A mandulák gyulladásai

A torokban lévő nyirokszervek megbetegedései nagyon gyakoriak gyermekkorban.

Tisztáznunk kell, hogy a torok hátsó részén lévő nyirokszervekhez mi is tartozik. Hátul két oldalon helyezkednek el a torokmandulák. A lágyszájpad mögött, többnyire attól eltakarva található az orrmandula. Ebből csak egy van, de mégis sok panaszt okoz. A nyelv hátsó része is részt vesz a védelmi rendszer munkájában, hiszen ott is vannak szemölcsszerű nyirokelemek, melyek a gyulladásos betegségek miatt sokszor megduzzadnak.

A torokmandulák gyulladása az orrmandula gyulladásával egyidejűleg nagyon heves tünetekkel jár. Erős torokfájdalom, magas láz, és a mandulák kifejezett duzzanata jelzi, hogy a szájon, illetve az orron keresztül a betegséget okozó apró mikroorganizmusok jutottak a mandulákhoz.

Mindennapos gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy igen sok konfúzió van a torok betegségeinek megítélésénél.

A vírusok által kiváltott garatgyulladás viszonylag enyhe tünetekkel jár. A láz nem tart napokig, viszonylag jól viselik a gyermekek a vírusos betegségeket.

A vízszerű orrfolyás, orrdugulás, többnyire megelőzi a torokpanaszokat. A gyermek a gátolt orrlégzés miatt nyitott szájjal lélegzik, és emiatt megbetegszik a torka. Nem érvényesül az orr hármas védelmi rendszere. Normál körülmények között az orrüreg megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a belélegzett levegőt. A gyakori, elhúzódó náthás állapot miatt a torokba akadály nélkül bejutnak – cseppfertőzés révén – különböző mikroorganizmusok. A vírusok a torok hátsó részén lévő, gyűrűszerűen elhelyezkedő nyirokszerveken megtelepedve szaporodásnak indulnak.

A távolabbi nyirokmirigyek is aktivizálódnak, például az állszöglet alatt és a tarkó két oldalán képződnek apró, sokszor fájdalmas kis csomócskák. Nem csoda, hiszen a védelmi rendszer különösen kisgyermekkorban állandóan dolgozik, és a nyirokszervek duzzanatával is jelzi a tevékenységet. Ezzel szeretném hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül jelent súlyos betegséget az állszöglet alatt tapintható nyirokcsomó. Különösen nem akkor, ha a torokfájdalom után hamar visszahúzódik.

A vírusbetegség nem mindig zajlik le szövődmény nélkül. A baktériumok is könnyen megtapadnak a duzzadt orr- és torokmandulák szövetében. Ezek viszont igen heves torokfájdalmat, magas lázat okoznak, ami előfordul, hogy a lázcsillapítás és az antibiotikus kezelés ellenére több napig, akár egy hétig eltarthat.

Bármilyen egyszerűnek tűnik az elmondottak alapján a torok képletének megítélése, mégis sok bizonytalanságot tapasztalok ebben a vonatkozásban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a fájós torkú gyermeknek nem könnyű belekukucskálni a torkába. Jó fényviszonyok mellett a nyelv gyors, határozott lenyomásával viszont pillanatok alatt kiderül, mi a baj.

A torokmandulák gyulladásának képe nagyon jellegzetes. A mandulák megduzzadtak, vérbő, szivacsos felszínűek, és apró fehér lepedékfoltok, vagy összefüggő lepedék borítja. A torok többi része nem piros. A kicsit piros toroknak semmi köze a mandulagyulladáshoz. Ugyancsak fontos tudni, hogy „egy tüsző nem tüsző”. Ez a megállapítás naponta elhangzik a gyermekbetegségekkel foglalkozó rendelőkben. Egy-egy fehér folt a torokmandulák felszínén nem heveny gyulladás jele. A mandula járataiban egy-két ilyen fehér csomó sokszor előfordul, minden különösebb ok nélkül. Könnyen eltávolítható, vagy magától is kiürül. Nem jár fájdalommal, sőt lázat sem okoz. Többnyire ártalmatlan elváltozás.

A torokmandulák gyakori gyulladása természetesen felveti a műtét szükségességének kérdését.

A legfontosabb dolog eldönteni, hogy az ismétlődő torokbetegség valóban mandulagyulladás volt-e, vagy csak torokgyulladás részét képezte a mandulák duzzanata, vérbősége. Bizonytalan esetben a vérkép vizsgálata segít a megítélésben.

A gyakran ismétlődő mandulagyulladásokról szeretek magam meggyőződni, és még akkor is elsősorban az orrmandula eltávolítását javaslom első lépésben. Ha az orrlégzés javul, a torok fertőzései várhatóan ritkábbak lesznek.

Szerencsére ritkán, de még mostanában is előforduló szövődmény a mandula körüli tályog. Az egyik oldali mandula gyulladása áthatol a környező izmok közé, súlyos általános tüneteket okozva. Ez természetesen azonnali szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A gyógyszeres kezelés ilyenkor már önmagában nem elegendő. A mandulatályog a gyakori gyulladásos mandulák szövődménye. Vérmérséklet kérdése, ki mit tekint gyakorinak. Az évente négy-öt alkalommal, rövid időközönként kialakuló, több napos lázas betegséget okozó, erősen megnagyobbodott mandulák nagyon megviselik a gyermekeket. Ezért is javasoljuk az eltávolításukat.

Az egyes betegségek közötti időben a gyermek étvágya, fizikai állapota nehezen javul, ami további veszélyeket rejt magában. A mandulák állapotának pontos megítélése a betegség folyamatának, lefolyásának ismeretében lehetséges.

Az egymást követő gyulladások nemcsak egyetlen szerv, hanem a szervezet gyengült ellenálló-képességét is jelentik.

A sorozatos betegségek miatt tartósan megnagyobbodott mandulák akadályozhatják a nyelést, sőt még a légzést is.

Egy fontos döntés előtt mindezeket érdemes (a családdal együtt) átgondolni.

A légcső és a hörgők hurutja

A nátha és a köhögés a kisgyermekeket nevelő családok mindennapos gondjai közé tartozik. A gyakran ismétlődő orrfolyás és a szűnni nem akaró köhögés hátterében nemcsak a hörgők hurutja áll, hanem az alattomos gócként viselkedő arcüreggyulladás. Az elhúzódó náthához kapcsolódva, láz és fájdalom nélkül, tünetszegényen alakul ki.

A hörghurut más okból is kialakulhat, például allergiás alapon is, de a gyermekgyógyászati, fül-orr-gégészeti és gyermek-tüdőgyógyászati rendelőben nátha és köhögés panaszokkal jelentkező kis pácienseknek gyakran az arcüreghurut és a hörghurut együttesen képezi az elhúzódó tünetek magyarázatát. Szaknyelven úgy is hívjuk, hogy a „szinobronhitis”.

A kialakulásához kedvező feltételeket teremt az arcüreg anatómiája. Valószínűleg sokan tudják, hogy az arcüregek élettani nyílása a törzsfejlődés kapcsán – a felegyenesedés miatt – az alsó részéhez képest magasan van. A náthás gyermek orrüregében elszaporodott kórokozók az arcüreg és az orrüreg között lévő piciny nyíláson bejutnak a melléküregbe és ott a sötét, meleg nedves közegben szaporodni kezdenek. Csak akkor jut vissza az orrba, ha színültig van váladékkal az arcüreg, vagy éjszaka, amikor a vízszintes testhelyzet miatt a fertőzött váladék visszacsorog az orrüregbe. Innen pedig kezdetben hátrafelé halad az orrmandula irányába, előfordul, hogy a fülkürtön át bejut a középfülbe, de a leggyakoribb az, hogy a kórokozókkal telített váladék apró mikroszkopikus cseppek formájában minden egyes légvétellel „beporlasztódik” a gégén keresztül a légcsőbe.

Sok szülő töltött már emiatt álmatlanul éjszakákat a gyermeke miatt, ugyanis a száraz, izgatott éjszakai köhögés okozója a legtöbb esetben az arcüregek közvetítésével, a légcsövön át a hörgők felé haladó hurutos állapot. A régi francia mondás – miszerint „a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be” – nagyon is jól illusztrálja a betegség kialakulását, lefolyását.

Gyermeken a hangszalagok alatti néhány centiméteres légcsőszakasz nagyon hevesen reagál a bejutó idegen anyagokra. Minden előzmény nélkül, a hajnali órákban jelentkező izgatott köhögés gyors lefolyású vírusbetegség miatt is kialakulhat. A hirtelen kialakuló nehézlégzést okozó légcsőgyulladást kruppnak nevezzük. A légcsőhurutnak ezt a formáját nem előzi meg tartós orrfolyás és köhögés.

Gondolatban tovább követjük az orrmelléküregek felől a tüdőbe jutó váladékcseppek útját. A légcső első osztódása a tüdő felé haladó két főhörgő. A jobb- és baloldali ága tovább ágazik apró hörgőkre. Ezek gyulladása a hörghurut, ami szinte soha nem önálló betegség, hanem egy komplex betegség része: az orr, a melléküregek, a garat, az orrgarat, a légcső gyulladásához társul.

A köhögés állandó kísérő tünete a hörghurutnak, de nem minden köhögés vezethető vissza kizárólag a hörgők betegségére. Az apró légutakat bélelő hámréteg is duzzadásra hajlamos. Kiválthatják allergének vagy vírusok és baktériumok, esetleg mindezek együtt is. Hajlamosít rá a légszennyezettség, a dohányfüst, a száraz levegő és leginkább a meggyengült immunállapot.

A kis csecsemőket, különösen a duci testalkatúakat a hörghurut jobban megviseli, mint az óvodáskorú gyermekeket. A lázzal járó nehézlégzés, a percenkénti légzésszám megszaporodása – kb. 32/perc a normál –  fontos figyelmeztető jelek a beteg állapotának megítélésénél. A nagyobb gyermekek hörghurutja szerencsére nem okoz drámai tüneteket. Előfordul, hogy ilyen állapotban a közösségbe is bekerülnek, és a felköhögött váladékcseppek közvetítésével veszélyeztetik óvodástársaikat. A szaftos, hurutos köhögés miatt – főleg ha nagyon gyakori -, hasi fájdalmat jeleznek a gyermekek. A felköhögött váladékot lenyelik, és a gyomor vagy az egész emésztőrendszer is hurutossá válik.

Az utóbbi hónapokban tapasztaltam, hogy több hörghurutnak vélt köhögés hátterében szerencsére kis kiterjedésű, nehezen észrevehető tüdőgyulladásokat láttam. A sápadtság , az elesettség, a láz, és a szűnni nem akaró köhögés hívta fel rá a figyelmet. Többnyire úgy alakul ki, hogy hevenyhörghurut kapcsán az apró légutakban képződő, lefelé csordogáló váladék akadályozza a tüdőlebenykék légcseréjét, és azon a területen váladékpangás alakul ki.

A hörghurut kezelésére az orvos által rendelt gyógymódok mellett számos hagyományos kezelési mód áll rendelkezésre. A nyákoldó hatású készítmények egész sora áll rendelkezésre. Úgy látom, hogy a szülők többsége már ismeri ezeket a vény nélkül is beszerezhető, jól működő váladékoldó hatású gyógyszereket, és időben kezdik adni a gyermeknek.

A szervezet „hidratálása”, bőséges, vitamindús folyadékkal való ellátása, a mellkas masszírozása, ütögetése, faggyúval való bekenése, a lakás és a légutak párásítása már bevált kezelési mód. Mindezeken túl a magam részéről a legfontosabbnak tartom a természetes ellenállóképesség folyamatos karbantartását jó táplálkozással, vitaminokkal, szükség esetén táplálék-kiegészítőkkel. Mindezek természetesen csak akkor érik el a céljukat, ha az alapbetegséget, a betegséget fenntartó orr- és melléküreg-gyulladást sikerül megszüntetni. Ehhez nem elég otthoni orrváladék-eltávolítás, bár ez fontos és szükséges. A hörghurutot fenntartó, azt előidéző orrmelléküreg-gyulladás megszüntetése szakorvosi feladat. A betegség gyanúja a szülőkben, nagyszülőkben merül fel hiszen a szűnni nem akaró nátha és köhögés lefolyását, időtartamát az egész család észleli.

A légúti betegségekre különösen érvényes az a szabály, miszerint ha hosszú ideig áll fenn, akkor a kezelés is hosszadalmas, ha rövid ideje kezdődött, akkor a kezelés így gyors, hatékony. Szóval „a kezdetben kell ellenállni”- mondja a régi bölcs latin mondás.

További információk: www.gyogysapka.hu

A jó hallás érdekében

Szakorvosi gyakorlatomban naponta találkozom fülbeteg gyermekekkel és aggódó szüleikkel. Szinte minden esetben felmerül a kérdés, hogy a fülbetegség okoz-e a későbbiekben halláscsökkenést.

Hosszú gyakorlat birtokában sem szívesen bocsátkozom jóslásokba, de a jó kilátások érdekében szükségesnek vélem a szülőket lehetőség szerint megnyugtatni, és együttműködésre biztatni.

Középfülhurut

Az elhúzódó náthás állapot megszüntetése a fülbetegségek jelentős részét megelőzheti.

A nátha után a leggyakoribb gyermekkori betegség a középfülgyulladás. A középfülhurutok gyakorisága ellenére a következményes halláskárosodás szerencsére ritka. A szakszerű kezelés következtében a fül teljesen meggyógyul, beleértve a hallás normalizálódását is.

A gyulladás megszűnése után — talán ezt kevesen tudják — a hallás még heteken át gyengébb lesz a fülbetegség előtti állapothoz képest. Viszont egy hónap eltelte után már teljesen helyreáll akkor, ha a gyulladás maradéktalanul meggyógyul.

Egyik oldalon

Gyermekkorban a nagyothallás szerencsére még a gyakori hurutok ellenére is viszonylag ritkán fordul elő. A születéskor már jelenlévő hallásfogyatékosságot örökletes és szerzett betegségek okozhatják. Az öröklött elváltozások károsíthatják a belső fület, ahol a hallóideg és az egyensúlyszerv található.

A középfül anatómiájának fejlődési zavara, a külső hallójárat, illetve a fülkagyló elváltozása is jelentős hallásfogyatékosságot okozhat. Szerencsére ezek az elváltozások általában csak az egyik oldalon jelentkeznek, és nagy részük a későbbi életkorban — bonyolult műtéttel ugyan — jelentősen javítható.

A várandósság korai szakaszában, főként az első három hónapban lezajló fertőző betegségek (influenza, rubeola, mumpsz) köztudomásúan veszélyeztetik a születendő gyermek hallását.

A gyógyszeresen kezelt fülgyulladások egy részénél folyadék maradhat a középfülben, s ez önmagában is halláscsökkenést okoz. Tartós fennállása pedig véglegesen rontja a gyermek hallását. Ezért fontos a közép fülgyulladáson átesett gyermekek későbbi fülészeti ellenőrzése a hallás tekintetében is.

Sírás, szemmozgás

A jó hallás a beszéd megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Általában a gyermekek 2 éves korban tanulnak meg beszélni, de ha kicsit később, az sem feltétlenül káros.
A hallás minősége jóval korábban, akár újszülöttkorban is megállapítható. Jellegzetes a gyermek sírása, a környezeti zajokra való reagálása, a kéz- és szemmozgása a hangok hatására, felébredése a zajra és így tovább. Az utóbbi évtizedben jelentős technikai előrelépés történt a gyermekkori hallásproblémák korai megállapítása érdekében. Objektíven működő audiometriás vizsgáló eljárások segítségével időben, a lehető leghamarabb elvégezhető a hallásrehabilitáció.

Idegen testek

Banális okok is előidézhetnek szerencsére átmeneti halláscsökkenést gyermekkorban. Az egyik gyakori panasz a külső hallójárat gyulladása, amit a helytelen és gyakori fültisztítás, valamint a fülbe engedett fürdővíz okozhat. A hallójárat mélyébe nyomott fülzsír hosszú időn át elfekvő idegentest gyanánt eldugaszolja a hallójáratot, következményes halláscsökkenést okozva. A 2-3 éves gyermekek apró műanyag tárgyat, gombot, gyöngyöt, növényi magvakat dugnak rendszeresen a fülükbe, orrukba. A fültisztító pálca vattás vége becsúszhat és beszorulhat a mélybe. A fülváladékot felfogó vattadarab is okozhat ilyen panaszokat. Ennek az eltávolítása és a körülötte kialakult gyulladás megszüntetése szerencsére egyszerű fülészeti feladat, és az eredmény — a fülfájdalom és a halláscsökkenés egyidejű megszűntetése — igazán hálás szakorvosi ténykedés.

Fontos a megelőzés

Az elhúzódó nátha és köhögés kapcsán kialakuló fájdalmatlan folyadékgyülem a fülben szintén gyakori és egyszerűen kezelhető halláscsökkenés okoz. A középfül szellőzésének helyreállítása a gyógyulás kulcskérdése. A probléma mögött gyakran tünetszegény arcüreggyulladás, orrmandula-duzzanat áll. Az orrlégzés rendezése, az orrváladék rendszeres leszívása, hatékony orrszpré használata, a fül melegítése célszerű kiegészítője a kezelésnek.

A gyermekek hallásvizsgálata gyors, fájdalmatlan, egyszerű módon kivitelezhető. Játékos módon pedig szinte a teljes hangskála feltérképezhető. Javaslatom az, hogy halláscsökkenés gyanúja esetén forduljanak specialistához, és náthánál éljenek a szövődmények megelőzésének lehetőségével.

A csecsemő hallását károsító gyógyszerek használatával, úgy gondolom, ma már ritkán kell számolnunk, de az anyagcserezavarok veszélye még mostanában sincs kizárva. Az elhúzódó szülés és a koraszülöttség miatt kialakuló oxigénhiányos állapot is a veszélyforrások között szerepel. Nagyon jelentős veszélynek tartom az anyai dohányzást, ez nem csak a hallás szempontjából veszélyes.

A Hétfejű Sárkány betegség

Gyermek fül-orr-gégészként naponta találkozom a gyermekkori nátha szövődményeivel. Ez a betegség az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá válik.

A hozzám forduló szülők beszámolnak róla, hogy a gyermekük közösségbe kerülése óta szinte folyamatosan náthás, időnként köhög, étvágytalan, dugul az orra, rosszul alszik, nyűgös, figyelmetlen, talán kicsit rosszul is hall. Mindezek a panaszok heteken-hónapokon át tartanak, minden gyógyító tevékenység ellenére.

Ezt a kórképet neveztem el Hétfejű Sárkény betegségnek, és könyvet írtam róla a szülőknek, sőt mesekönyvet is írtam róla a gyermekeknek.

Az elnevezést az indokolja, hogy a náthát követően egy folyamatosan tevékenykedő betegségsorozat alakul ki, ami többnyire hét diagnózisból, azaz hét önálló betegségből áll. Az egymást követő betegségek kialakulásának sorrendje szinte törvényszerű. Az elnevezést azért vélem találónak, mert a mesében is a sárkánynak mind a hét fejével meg kellett birkóznia a legkisebb királyfinak, hogy elnyerje a világszép királykisasszony kezét. Ezt a betegséget is akkor lehet végérvényesen leküzdeni, ha a szövődmények közül mindet felismerjük és le is tudjuk küzdeni.

Az egymást követő betegségek sorrendben a következők:

  1. Nátha → 2. Arcüreggyulladás → 3. Fülkürthurut → 4. Középfülhurut → 5. Orrmandula duzzanat → 6. Légcsőhurut → 7. Hörghurut

A nátha elhúzódása jelzi, hogy ez a folyamat elindult, és egyre nő, mint a hógolyó a hegyoldalban, és a végén lavina lesz belőle.

Az a véleményem, hogy a legjobb megoldás a megelőzés, az orrhigiéne és az immunitás eszközeivel. Ez a nátha kezdetén még valóban lehetséges, amikor még csak kicsit náthás a nózi, és akkor még csak egyfejű a sárkány. A szövődményes nátha gyógyítása ugyanis sokkal nehezebb, mint a megelőzése.

A budapesti Orvostudományi Egyetemen, a legendás Tűzoltó utcai Gyermekklinikán több mint 20 évvel ezelőtt egy orvosi iskola szerveződött Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetésével, ennek a betegségnek a gyógyítására és megelőzésére. Ott született meg az orrhigiéne fogalma, és a hozzá tartozó eszközök is, amit a szülők kezébe adtunk.

Miriszlai professzor úr találmánya a porszívós orrszívó, ami korszakalkotó ötlet volt a kórokozókkal teli orrváladék eltávolítására mindazon gyermekeknek, akik még nem tudják hatékonyan kifújni az orrukat. Ezt követően együtt fejlesztettük ki azt a kombinált orrszprét, ami hosszú ideig használható az orrdugulás és az orrváladékozás ellen.

A középfülgyulladás szövődményeinek megelőzésére és kezelésére hoztuk létre a fülmelegítő gyógysapkát, mely mindkét fület egyidejűleg és hatékonyan melegen tartja. Javítja a középfül szellőzését, és a hasító fülfájdalmat csillapítja.

Mindhárom termék már évek óta beszerezhető a patikákban, és kézzelfogható segítség a náthás-köhögős gyermekek szülei számára.

A témával kapcsolatban további információkhoz juthatnak a www.gyogysapka.hu honlapon.

A fültisztításról

A rendelőben naponta felmerülő kérdés, hogyan lehet, hogyan kell a kiscsecsemő fülét tisztítani. Ez leginkább abban az esetben aktuális, ha valami hiba merül fel a fültisztítás körül.

A leggyakoribb hiba a vattás végű fültisztító pálca használatából adódik. Ezt ugyanis a fülkagyló külső, behajló szélének, az orrbemenetnek, valamint a köldöknek, és nem a halló- járat tisztítására találták ki. Ezzel ugyanis a hallójárat külső részén termelődő fülzsírt a mélybe lehet juttatni. Onnan viszont valóságos „műtéttel’ lehet csak eltávolítani. A pálca végéről leeső vatta gyakran a hallójáratban marad és a pálca végével elkövetett sérülések is előfordulnak.

Hangsúlyoznunk kell: a fültisztító vattás pálcát kiscsecsemők esetében tilos használni, hiszen a vatta átmérője szinte megegyezik a kicsi fülének méretével. Nagyobb gyermekek fülének és természetesen a felnőttek fülének tisztítására már alkalmas.

A hallójárat külső részén termelődő fülzsírnak a bőrvédelem szempontjából fontos élettani szerepe van. Annak állandó letörlése fokozott termelésre készteti a fülzsírt termelő faggyúmirigyeket. Tehát minél többet törölgetjük, annál több termelődik.

Kiscsecsemő gondozásakor: a külső rész, a bemenet tisztítására a vékony törölköző összecsavart, megnedvesített sarkával végzett néhány csavaró mozdulat teljesen elegendő. Ez nyilván csak egészséges gyermek esetén érvényes. A hallójárat betegségeiről későbbi számunkban olvashatnak.

A hétfejű sárkány betegség negyedik állomása: középfülhurut

Gondolatban tovább követjük a náthával kezdődő és többnyire hörghuruttal végződő gyermekbetegség útját.

Előző számainkban olvashatták, hogy az elhúzódó orrfolyás hamarosan az orrmelléküregek gyulladásával folytatódik. A tünetek viszonylag enyhék, nem jár magas lázzal, fájdalommal, ezért gyakran nem is gondolnak rá. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya a fülkürt nyílását szűkíti, majd eldugaszolja, és fülkürthurutot eredményez.  Ha a fenntartó náthás állapotot nem szüntetjük meg, a szövődmények tovább folytatódnak és kialakul a középfülhurut. Ez is viszonylag tünetszegény fülbetegség, hiszen nem jár lázzal, nem fáj a gyermek füle. Az egyedüli jel, ami a középfülhurut kialakulására figyelmezteti a szülőket: a gyengült hallás.

Gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban naponta találkozom fülbeteg gyermekekkel és aggódó szüleikkel. Szinte minden esetben felvetődik a kérdés: a fülbetegség okoz-e a későbbiekben halláscsökkenést? Ezt nyilván még hosszú gyakorlat birtokában is nehéz megjósolni, de itt is érvényes a megelőzés fontossága.

Ha idejében kiderül, hogy gyengébben hall a gyermek, akkor egyszerű eszközökkel rövid idő alatt meggyógyítható.

A fülbetegségek kialakulásának és lefolyásának megértéséhez kevés anatómiai ismeret elegendő. A fülkagyló és a külső hallójáratnak a dobhártyáig terjedő része alkotja a külső fület. A  dobhártya, a mögötte lévő borsónyi kis üreggel együtt képezi a középfület. Ebben a piciny üregben vannak a hallócsontok is. A középfület az orrgarat hátsó részével egy nagyon fontos kis csatorna köti össze, ezt fülkürtnek, Eustach-kürtnek nevezzük. Az egészséges fülkürt-működésnek a középfül működése szempontjából óriási jelentősége van. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe, és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat, és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodástól.

A külső hallójárat betegségeiről a nyári szezonban olvashattak, hiszen az főleg a strandszezonban fordul elő. Most főként a hűvös időben gyakori, hurutos fülbetegségekről lesz szó.

A középfül-betegségek jellemzői

A középfülgyulladás és a középfülhurut nem azonos betegségek. Előfordul, hogy a fültőmirigy gyulladást és a középfülgyulladást tévesen összevonják, és középfültőmirigy-gyulladásról beszélnek. Ilyen betegség nincs, ez téves szókapcsolás.

Mindkét középfülbetegség a dobhártya mögötti apró üregben, a dobüregben zajlik, és szerencsés esetben nem terjed rá a környező lukacsos szerkezetű csontállományra.

A középfület az orrüreggel összekötő csatorna, a fülkürt gyermekkorban rövidebb, tágabb és egyenesebb, mint a felnőtteknél. Sokkal könnyebben bejutnak a baktériumok a középfülbe az orr felől, a tágabb fülkürtön át. Többek között ezért is olyan gyakori a fülbetegség a gyermekkor kezdetén.

A középfülhurut bár felnőtt korban is előfordul, de jellegzetesen gyermekkori fülbetegség. Fájdalom nélkül, sokszor észrevétlenül alakul ki. A szülők csak a fokozódó halláscsökkenés miatt fordulnak orvoshoz. Az óvodáskor kezdetén a leggyakoribb. Ebben az életkorban a hallásvizsgálatot csak nagy gyakorlattal, többszöri próbálkozással, elsősorban játékos módon lehet végezni. Van egy nagyon egyszerű, gyorsan elvégezhető objektív módszer a középfülben lévő nyomásviszonyok vizsgálatára: a timpanometria. Ezzel nem a gyermek hallását vizsgálják, hanem azt, hogy a dobüregben van-e elegendő levegő, illetve van-e folyadék a fülben, és azt is, hogy a fülkürt működése rendben van-e. Mindezen adatok birtokában indirekte a hallásra is tudunk következtetni.

A középfülhurut az elhúzódó nátha és orrdugulás, és a következményes fülkürt szellőzés zavara miatt alakul ki. Ha allergiás náthára tevődik rá a gyulladásos folyamat, akkor még nagyobb a lehetősége a betegség kialakulásának.

Egyszerűen arról van szó, hogy a gyermeknek bedugul az orra, és ezzel eldugul a fülkürtje is. Ennek következménye, hogy a nyelőmozgásokkal nem megy levegő a középfül üregébe, sőt az ott lévő is elhasználódik és légüres tér, vákuum alakul ki a középfülben. A dobhártya behúzódik, fényét elveszíti, és mögötte a szívóhatás miatt a testnedvek beáramlanak a dobüregbe, előbb-utóbb kitöltik azt. Kezdetben ez a folyadék rózsaszín, áttetsző, állagát tekintve vízszerű. Nem okoz fájdalmat és lázat mindaddig, amíg a fülkürtön át nem jut be kórokozó a középfülbe.  Akkor viszont a fülben lévő folyadékban drámai gyorsasággal kialakul a középfülgyulladás, magas lázzal és heves fülfájdalommal, többnyire csak egyik oldalon. Ilyenkor már alig lehet megúszni a fül felszúrását, hiszen a láz és a fájdalom csak akkor múlik el, ha kiürül a gyulladásos folyadék a dobhártya mögül. Az időben észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb és nem jár feltétlenül a fül felszúrásával. A kiváltó illetve fenntartó hurutos állapot kezelése a legfontosabb. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg-gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

Otthoni ápolás

Az orrhigiéné eszközeinek segítségével az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása hozzátartozik az otthoni teendőkhöz. Fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk a helyes orrfújásra, de ilyenkor ez már nem elegendő. Az orrszívóval való leszívás előtt és után is javaslom a váladékoldót és érösszehúzót tartalmazó orrspray használatát. Klinikai munkacsoportunk által összeállított, ma már gyógyszertárban is kapható orrszpré szükség esetén négy héten át is használható.

A másik fontos otthoni teendő a fülmelegítés. Ez a fülbetegség szinte mindig kétoldali, ezért célszerű egyszerre mindkét fület melegíteni a közismert gyógysapkával. Nem kell órákig melegíteni, hiszen ez egy ingerterápia. Naponta többször célszerű feltenni a sapkát a vízben megmelegített betétekkel. A melegítés időtartama egy-egy alkalommal kb. 20 percig tartson. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fülkagylóról kiváltódó reflexek jótékonyan befolyásolják a középfül szellőzését.

A középfülhurut sajnos nem minden esetben múlik el ilyen egyszerű módszerek segítségével.

Hosszú hónapokon át elhúzódhat, akadályozva a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését. Tartós fennállás esetén szakorvosi ellátás kapcsán műtéti beavatkozás is szóba jön. A megelőzés hatékony eszköze az óvodai szűrővizsgálatok végzése, ahol a timpanométer segítségével időben fény derülhet a középfülhurutra.