két véglet között van az arany középút.

A külső hallójárat egy feszes bőrrel fedett, nagyon érzékeny kis csatorna. Belő részét a dobhártya pergamenszerű egészséges állapotban gyöngyházfényű lemeze zárja le. A hiba általában a vattás végű pálca használatából adódik. Szerencsére ritka a fültisztítás miatti dobhártyasérülés, de előfordul. Csecsemőknél a beszoruló pálca végéről leeső vatta a hallójáratban maradhat, és a pálca is felsértheti a fület. A segédeszköz ebben a korban csak a fülkagyló külső, visszahajló részének tisztítására javasolt, valamint a köldök és az orrbemenet tisztogatására. Nagyobb gyermeknél és felnőttnél, amikor a hallójárat már tágabb, óvatosan használható. Ám a vatta átmérője megegyezik a hallójárat átmérőjével. Ebből adódik, hogy a fülzsírt nem hozza ki, hanem maga előtt tolja a mélybe. A külső hallójárat közepén homokóraszerű szűkület van. Ha ezen túlnyomják a külső részen termelődő fülzsírt, akkor azt nagyon nehéz onnan eltávolítani. A mélybe tolt fülzsírdugó nyilvánvalóan akadályozza a hangvezetést, de körülötte bőrgyulladás is kialakulhat, intenzív fájdalommal, fülfolyással, láz nélkül.

Fürdetés közben sokan vizet engednek a baba fülébe. Helytelenül. A szűk kis csatornában a víz bennreked, a bőr felázik, a savas kémhatású felület neutrális, vagy lúgos irányba változik, és ezzel védtelenné válik. Így a hallójáratban is lehetőséget teremtünk a baktériumok támadásának, amelyek bekúsznak a bőr rétegei közé, ott szaporodni kezdenek, és tipikus hallójárat-gyulladás lehet a következménye.

A megelőzés nagyon egyszerű. Az újszülött fülét a fürdetés után alaposan, de óvatosan töröljük ki. Erre a célra a vattás pálcánál sokkal jobb a törölköző összecsavart sarka. A körkörös mozdulattal nem okozunk sérülést, a nedvességet pedig felitatjuk a fülből. A töredezett, hámló, repedezett bőr a külső hallójáratban általában allergiás betegség, amelyhez sokszor nagyon makacs bőrgyulladás társul. Rendszere, házi tisztogatás nem oldja meg. Mindenféle típusú hallójárat-betegség gyógyításában a legfontosabb a hallójárati bőr savköpenyének a helyreállítása. Tartós eredményt egy közismert gyógyszer zselés változatával érhetünk el.

A mindennapos tisztogatás a fülzsírtermelő-mirigyeket fokozott váladékozásra készteti, tehát minél többet törölgetjük, annál több termelődik. Elég, ha hetenként egy-két alkalommal tisztítjuk ki a hallójáratokat.

Forrás: Baba magazin 2005. VIII. évfolyam 2. szám

Anya, folyik az orrom!

Három évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számított, mostanában viszont mindennapos problémává vált az allergia. A tudományos folyóiratokban, valamint az ismeretterjesztő lapokban egyre gyakrabban olvashatunk az allergiás betegségek rohamos elterjedésének okairól.

A szerzők többsége megelőzhető problémának tartja, de a megelőzés sokszor még a gyógykezelésnél is nehezebb feladat. A betegtájékoztató könyvek sorozatában képzett allergológusok figyelmeztetnek az első tavaszi napsugarakkal együtt jelentkező pollenallergiákra és az ezzel összefüggő tudnivalókra, például arra, hogy a méz veszélyes étel a pollenallergiásoknak.

Szénanátha

Sokan tudják már, hogy az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik.

Gyermek fül-orr-gégészet gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy az elhúzódó, gyakran ismétlődő, vagy szinte e se múló nátha fenntartó oka valamiféle túlérzékenységben keresendő.

A légúti allergiák leggyakoribb formája, az allergiás nátha vagy szénanátha a gyermekek 10 százalékát, míg a kamaszok 15 százalékát érinti. A testnyílások fokozottan ki vannak téve az idegen anyagok behatolásának.

Az orr s a szem, valamint a külső hallójáratok allergiás megbetegedése az idegen anyagra való túlzott immunreakció első állomása.

Ezen területek közül is leginkább az orrüreg van kitéve az allergiás hurut kialakulásának, hiszen oda a légvételek kapcsán beszippantjuk a levegőben lebegő idegen anyagokat.

Az elmúlt 2-3 évtized rohamos, szembetűnő környezetei, éghajlati változásai, a megváltozott életmód, a táplálkozás és az életkörülmények felelősek azért, hogy ma az új generáció 25 százaléka esélyes a túlérzékenységre.

Alkati sajátosságok

Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet is biztosan szerepet játszik a kialakulásban, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek.

Tapasztalható, hogy az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergia formái. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik.

A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátosságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.

Alapvetően a környezetváltozás, a növekvő autópark, a megváltozott táplálkozás, a sok agresszív vegyszer, a műveletlen földeken elszaporodott parlagfű együttesen, komplex módon okozza az allergiás betegségek elterjedését.

Egyetlen generációváltás alatt rendkívül megváltozott az életmódunk. Bizonyos szempontból felgyorsult az élettempó, más szempontból pedig elkényelmesedtünk (autózás). Ezek a változások pontosan azért, mert rövid idő alatt történtek, rendkívül megterhelik immunrendszerünket.

Az egyre gyakoribbá váló allergiás nátha is ezt tükrözi. A klinikai főnököm által sokat emlegetett régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be – ha nem akadályozzuk meg a tovaterjedését. Ez vonatkozik az allergiás náthára is és a vírusok vagy baktériumok okozta légúti hurutokra. A gyulladásos és allergiás tünetek sokszor összekapcsolódnak és egyidejűleg jelentkeznek.

Jellegzetes tünetek

A levegő belégzésével sok szennyezőanyag kerül az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol.

Ezek a tünetek a következők:

  1. gyakori tüsszögés
  2. vízszerű orrfolyás, könnyezés,
  3. orrviszketés, szemviszketés
  4. orr körüli pirosság
  5. orrdugulás
  6. orrhangos beszéd
  7. folyamatosan nyitott szájú légzés

Mindezekhez általános rossz közérzet, nyűgösség, étvágytalanság társulhat. Az orrdugulás az alvását és az evését is megzavarja a gyermekeknek. A légúti kellemetlenségekhez allergiás szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít el. Az állandó könnyezés a szembe jutó izgató anyagokat igyekszik kimosni. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.

Hisztérikus reakció

Az utóbbi időben fény derült arra is, hogy a civilizációs ártalmakhpz tartozik a mesterségesen létrehozott steril környezet, ami az immunrendszert lustává teszi, mintegy elaltatja. A túlzott fertőtlenítés, a mániákus takarítás, az antibakteriális tusfürdők az immunitás számára ingerszegény környezetet hoztak létre. Az immuntréning hiánya miatt a bejutó idegen anyagra nem szokványos módon, hanem mondhatni hisztérikusan reagál a szervezet, és ezek a tünetek az allergiás jelenségek.

Por és szőr

Az elmúlt téli időszakban a lakásban és szűk környezetünkben allergiát provokáló anyagok sok kellemetlenséget okoztak. Ezek egész évben jelen vannak, így a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak.

Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben felgyülemlett por, a kárpitokban megbúvó poratka ürüléke okozza.

Nem ritka, hogy a párnák-takarók tollbélésére vagy gyapjútöltésére válik túlérzékennyé a gyermek.

Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve gyakran okoznak allergiát. Főként a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását. Tapasztalat szerint a csecsemők és óvodáskorú gyermekek náthája „főként ha vízszerű orrfolyással jár” elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, kisiskolás korban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni.

A heteken át tartó orrfolyás és köhögés okát tisztázni kell. Gyakran arcüreggyulladás rejtőzik a panaszok hátterében.

Az allergia diagnózisa nem mindig egyszerű feladat. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján, az allergia oka szerencsés esetben kiderül.

Speciális vérvizsgálatok és más kiegészítő vizsgálatok is segítenek kideríteni a betegség okát. Az orrváladék sejtjeinek mikroszkópos vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha ismerjük a kiváltó okot, akkor fokozott védekezéssel a tünetek megelőzhetőek.

Az elhúzódó allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokak számára közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.

A megelőzés módszerei

Szinte naponta felmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekezőrendszer megerősítésére? A kiváltott tényezők (por, poratka, pollen) kerülése természetesen nagyon fontos. Az orrüregbe elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéne eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztán tartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.
Az orrhigiéne lényege:

  1. mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra,
  2. az orrfújás után a bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd
  3. az orrüregbe tisztító folyadékot célszerű permetezni – ez lehet élettani sóoldat és legjobb a tartósan használható váladékoldót és nyálkahártya duzzanatot csökkentő orrspray. Az orrspray-t mint saját fejlesztésű gyógyszert javaslom minden náthás kis betegemnek az orrlégzés javítására. Általánosságban a szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészítik a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet.

Az egészséges táplálkozás alapját képző zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyökfogó) ható természetes vitaminok (A, C, E).

Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell. Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen.

A gyermekorvos, a tüdőgyógyászallergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.

Megnyomódott orrocskák

Az orrüreget szűkítő, a levegő útját akadályozó elváltozás okai között sokszor szerepel az orrsövény-ferdülés, amely korán kialakul, de többnyire csak jóval később okoz panaszokat.

Az orrüreget középen elválasztó sövény szerencsés esetben pontosan a középvonalban helyezkedik el, és két egyenlő részre osztja az orrüreget. A hátsó része nem éri el az orrgarat hátsó falát, ott a kétoldali orrfél találkozik, és egy közös üreget alkot.

Felnőttkorban az orrsövény-ferdülés rendkívül gyakori, mondhatni az a ritka, ha valakinek teljesen egyenes, szabályos lefutású az orrsövénye. Ennek ellenére nem operálunk meg mindenkit, akinek ilyen elváltozást találunk az orrában. Műtétre csak az kerül, akinek a ferdeség kifejezett panaszokat okoz.

Növekvő panaszok

Ha az orrsövény nagyon ferde, a kifejezetten gátolt orrlégzés tünetei jelentkeznek. Miután az orr szűrőfunkciója romlik másodlagos torokpanaszok alakulnak ki. A homloktáji fejfájás, a szaglászavarok, a féloldali arcüreg gyulladásra való hajlam, a horkolás, az alvászavarok, az elhúzódó hurutos tünetek gyakran kísérik ezt az állapotot.

Gyermekkorban is előfordul a kétoldali orrbemenet nyílásának aszimmetriája enyhe orrsövény-ferdüléssel, de ez alig okoz panaszt. 

Magam is sokan gondolkodtam azon, hogy a növekedés kapcsán hogyan változik az orr külső és belső felépítése, és miért válik felnőtt korra ilyen gyakorivá ez a probléma. Ennek megértéséhez az orrsövény anatómiai felépítésének lényegét szeretném megismertetni az olvasókkal.

Alul-felül akadály

Az orrsövény egy csontos keretben lévő porcos vázból áll. A csont növekedése általában lassúbb, mint a porc térbeli fejlődése. Ezért a porclemez elgörbül, előfordul, hogy ��alakot vesz fel, és ezzel egyik oldalon felül, másik oldalon alul akadályozza az orrlégzést.

Szülés közben a szülőcsatornában a piciny orr megnyomódik, és az esetek egy részében az orrsövény porcos váza elmozdul a helyéről.

Baleset után

Az igazi problémát kisgyermekkorban az orr külső és belső vázának sérülései okozzák. Az autóban nem megfelelően rögzített ülésben ülő gyermek hirtelen fékezéskor orrsérülést szenvedhet, ami heves orrvérzéssel és jelentős orrduzzanattal járhat. A sérülést frissen szakszerűen kell ellátni, így a későbbi orrlégzési panaszok, illetve az esztétikai problémák megelőzhetők.

Szerencsére a szövetek rugalmassága miatt könnyen visszaigazodik, de előfordul, hogy nem pontosan középen helyezkedik el. Az egyik orrfélre a relatíve tágabb, a másik szűkebb lesz. Ezek az enyhe eltérések nem okoznak orrdugulást gyermekkorban.

Gyakran felmerülő kérdés a szülők részéről, hogy mikor kell, mikor lehet az orrsövény-műtétet elvégezni. A gyakorlat az, hogy a kamaszkor végén, a felnőttkor kezdetén végezzük az orrsövényműtétet, vagyis abban az életszakaszban, amikor az arc karakterének kialakulása már jórészt megtörtént. Komoly panaszok esetén már kisgyermekkorban is végezhető orrsövény-korrekció, de ebben a korban csak a legszükségesebb plasztikai megoldás történik.

Szortyogó csecsemők

Az újszülött és a csecsemő számára a jó orrlégzés – mondhatni – létkérdés. Ha valamilyen oknál fogva – például korán összeszedett nátha miatt – akadályozott az orrlégzése, alig tud mellből szopni.

Sokszor tapasztalom, hogy milyen izgalmat jelent a szülőknek, amikor a baba orra eldugul. Ennek következtében a kicsi keveset szopik, elfárad, hamar abbahagyja a szopást, nyugtalan. A minap egy gyakorlott, második gyermekét nevelő anyuka elmesélte, hogy már több éjszaka nem mernek elaludni a gyermek náthája, orrdugulása miatt, mert azt tapasztalták, hogy a ritmusos légzés helyett rövid légzéskimaradást észlelnek, és utána hangos belégzés következik. A panaszok hátterében álló elhúzódó szövődményes náthát sikerült hamar megoldani. Ebből az esetből is arra a következtetésre jutottam, hogy a banális nátha is lehet komoly panaszok okozója.

Csak orron át

Kevesen tudják, hogy a kisgyermekek anatómiai jellegzetessége, hogy nem tud a száján levegőt venni, csak az orrán. Ennek az a magyarázata, hogy ebben az életkorban a lágy szájpad alacsonyan, a gégefedő pedig viszonylag magasan, egymáshoz közel helyezkedik el, és ez így akadályozza a szájon át a levegő útját. Az orr hátsó részén, az orrgaraton át viszont normális esetben kényelmesen közlekedik a levegő.

Ilyen pici korban az orrmandula kifejezett duzzanata még ritkán alakul ki. A szülőszobában az első légvételek kapcsán a csecsemő hangos sírása a legszebb muzsika. Az orrüreg betegsége, elzáródott állapota fejlődési rendellenesség miatt akadályozhatja az újszülött légvételét, de ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő. Az orrüreg hátsó részén lévő részleges vagy teljes elzáródása azonnal kiderül és a problémát el is hárítják a szülésnél segédkezők.

Később, néhány hetes korban viszont egyre gyakrabban észlelem, hogy a banális nátha mennyi izgalmat okoz a családnak. Ilyenkor sokan kérdezik tőlem, hogy ha a kis csecsemőnek eldugul az orra, azt okozhatja-e a megnagyobbodott orrmandula, orrsövény-ferdülés, orrüregi polip, netalán allergia. Az esetek túlnyomó többségében egyszerűen náthás a kisgyermek.

Általában a náthát és a megfázást azonos fogalomnak tartják, holott a nátha vírusos eredete bizonyított tény.
A megfázás legfeljebb csak hajlamosít rá, megkönnyíti a vírusok dolgát. A csökken ellenálló képesség mindenképpen kedvez a kórokozók megtelepedésének. A vírusok jól előkészítik az orrnyálka-hártyát a baktériumok megtelepedésére azzal, hogy a nyálkahártya megduzzad, és egyúttal váladékpangás alakul ki.

Hurutos üregek

A nátha elhúzódó volta az arcüreg gyulladás veszélyével jár. Az arcüreg már születéskor is jól fejlett, ellentétben a homloküreggel, ami csak hároméves korban kezd kifejlődni, és körülbelül húszéves korban éri el a teljes nagyságát.

A nátha heteken át elhúzódva az arcüregek részvételét jelenteni a hurutos állapotban. Megelőzése az orrváladék rendszeres alapos eltávolításával (leszívásával) és hatékony orrspray használatával lehetséges.

Forrás: Baba magazin VII. évfolyam 1. szám

Idegentest az orrban (2. rész)

A bölcsődéskor végén, az óvodáskor kezdetén a gyermekek gyakran okoznak izgalmat szüleiknek az orrba dugott apró tárgyakkal. Szaknyelven ezeket idegentestnek nevezzük.

Kezdő fül-orr-gégészként, amíg rendszeresen vállaltam kórházi ügyeletet, szinte nem volt olyan hét, amikor a szülők ne jöttek volna lélekszakadva a gyermekkel, mert észrevették, hogy valamit bedugott az orrába.

Titkos játék

Úgy vélem, az még a jobbik eset, ha mindjárt észreveszik, de előfordul, hogy az idegentest hetekig, hónapokig megbújik az orr járataiban. Körülötte gyulladás, váladékpangás alakul ki, természetesen gátolt orrlégzést okozva az érintett oldalon. A gyermekek előszeretettel dugnak szivacsdarabkákat, műanyag játékot, gyöngyöt, magvakat az orrukba.

Ilyenkor valószínűleg ismerkednek saját testükkel, és nem érzékelik a veszélyét ennek a játékos foglalatosságnak.

Azt tapasztalom, hogy általában titokban csinálják, és nem szólnak róla a szülőknek. Leginkább véletlenül derül ki a dolog, sokszor napok vagy hetek múlva, amikor már azon az oldalon az orr gyulladásos jelei mutatkoznak. Figyeljünk tehát!

Gyanús jelek

Jellegzetes életkorban (2-3 év) féloldali, véres-savós kellemetlen szagú orrfolyás, orrdugulás esetén gyanús, hogy elfekvő idegentest lehet az orrban. A megoldás természetesen a fül-orr-gégészeti szakellátás.

Óvatos mozdulattal

Mindig nagyon körültekintően kezeljük a kicsiket, hiszen a bedugott tárgy alakjától, méretétől függően választjuk meg az eltávolításához szükséges eszközt. Nagy óvatossággal járunk el, hiszen a kerek vagy gömb alakú tárgyak könnyen hátracsúszhatnak a torok felé, ezért igyekszünk óvatosan mögé kerülni, és egy határozott, gyors mozdulattal előrebillenteni.

Ez a manőver általában nem igényel altatást, hiszen egy mozdulattal, fájdalmatlanul megoldható.

Nagyon fontos a szülő határozott együttműködése. A biztonságos eltávolításhoz szükséges, hogy rövid időre ugyan, de nagyon szorosan kell tartani a gyermeket, és az orrdugulás néhány másodperc alatt megoldódik. Az idegentest körül kialakult gyulladásból sérülés származhat. Természetesen ennek az ellátására is fel szoktunk készülni.

Az idegentest helyén előfordul, hogy vérzékeny hámsérülés alakul ki. Ennek kezelésére hámosító, kellemes illatú, eukaliptusz olajat tartalmazó kenőcsöt fejlesztettem. Az orrüreg mélyére jól be lehet vinni a kenőcsöt úgy, hogy papír zsebkendővel vékony csíkot szorosan összesodrunk, és körbekenjük a hámosító kenőccsel. Naponta többször javaslom a kenőcsözést, és a sérülés helye néhány nap alatt teljesen begyógyul.

Az orrüregi idegentest felfedezése és eltávolítása az orvosnak és a szülőknek is izgalmat jelent. Mégis szeretném megnyugtatni az olvasókat, hogy ezt a „játékot” általában csak egyszer csinálja meg egy gyermek az életében, hiszen számára is emlékezetes esemény a kórházba rohanás, és az eltávolítás művelete. Ha egy ilyen izgalmas eseményen túl vagyunk, bízhatunk benne, hogy ez máskor a mi gyermekünkkel nem fog előfordulni, legfeljebb a másodikkal vagy a harmadikkal.

Idegentest az orrban (1. rész)

A bölcsődéskor végén, az óvodáskor kezdetén a gyermekek gyakran okoznak izgalmat szüleiknek az orrba dugott apró tárgyakkal. Szaknyelven ezeket idegentestnek nevezzük.

Kezdő fül-orr-gégészként, amíg rendszeresen vállaltam kórházi ügyeletet, szinte nem volt olyan hét, amikor a szülők ne jöttek volna lélekszakadva a gyermekkel, mert észrevették, hogy valamit bedugott az orrába.

Titkos játék

Úgy vélem, az még a jobbik eset, ha mindjárt észreveszik, de előfordul, hogy az idegentest hetekig, hónapokig megbújik az orr járataiban. Körülötte gyulladás, váladékpangás alakul ki, természetesen gátolt orrlégzést okozva az érintett oldalon. A gyermekek előszeretettel dugnak szivacsdarabkákat, műanyag játékot, gyöngyöt, magvakat az orrukba.

Ilyenkor valószínűleg ismerkednek saját testükkel, és nem érzékelik a veszélyét ennek a játékos foglalatosságnak.

Azt tapasztalom, hogy általában titokban csinálják, és nem szólnak róla a szülőknek. Leginkább véletlenül derül ki a dolog, sokszor napok vagy hetek múlva, amikor már azon az oldalon az orr gyulladásos jelei mutatkoznak. Figyeljünk tehát!

Gyanús jelek

Jellegzetes életkorban (2-3 év) féloldali, véres-savós kellemetlen szagú orrfolyás, orrdugulás esetén gyanús, hogy elfekvő idegentest lehet az orrban. A megoldás természetesen a fül-orr-gégészeti szakellátás.

Óvatos mozdulattal

Mindig nagyon körültekintően kezeljük a kicsiket, hiszen a bedugott tárgy alakjától, méretétől függően választjuk meg az eltávolításához szükséges eszközt. Nagy óvatossággal járunk el, hiszen a kerek vagy gömb alakú tárgyak könnyen hátracsúszhatnak a torok felé, ezért igyekszünk óvatosan mögé kerülni, és egy határozott, gyors mozdulattal előrebillenteni.

Ez a manőver általában nem igényel altatást, hiszen egy mozdulattal, fájdalmatlanul megoldható.

Nagyon fontos a szülő határozott együttműködése. A biztonságos eltávolításhoz szükséges, hogy rövid időre ugyan, de nagyon szorosan kell tartani a gyermeket, és az orrdugulás néhány másodperc alatt megoldódik. Az idegentest körül kialakult gyulladásból sérülés származhat. Természetesen ennek az ellátására is fel szoktunk készülni. Szeretném megnyugtatni az olvasókat, hogy ezt a „játékot” általában egyszer csinálja meg egy gyermek az életben. Ha egy ilyen izgalmas eseményen túl vagyunk, bízhatunk benne, hogy ez máskor a mi gyermekünkkel nem fog előfordulni, legfeljebb a másodikkal vagy a harmadikkal…

A nátha szövődményeinek megelőzéséről

Többnyire mindenki abban a tudatban él, hogy a nátha banális betegség, előbb-utóbb kezelés nélkül is meggyógyul.

A légúti hurut, az orrfolyás és a köhögés képezi a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkori panaszokat, szinte velejárója a normális életnek.

Az egyszerű orrfolyás mögött gyakran észrevétlenül alakulnak ki a szövődmények. Ezek a kialakulás sorrendjében a következők: arcüreggyulladás, fülkürthurut, középfülhurut, orrmandula-gyulladás, gége-légcsőhurut, hörghurut.

Az orrban kezdődő és a tüdőben befejeződő folyamatnak még további komplikációi is lehetnek, de ezek a leggyakoribbak. A komplex kórkép megelőzésének lehetőségei azonosak a nátha korrekt gyógyításával. Ezért tartom fontosnak, hogy a megelőzés lehetőségeit átgondoljuk. Klinikai munkacsoportunk évtizedeken át kutató-fejlesztő munkát végzett a nátha szövődményeinek megelőzésére. Ennek ellenére a megelőzés, azaz a prevencio gyakorlata  még mindig gyermekcipőben jár. A témával kapcsolatban 2003-ban a Hippokratesz folyóirat V/2. számában közzétettem gondolataimat elsősorban a szakmabeliek számára. A cikk címe: Preventív szemlélettel gyermek fül-orr-gégészként. Nagy örömömre szolgált, hogy a folyóirat eljutott Amerikába, Angliába és Új-Zélandra is. Először csak az ott élő magyarok olvashatták, majd angolra fordítva felkerült a világhálóra.

A visszajelzések alapján is meggyőződtem róla, hogy nagyon fontos témáról van szó, és a lehetőségek vonatkozásában újszerű gondolatokról számoltam be. A megelőzés lehetőségeit a WHO három lépcsőfok szerint osztályozza. Az elsődleges, azaz primér prevencio: a betegség kialakulásának megakadályozását jelenti. A másodlagos, azaz szekunder prevencio: a betegség előrehaladásának a megakadályozása. A harmadlagos, azaz terciter prevencio: a szövődmények megelőzését jelenti.

Nem mindegy tehát, hogy mikor találkozunk a beteggel a banálisnak vélt nátha szövődményeinek kialakulásánál sem. Az elhúzódó nátha, ami több, mint egy hetes orrfolyást jelent, már arra enged következtetni, hogy a kórokozók az orr körüli üregrendszerbe is befészkelték magukat, és ott tovább szaporodva gyulladásos tüneteket okoznak.

A hétköznapi nyelvben a náthát megfázásnak nevezik. Többnyire igaz, hogy a meghűlés kedvez a vírusok megtelepedésének, ami a betegség igazi kiváltója. A vírusok vízszerű orrfolyást indukálnak, valamint hatásukra megduzzad az orrnyálkahártya, orrdugulás alakul ki, orrviszketés, tüsszögés kíséretében. Ezek mindenkinek ismerős tünetek, hiszen évente többször mindenki átesik rajta. A betegség folytatása is nagyon gyakori, de nyilván nem egyértelmű, hogy mi történik a „színfalak mögött”.

A vírusos nátha  miatt könnyen megtelepszenek a váladékban és az orrban bizonyos baktériumok. A megtelepedésük oka többnyire a kibillent, meggyengült immunitásban keresendő. A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőben, ahol dolgozom, naponta megkérdezik tőlem a szülők, hogy miért alakulnak ki a szövődmények, hiszen gondosan leszívták a gyermek orrát, naponta többször használtak orrcseppeket, és gondoskodtak a levegő páratartalmáról.

Különösen a gyermekközösségekbe „frissen” bekerült bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek között látom azt, hogy a nátha nem gyógyul meg a szokásos módon, kb. 1 hét alatt, hanem szövődményessé válik. Ennek okai valóban sokrétűek, de a fontosabbakkal szembesülnünk kell.

Az egyik oka sok egybehangzó vélemény szerint a városi levegő hirtelen megnövekedett szennyezettsége. Az utóbbi években az emberek jó része városlakóvá vált, és a zsúfoltság, az autópark növekedése gyors ütemben növelte a levegőben lévő káros anyagok koncentrációját. A belélegzett mikroszkopikus anyagok főleg a gyermekek orrnyálkahártyáját, légutait irritálják.

A másik fontos tényező a táplálkozás hiányosságában keresendő. A gyermekek általában kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kevés természetes vitaminhoz jutnak, és ez is gyengíti a természetes ellenálló képességüket. Még a jól evő gyermekek sem biztos, hogy elegendő vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot kapnak a táplálékokkal, hiszen azok termesztése, tárolása is jórészt megváltozott.

A harmadik igazán fontos körülmény a gyakori légúti hurutok okaként az a tény, hogy a kórokozók (vírusok és baktériumok) viselkedése is megváltozott. Az utóbbi egy-másfél évtizedben egyre több gyulladásellenes szert szednek a gyermekek, emiatt az ellenállóbb baktériumtörzsek elszaporodtak. A szövődmények kialakulása szempontjából mindhárom tényezőnek együttesen fontos szerepe van .Ezek közül legkönnyebb változtatni a vitaminbevitelen. Akár helyes táplálkozással, vagy táplálék-kiegészítőkkel egyensúlyban lehet tartani.

A légszennyezettségen csak nagy társadalmi összefogással, odafigyeléssel lehetne változtatni. Valamivel egyszerűbb lenne az ellenálló kórokozók további kialakulásának megakadályozása. Láz esetén szoktam mondani először csak lázcsillapítót és C-vitamint kell adni. A pontos diagnózis alapján, ami esetleg 1-2 nap múlva alakul ki, pontosabban lehet gyógyszert választani.

Klinikánkon, ahol úttörő munka folyt évtizedeken át a náthás eredetű szövődmények elhárítására, három szakmai találmány született. Az orrhigiéne fogalma és eszközei hazánkban már nem ismeretlenek, sőt határainkon túl is elterjedőben vannak.

Az első és legfontosabb az orrszívó, ami a kórokozóval telített váladék eltávolítását szolgálja mindaddig, amíg a gyermek megtanulja jól kifújni az orrát. A második: egy olyan gyógyszer, ami egyidejűleg két problémát old meg: valóban oldja az orrváladékot, és megszünteti az orrnyálkahártya-duzzanatot. Egy hónapon át használható nyálkahártya-károsodás nélkül. A harmadik: az OTO-THERM gyógysapka, amely a fülmelegítés praktikus eszköze. Egyszerre tartja melegen a gyermek mindkét fülét. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a melegítés javítja a középfül szellőzését. Ha nem lázas, de náthás a gyermek, célszerű megelőzésképpen is használni.

Arra szeretném biztatni a szülőket és a gyermekek gondozásában aktívan résztvevő nagyszülőket, hogy éljenek a megelőzés lehetőségeivel.

A magam részéről büszke vagyok rá, hogy ezek az egyszerű és mégis nagyon hatékony betegséget megelőző eszközök klinikánkról indultak el. Mindegyik magyar találmány, akárcsak a C-vitamin!

További információk: www.gyogysapka.hu