Bogár a fülben

Gyermekkoromban többször hallottam, hogy létezik egy fülbemászónak nevezett bogár, amely, ha szerét ejti, belebújik a hallójáratba, és szörnyű riadalmat okoz. Komolyan vettem
a mendemondát és valóban féltem ettől a „villásfarkú” bogártól.

A „bolha a fülben” is inkább csak jelképesen létezik. Ilyen értelemben viszont többször szembesültem vele. Gyermek fül-orr-gégészként eltöltött több évtizedes gyakorlatom alatt soha nem találkoztam fülbemászó bogárral – a fülben.

Erősödő zümmögés

Viszont többször előfordult a gyakorlatomban, hogy a vízparti nyaralás során éjszaka egy-egy szúnyog repült a gyermek vagy a felnőtt fülébe. A hallójáratban szorult helyzetbe került rovar izgatott röpködése a dobhártyához csapódva szinte elviselhetetlen kellemetlenséget okoz. Rendkívül felerősödik a zümmögésük a fülben, az ember pedig könnyen pánikba esik ettől. Ilyenkor természetesen mindenki rohan a hozzáértő szakemberhez. Az éjszakai órákban (különösen fürdőhelyen) fülész szakorvoshoz jutni nem mindig egyszerű, de a szúnyog ártalmatlanná tételéhez nem is igazán szükséges. A szakorvos sem tesz ilyenkor mást, mint vízzel kifecskendezi a hallójáratból az oda bejutott hívatlan vendéget, és a vízzel együtt a szúnyog is kiürül.

A fülbe irányított, nem túl erős zuhannyal is egyszerűen kimoshatjuk a kellemetlen vendéget Ha ez nem kivitelezhető, akkor ét-, nap- vagy paraffinolajat célszerű a fülbe csepegtetni, ettől is elpusztul a szúnyog és lehetséges, hagy az olajjal együtt távozik Ha mégsem jönne ki, a kimosása már nem olyan sürgős, de másnap célszerű a közeli fülészeti rendelőt felkeresni.

Segít a cseppentés

Az eddigiek természetesen csak az egészséges fülű, ép dobhártyájú nyaralókra vonatkoznak. Sokkal óvatosabbnak kell lenniük a fülbetegeknek.

Ha korábban fülműtéte vagy nyitott dobhártya-sérülése volt a gyermeknek, esetleg a dohhártyába beültetett ventilációs tubusa van (ez mostanában elég gyakori), a fül kimosását vagy olajozását nem javaslom.

Kezelés alatt álló középfül- vagy hallójárat-gyulladás esetén a kezelésre felírt gyógyszer becseppentése segít a helyzeten.

A patikai készítmények közül a bőr védelmét segítő, enyhén savanyú kémhatású készítmények riasztják a rovarokat, a fület pedig megnyugtatják. A fülbeteg gyermeket természetesen ilyen esetben is mielőbb szakorvoshoz kell vinni.

További információk: www.gyogysapka.hu

Az orrvérzős gyermek

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. A fül-orr-gégészeti rendelőkben „orrvérzős” gyermekkel  akkor is találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzések miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők.

Szinte minden esetben felvetődik a kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Kezdődő nátha

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan, jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.

Különösen így van ez a nátha kezdetén, amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérülése könnyen bekövetkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.

A vérzések általában egyoldaliak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségnél fordul elő. Ez viszont az egyszerű, gyakran jelentkező orrvérzésekhez képest elenyésző számban fordul elő.

Hároméves korú gyermekek körében orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegentest. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, az ágybetétből egy szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukba dugnak. Az idegentest beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegentest körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és nehezen szűnik spontán. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást eredményez az arcüregben. A vérzés közepette az idegentest eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel.

Nagyobb gyermekek rossz szokása az orrpiszkálás, ami orrvérzést okozhat. A lekapart pörk helyén lévő hámhiányból komolyabb vérzések is jelentkezhetnek.

Sérül az érfonat

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak. Ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig a családot kelti fel. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, főleg ott, ahol a lakások levegője száraz, túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvező  lehetőséget teremt a felületes érfonat sérülésének.

Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javasoljuk, hogy télen éjszakára se fűtsék túl a lakást, és gondoskodjanak a megfelelő páratartalomról.

Mit tegyen a szülő?

Ha a gyereknek vérzik az orra, némi gyakorlati ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik saját izgalmán, és elsősegélyt tud nyújtani.

Ha a kisgyermek még ülni sem tud, fordítsák oldalra, egy csipet vattát sodorjanak hegyesre és dugják a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsák rá az orrszárnyat körülbelül 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, az átázott vattát ki kell cserélni és kevés érösszehúzó cseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!

Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt, hányingert, hányást eredményez. Ezért is tanácsoljuk a szülőknek, hogy ülve, előrehajtott fejjel próbálják ellátni gyermeküket. Így pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés.

A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és tartós kompresszió az előbb leírt módon történjen. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben, például úgy, hogy maga szorítja rá az orrszárnyat a vattára. Közben a homlokra, tarkóra helyezett hideg vizes ruha jó hatású.

Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, akkor is főleg traumás esetben, hogy így nem sikerül a házilagos vérzés csillapítása, és természetesen ez már szakorvos feladata. Még egy orvos életében is évek múlnak el anélkül, hogy ilyen súlyos formával találkozna. A banális, spontán szűnő orrvérzések viszont mindennaposak.

Használ az ecsetelés

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresnek fel bennünket a szülők az ok tisztázására és elhárítására. Szerencsére ezen könnyen tudunk segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát. Súlyosabb esetben az égetés (cauter) vagy fagyasztás (cyro) jön szóba. Az orrüreget kitöltő réteges tampon behelyezésére gyermekeknél ritkán van szükség, kivéve a vérképzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknél, itt sajnos többször előfordul. Az orrgaratból származó vérzés, például orrmandula-műtét után, speciális orrgarat-tamponnal szűnik meg. Ennek rögzítése az orrüregen át történik. Nagyon ritkán szükséges és természetesen kórházi ellátást igényel.

Végezetül fontosnak tartom, hogy minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl végezzék el a vérkép vizsgálatát, beleértve az alvadási faktorokat is, még abban az esetben is, ha az otthoni ellátás sikeres volt.

A hétfejű sárkány betegség ötödik állomása Az orrmandula-gyulladás

A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.

Előző számainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról. Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.

A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.

A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg.

A mesében is a sárkány összes fejével meg kellett birkóznia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.

A náthától az orrmandula-duzzanatig

Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik.

Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.

Sok téves információ miatt megismételném, hogy az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.

A náthához csatlakozó arcüreggyulladás az orrfolyást követő harmadik hét körül alakul ki, és gyermekkorban nagyon tünetszegény. Fájdalmat nem okoz, csak orrdugulást, és fokozott orrváladékozást. Az orrban és az üregrendszerben termelődő váladék a további szövődmények forrása, hiszen az orrfenék hátrafelé lejt. Kisgyermekek hanyattfekvő testhelyzete méginkább kedvez a hátrafelé terjedésnek. Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő védekezőrendszer, az ún. csillószőrös apparátus is hátrafelé mozgatja a felszínen lévő idegen anyagokat. Többek között ez a magyarázata annak, hogy az orrüreg hátsó részén lévő fülkürtnyílások hamar bedugulnak, és a fülbetegségek elkezdődnek. A szánkópályaszerűen hátra, lefelé lejtő orrüreg leghátsó részén helyezkedik el az orrmandula. Ez a piciny nyirokszerv – hasonlóan a többi nyirokszervhez, például a torokmandulákhoz – fontos védelmi szerepet játszik a gyulladások tovaterjedésével szemben. Feladata a fertőzések tovaterjedésének megakadályozása, miközben begyűjti a kórokozókat, és önmaga is áldozattá válhat a küzdelemben. A kórokozók összegyűjtése ugyanis csak egy darabig lehetséges, mert telítődve góccá válik. Amikor már nem képes magában tartani a kórokozókat, a benne lévő váladék lecsorog a garatba, és a légvételekkel beporlasztódik a légutakba. Először a hangszalagokat érinti, ezek gyulladása okozza a rekedt hangot, majd a száraz köhögés jelzi, hogy a légcső is hurutossá vált. Tehát az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével bejut a légutakba.

Amit a szülő észlel

A gyermek gyakran nyitott szájjal lélegzik, horkolva alszik, szája kiszárad, éjszaka is többször kér inni. Gyakran megfigyelik, hogy hallása gyengébb, figyelmetlen, és főleg éjszaka köhög.

Étvágytalanság, nyugtalan alvás, éjszakai bepisilés is hozzátartozhat a tünetekhez. A nyugtalan alvás miatt nyűgös, nehezen kezelhető gyermek lesz belőle. Ha ez tartósan fennáll, jogosan merül fel a szülőkben az orrmandula kivételének gondolata.

Amit az orvos észlel

A gyermek jellegzetes arckifejezése, orrdugulása, pangó orrváladéka már messziről látható. A jellegzetes tünet önmagában még a panaszok ellenére is kevés ahhoz, hogy műtétet javasoljunk. Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a fülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen.

Óvodások baja

Az orrmandula heveny gyulladása hirtelen kialakuló orrdugulással és lázzal járó betegség. Sokszor a torokmandulák gyulladásával egyidejűleg betegszik meg, és napokig tartó magas lázat okoz.

Az idült gyulladás nem jár lázzal, legfeljebb időnként hőemelkedést okoz, de annál inkább fokozódnak azok a tünetek, melyek a nyirokszövet duzzanata miatt jönnek létre.

A krónikus orrmandula betegség főként az óvodáskorúakat érinti, kisiskolás korban egyre kevesebb gondot okoz. A kamaszkor végén állománya megfogyatkozik, mintegy betöltve szerepét, egyre kisebbé válik. Betegségével egyre kevésbé kell számolnunk.

A közösségbe kerülés kapcsán az óvodáskori gyakori hurutos betegségek okozzák, hogy ebben az időszakban a gátolt orrlégzést fenntartó orrmandula-duzzanat nemcsak légzési, hanem akár még nyelési akadályt is képez – főként akkor, ha még a torokmandulák is megduzzadnak.

Az orrmandula megnagyobbodása a fülkürtök működését akadályozva rontja a hallást. Megnehezíti a megítélést, hogy a tartós nátha is okozhat orrmandula-gyulladást, illetve az orrmandula-gyulladás is okozhat tartós náthát.

Ez egy olyan bűvös kör, amelyből nem mindig az orrmandula-műtét az egyetlen kiút. Az arcüregek gyulladása, gócos állapota jelentősen hozzájárul a hátracsorgó váladék okozta orrmandula betegséghez.

Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a középfülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen.

Nagyon fontos a kialakulás sorrendjét követni a vizsgálatokkal és a kezeléssel. Ami ennél is fontosabb: időben kell elkezdeni. Versenyt kell futni az idővel, különben a banálisnak vélt nátha szövődményei a szemünk előtt alakulnak ki. Ha hetekig, hónapokig várunk a kezeléssel, a visszafelé út már járhatatlanná válik, és a műtét elkerülhetetlen.

A teljes gyógyuláshoz szükséges, hogy a kiváltó és fenntartó okokat, főként a gyenge immunitást is kezeljük.

Az orrhigiéné (köz)gazdasági vonatkozásai

Gyermek fül-orr-gégészként a prevenció elkötelezett híve vagyok. Az a klinikai munkacsoport, melynek két évtizeden át voltam munkatársa, , a budapesti Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetésével a gyermekkori nátha szövődményeinek megoldását és megelőzését tűzte ki célul. Ennek érdekében kidolgoztuk az orrhigiéné fogalmát, és a megvalósításához szükséges eszközöket is.

A régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Tehát egy folyamatról van szó, egy törvényszerűen egymás után kialakuló betegségsorozatról, amit meg lehet előzni, ha a kezdetén náthás tünetek kialakulásakor hatékonyan beavatkozunk az orrhigiéné eszközeinek segítségével. A kórképet Hétfejű Sárkány betegségnek neveztem, ugyanis többnyire hét diagnózisból álló komplex kórképről van szó, melyeket csak úgy lehet legyőzni, ha minden összetevőjét felismerjük, és célzottan kezeljük – nem feltétlenül antibiotikummal.

Négy évtizedes szakmai tapasztalat birtokában elmondhatom, hogy az utóbbi 1-2 évtizedben a bölcsődés- óvodáskorú gyermekek körében a náthával kezdődő és lavinaszerűen terebélyesedő betegségsorozat eredménye, hogy szinte minden gyermek közösségbe kerülés után hamarosan megbetegszik, náthás lesz, majd a kórokozókat hazaviszi és megbetegíti az egész családot – a kistestvértől a nagymamáig. Egy új típusú náthával kezdődő és köhögéssel párosuló kórkép alakult ki, aminek egyre komolyabb gazdasági következményei vannak.

A beteg gyermek éjjel-nappali gondozása miatt a szülők nem tudnak pihenni, a munkából kimaradva állásukat és megélhetésüket veszélyeztetik.

A közösségbe kerülés kapcsán kialakuló, szűnni nem akaró náthás-köhögős betegség gyakoriságának okait klinikai munkacsoportunk sokoldalúan vizsgálta.

Az egyre fokozódó környezetszennyeződés nagyban hozzájárul a légúti nyálkahártya hurutos betegségeinek kialakulásához.

Jelentős kóroki tényező még a gyermekek hiánytáplálkozása, elsősorban a táplálékok minősége miatt. A természetes növényi vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok a környezeti ártalmak miatt a szükségesnél alacsonyabb mennyiségben jutnak a gyermekek szervezetébe.

A legfontosabb ok a helytelen antibiotikum használat miatt megerősödött kórokozók közösségbe való visszakerülése révén jön létre, amikor a félig-meddig meggyógyult gyermek beviszi a társai közé.

A betegség terjedésének közgazdasági vonatkozásai azon alapulnak, hogy a szülők nem tudnak addig otthon maradni a náthás-köhögős gyermekkel, amíg teljesen meg nem gyógyul, hanem igyekeznek visszamenni a munkahelyükre, hiszen mostanában a privát életben az igazi profit, ha dolgozni tud az ember, főleg ha van munkája. Ez a szociális kényszerhelyzet magyarázza, hogy a közösségbe járó gyermekek egymást megbetegítik.

Az elhúzódó, gyakran ismétlődő, hurutos állapotnak sokszor tetemes gyógyszerköltségei vannak, ami a szülőket és a társadalombiztosítást egyaránt terheli.  Az ambuláns orvosi vizsgálatok és a kórházi kezelések költsége is feleslegesen terheli a gazdaságot, hiszen a betegség megelőzésével mindezek a kiadások megspórolhatók.

Az orrváladékkal és a köhögéssel számtalan kórokozó kerül a levegőbe, a közös használati eszközökre, játékokra. Az egyre erősebb kórokozók egyre gyengébb immunitású gyermekekkel találkoznak, és a nátha szövődményei minden gyógyszeres kezeléssel dacolnak. Ez a felismerés indukálta az orrhigiéné fogalmának és eszközeinek kidolgozását.

Miriszlai professzor úr ötlete volt az orrváladék porszívóval való eltávolításának lehetősége, és ő alkotta meg a hozzá való eszközöket is. Ezzel az eszközzel nagyon sok szövődménytől kímélte meg a gyermekeket.

A munkacsoportunk hozta létre azt a kombinált orrszprét, amely 4 héten át is használható a nyálkahártya károsodása nélkül. Egyidejűleg oldja a váladékot és lelohasztja a duzzadt orrnyálkahártyát.

Az orrdugulás következménye a füldugulás, és a folyadékképződés a középfülben – következményes halláscsökkenéssel.

Az általunk készített fülmelegítő gyógysapkával ez a szövődmény is kezelhető, megelőzhető.

Az orrhigiéné fogalma és eszközei tehát elsősorban a prevenció segédeszközei.

A gyermek mielőbbi teljes gyógyulása a család örömén túl a szülők munkaképességét is jelenti, ennek összes gazdasági konzekvenciájával együtt.

Az értéke tehát emberi és gazdasági értelemben is felbecsülhetetlen.

Az Orrhigiéné Alapítvány ezt a szemléletet igyekszik kiadványaival népszerűsíteni. Ha érdemesnek véli, kérem támogassa tevékenységünket az adója 1%-ával.

 

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT

A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

 A kedvezményezett adószáma:

18697500-1-13

A kedvezményezett megnevezése:

ORRHIGIÉNE ALAPÍTVÁNY

2700 Cegléd, Alkotmány u. 8.

Bankszámlaszám: 10403129-31215121-00000000

Tudnivalók: A nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabványméretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen.

Fontos! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon pedig az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ AZONOSÍTÓ JELÉT pontosan feltünteti.

Az orrhigiéné fogalma és eszközei

Az utóbbi évtizedekben a közösségekbe kerülő gyermekek körében a szűnni nem akaró nátha és köhögés népbetegséggé vált.

Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a környezetszennyeződés fokozódásával a gyermekek immunitása relatíve gyengült, és mindehhez hozzájárul, hogy az antibiotikumokat átvészelt, megerősödött kórokozók rendre visszakerülnek a gyermekközösségekbe, egyre nehezebben leküzdhető légúti szövődményeket okozva.

Aki gyermeket nevel, megtapasztalja, hogy nem mindig egyszerű feladat a náthás gyermeket megtanítani az orrfújásra. Ha sikerül is, a gyermekek általában nem tudják hatékonyan kifújni az orrukat, és a bent rekedt váladék a betegség tovaterjedésének forrása. A klinikán, ahol évtizedeken át dolgoztam, sokszor hallottuk Miriszlai professzor úrtól, hogy van egy régi francia mondás, miszerint „a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be”, és ehhez hozzátette, hogy a betegség mérföldkövei törvényszerű sorrendben követik egymást. A náthától a hörghurutig, többnyire hét betegség tünetegyütteséről van szó, és ezt neveztük el Hétfejű Sárkány betegségnek.

Professzor úrtól megtanultuk, hogy ha az orrüregből és az arcüregből rendszeresen, leszívással megakadályozzuk, hogy a vírusok és a baktériumok a váladékban tovább szaporodjanak, és azzal együtt tovaterjedjenek az orral kapcsolatos üregrendszerben, a középfül felé, az orrmandulában, majd a légutakban, akkor igazi prevenciós tevékenységet végzünk a gyógyítással együtt.

Klinikai munkacsoportunk több évtizedes fejlesztő munkájának eredménye, hogy hazánkban már természetes az, hogy a náthás gyermekek – újszülött kortól az óvodás korig – naponta többször le kell szívni az orrváladékát. De még mindig sokan vannak, akik a náthát enyhe lefolyású, banális betegségnek vélik, és azonosítják a megfázással. Az orr és a torok nyálkahártyája hirtelen lehűlése valóban hajlamosít a náthás tüneteket kiváltó vírusok megtelepedésére. A vírusok okozta fokozott váladéktermelődés és a nyálkahártya duzzanat  viszont kedvez a baktériumok megtelepedésének, és ezzel már kialakult a nátha első szövődménye, a bakteriális szuperinfekció (felülfertőződés). Ezek a kórokozók az orr és melléküreg-rendszerben megbújva elhúzódó hurutos tüneteket és további szövődményeket indukálnak.

A mai világban, amikor már mindenki tudja, hogy léteznek baktériumölő szerek, az antibiotikumok, csak azt nem tudják, hogy ezek sem oldanak meg minden problémát. Azzal a ténnyel sem számol mindenki, hogy a gyermekközösségekben olyan kórokozók terjednek egyik gyermekről a másikra, melyek korábban túléltek néhány antibiotikumot, és az erősebb egyedek maradtak életben, és azok terjesztik a nehezen kezelhető légúti szövődményeket. Ha ilyen kórokozót hordozó gyermek bekerül az egészségesek közé, azok cseppfertőzés, vagy a közös játékok révén megbetegszenek, majd újabb antibiotikus kezelés veszi kezdetét, és a még erősebb kórokozók továbbviszik a bajt. Véleményünk szerint egy rezisztencia spirál indult el, amelyek egyre erősebb, egyre veszélyesebb baktériumok lesznek a szövődményeket indukáló mikroorganizmusai.

Az utóbbi időben ez a folyamat felgyorsulni látszik, és ez a magyarázata annak, hogy az óvodába, bölcsődébe frissen bekerült gyermekek szinte törvényszerűen megbetegszenek, náthásak lesznek, majd ezt követően gyakran ismétlődő, vagy permanens hurutos betegségeket hordoznak. Ezt a magunk gerjesztette folyamatot csak úgy lehet megakadályozni, ha nem ingereljük fölöslegesen és helytelenül adagolt gyógyszerekkel a kórokozókat, hanem a nátha kezdetén technikai eszközökkel, rendszeres leszívással megakadályozzuk a tovaterjedését. A motoros vagy porszívóra szerelhető orrszívót Miriszlai professzor úr technikai zsebkendőnek nevezte.

Az orrhigiéne tulajdonképpen az orrüreg tisztaságát jelenti, és egyúttal a jó orrfunkció helyreállítását is.

Az orr élettani funkcióját hivatott helyreállítani minden orrhigiénés eszköz. Normál körülmények között az orr megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a belélegzett levegőt. Ha az orrjáratokban váladék halmozódik fel és a nyálkahártya megduzzad, ez a fiziológiás tevékenység zavart szenved.

Sokszor kérdezik tőlünk, hogy hányszor kell, hányszor szabad leszívni egy gyermek orrát, ha náthás. Professzor úr erre azt válaszolta, hogy annyiszor, ahányszor egy felnőtt ember kifújná az orrát, ha náthás. Nincs felső határ, akár óránként megismételhető, ha szükség van rá. Ártani nem lehet vele, a váladéktermelődést a szívás nem fokozza.

A is lényeges, hogy a gyermek a leszívás közben a segítő személy ölében üljön és a fejét a homlokával rögzítve ne engedje elrántani. Fekvő helyzetben történő orrváladék leszívás a hátracsorgó váladék eltávolítását megnehezíti. Fontos higiénés szabály, hogy az orrszívót rendszeresen, alaposan fertőtlenítsék, és ezzel a betegség tovaterjedését megakadályozzák.

Az orrmelléküregekben lévő váladék is eltávolítható szívótechnikával, de ez nem „házi feladat”. Ez viszont intézeti körülmények között gyakorlott személyzet segítségével fekvő helyzetben történik.

Az orrüregbe juttatott steril fiziológiás oldatot az ellenkező oldali orrfélre gyakorlott szívással gyors áramlásra késztetjük, és a kialakult szívóerő emeli ki a váladékot a melléküregekből. Az eljárást 1931-ben Arthur Proetz washingtoni fül-orr-gégész írta le könyvében.

Módszerét a penicillin feltalálása, és az antibiotikumok széleskörű használata évtizedekre kiszorította a gyakorlatból. A kórokozók megerősödésével a módszernek ismét egyre nagyobb az aktualitása.

Az orrüreget nátha kapcsán nemcsak a felgyülemlett váladék, hanem a megduzzadt nyálkahártya is szűkíti. A vizenyősen duzzadt nyálkahártya, és a tágult erek az orrváladék leszívása után is akadályozzák az orrlégzést. A következményes szájlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, a nyálkahártya kiszárad és a „kicsit piros torok” kórképe alakul ki.

Az orrdugulás ellen orvosi javallat nélkül használt érösszehúzó, illóolajakat tartalmazó orrcseppek vagy orrszprék mindenki számára közismertek, de a veszélyeivel nincs mindenki tisztában. Azt többnyire tudják, hogy tartós használtuk veszélyekkel jár, de nem mindenki veszi komolyan.

Az orrcseppek hatékonyságáról írott közleményünkben is leírtuk, hogy az orrcseppek többnyire az orrfenéken végigfolyva leszaladnak a garatba, így az orrüreg felső részével, ahol az arcüreg nyílása van, nem is kerülnek kapcsolatba. Az orrszpré formájában bejuttatott gyógyszerek jól beterítik az orrnyálkahártyát és a befújásukat is jobban elfogadják a gyermekek. Fontos, hogy a hatóanyagok érösszehúzót és váladékoldót is tartalmazzanak, de egyiket sem túl nagy dózisban. Klinikai munkacsoportunk kifejlesztett egy ilyen orrkészítményt, ahol a két összetevő alacsony koncentrációban van jelen, és a fő hatások összegződnek, a mellékhatások nem. Ennek köszönhető, hogy a gyermek és felnőtt változata is akár négy héten át is használható, a nyálkahártya károsodása nélkül. Ez különösen fontos szempont az allergiás eredetű orrtünetek enyhítésére.

Az orrszpré használatával kapcsolatban gyakran észlelt hiba, hogy a flakon csúcsát bedugják az orrba, és utána nem fertőtlenítik. Ezzel nyilván minden használat alkalmával visszajuttatják a kórokozókat az orrba. Javaslatunk az, hogy az orrcsúcs felemelésével az orrjáratok szabaddá válnak, és a gyógyszert kb. 1 cm távolságról spricceljük az orrjáratokba.

Az orrhigiéne fogalmának és eszközeinek kidolgozásán évtizedeken keresztül munkálkodott egy gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoport a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján, a legendás hírű Tűzoltó utcai gyermekklinikán. A vezetője Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor felismerte, hogy a banálisnak vélt nátha a kiindulópontja annak a s sorozatbetegségnek, amivel szinte minden óvodáskorú gyermek küzd, a szűnni nem akaró nátha és köhögés kórképével.

Legfontosabb megállapítása, hogy a nátha korrekt kezelésével a szövődmények megelőzhetők.

A megoldáshoz kifejlesztet orrszívók és a hatékony, hosszú ideig használható orrszpré mellett a munkacsoport fejlesztette ki a fülmelegítő gyógysapkát, amely OTO-THERM néven közel húsz éve patikai forgalomban van.

A régi, sóval való fülmelegítés tapasztalatát felhasználva mérésekkel bizonyítottuk, hogy a fülkagylókra helyezett meleg inger javítja a középfül szellőzését, csökkenti a fülfájdalmat, segít a fül körüli lobgát kialakulásában, hiszen dunsztkötésszerűen hat. Az eldugult orr a fülek dugulását is előidézi. E miatt a középfülben kocsonyás folyadék képződik. Ennek elfolyósítására is hatékony, mint az orrhigiénés eszközök hatékony kiegészítője.

A komplex betegség komplex megoldást igényel. Az orrhigiénés eszközöket a nátha szövődményeinek kialakulása előtt érdemes használni, megelőzésképpen, így a komplex kórkép nem alakul ki.

További információk: www.gyogysapka.hu

Az Orrhigiéné Alapítvány tevékenységének története

Az alapítvány létrehozásának gondolatát az a tény indokolta, hogy a fokozódó környezetszennyeződés hatására a légúti hurutos betegségek – különösen az óvodáskorú gyermekek körében – egyre gyakoribbá váltak.

A megbetegedés okait, a kialakulás immunológiai hátterét és a megelőzés, valamint a gyógyítás lehetőségét egy klinikai gyermek fül-orr-gégész orvoscsoport évtizedeken át évtizedeken át tanulmányozta és közzétette. Az orvoscsoport Miriszlai iskola néven közismert lett, és évtizedeken át végzett kutató-fejlesztő munkát a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján, a professzor úr vezetésével. Ebben a munkacsoportban dolgozott Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gégész szakorvos, aki Miriszlai professzor úr tíz évvel ezelőtt bekövetkezett halála után a közös tevékenységük folytatásaképpen az Orrhigiéne Alapítvány elnöke lett. Az alapító Kármán Sándorné egy régi barátnő, akinek gyermekei az orrhigiénés elvek ismeretében gyógyultak meg.

Hivatalosan 2002. IX. 26-án az AM2292 nyilvántartási szám alatt jött létre az alapítvány, és azóta folyamatosan tevékenykedik. Székhelye három évvel ezelőtt Ceglédről Budapestre költözött, a IX., Tűzoltó utca 78-80. szám alá, és ez lett a működés központja.

Titkára Dr. Budai Miklós ügyvéd lett, és egy lelkes gyermekfülészeti asszisztensnőt, Dajka Györgynét választották a kuratórium tagjává.

Az alapítvány céljainak megfelelően minden évben az őszi-tavaszi hurutos időszakban egy objektív műszer, a tympanométer segítségével szűrővizsgálatokat végeztek több óvodában, bölcsődében – szülői beleegyezéssel. A műszer segítségével az észrevétlenül zajló fülproblémát ki tudják mutatni, és időben kezelve számtalan hallás- és beszédfejlődési problémát meg tudnak előzni.

A következő helységek óvodáiban, bölcsődéiben végeztek az elmúlt években szűrővizsgálatokat:

  1. Cegléd
  2. Gyula
  3. Békéscsaba
  4. Szarvas
  5. Törökszentmiklós
  6. Gyál
  7. Dunakeszi

Az elvégzett vizsgálatok száma minden egyes óvodában elérte az 50-et, sőt több esetben 100 vizsgálatot is végeztek.

Az eredményeket kiértékelve azt látták, hogy a légúti szövődmények a közösségbe járó gyermekek körében nagyon gyakoriak, és többnyire későn kerülnek észlelésre.

A kezelési javaslatot minden szőlőnek írásban adták át.

Az alapítvány céljai között szerepel az ismeretterjesztő, felvilágosító munka. Dr. Somi Ildikó, a kuratórium elnöke folyamatosan végzi ezt a munkát, ugyanis rendszeresen megjelenő közleményei és előadásai a légúti hurutos betegségek okairól és következményeiről, a megelőzés lehetőségeiről szólnak.

A Baba Patika c. folyóiratban 2002. óta minden hónapban ír a gyermek fül-orr-gégészeti betegségekről. A Baba Magazin és a Kismama újság, valamint a Ceglédi Kék Újság is közölte a náthás-köhögős betegséggel küszködő családok számára a megoldás lehetőségeit. A doktornő minden évben előadással és poszterrel is szerepel a szakmai konferenciákon.

Legutóbb 2009-ben a gyermekgyógyász társaság vándorgyűlésén, és a gyermek fül-orr-gégészek kongresszusán tartott előadást az orrhigiéne és a szívótechnika jelentőségéről – emlékezve ezzel Miriszlai professzor úr halála 10 éves évfordulójára.

Javaslatot tett ezen a fórumon egy díj létrehozására azon fiatal orvosok számára, akik az orrhigiéne elveit továbbadják betegeik számára, és a megelőzésben eredményes munkát végeznek.

Dr. Somi Ildikó könyvet írt Győzelem a nátha felett címmel a szülők számára, aminek újabb kiadását tervezi.

Két mesekönyvet írt a náthával küszködő gyermekeknek és népszerű szóróanyagot készített „Csak egy kis nátha” címmel, amit az alapítvány költségén több ezer példányban eljuttatott az érdekelteknek.

Az alapítvány székhelyén működő, főként gyermek fül-orr-gégészeti tevékenységet folytató rendelőben rendszeres szakmai továbbképzés folyik – akkreditált felnőttképzés formájában.

Legutóbb Sárvárról volt a rendelőben egy orvos-asszisztensnő munkacsoport, hogy elsajátítsák az arcüregek vácuumos öblítésének módszerét, és megismerjék a szükséges prevenciós segédeszközök használatát. A módszert átvették és az alapítvány útmutatása, segítsége révén Sárváron ilyen szellemben működő fül-orr-gégészeti rendelőt nyitottak.

Dr. Somi Ildikó prevenciós tevékenységének eredményeképpen két fontos termék is létrejött, ami kapható a gyógyszertárakban. Az egyik az OTO-THERM néven ismert fülmelegítő gyógysapka, a másik egy hatékony orrtisztító szpré, a NASOPAX, mely gyermek és felnőtt változatban is kapható a patikákban. Előnye, hogy nem irritálja az orrnyálkahártyát, ezért hosszú ideig alkalmazható mellékhatás nélkül. Ezeknek a termékeknek a használatára, illetve az orrváladék leszívásához használt különböző orrszívók helyes használatára a gyakorlatban is megtanítják az érdekelt szülőket.

Az alapítvány megalakulása óta kapcsolatokat létesítettek gyermek-háziorvosokkal, gyermek fül-orr-gégészekkel, és előadások, poszterek és egyéb információs anyagok segítségével hozzájárulnak az ottani prevenciós munkához. Sok hasznos tanácsot találnak a szülők a www.gyogysapka.hu honlapon.

Az orrhigiéne szellemében működik azóta Egerben, Gyulán, Sárváron, Győrben és Cegléden, Dunakeszin és Budapesten több helyen is a légúti hurutos betegségek kezelése és megelőzése: Ennek további országos hálózattá bővítése szükséges lenne. Pályázatunk beadását is ez a törekvés, illetve a légúti betegségek népbetegséggé válása indokolja.

Az orrfolyástól a középfül-gyulladásig

A közösségbe kerülés kapcsán gyakoriak a fülproblémák. Azt tapasztalom, hogy a pici testvérrel otthon lévő édesanyának ilyenkor gyakran két nehéz problémával kell egyidejűleg megküzdenie. Az egyik a nagyobb gyermek elhúzódó náthája folytán kialakuló középfülgyulladás, a másik a kis testvér hörghurutja.

Gondolom, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nagyobb testvér hazahozza és a kicsire „ragasztja” a közösségben keringő kórokozókat.

Gyorsan terjed

Nem szeretném, ha arra gondolnának, hogy az óvodába járást csak a lehetséges, a közösségben összeszedhető betegségek oldaláról szemlélem. Biztos vagyok benne, hogy –különösen az egykék életében – nagyon fontos a többi gyermek társasága, a közös játékok, a közös éneklés. A kicsinyek megteszik az első lépéseket az önállóság felé.

Gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban viszont azt tapasztalom, hogy az első időszakban a közösségi élet a sorozatos hurutos betegségek kezdetét jeleneti. Elegendő, ha egy-két náthás, orrfolyós, köhögős gyermek bekerül az egészségesek közé – és hihetetlen gyorsasággal terjed a betegség.

Felmérések szerint a világ lakosságának nagyobbik fele városlakóvá vált, és ez maga után vonja a cseppfertőzések gyakoriságának fokozódását. A nátha vírusa cseppfertőzéssel terjed, és a zsúfolt gyermekközösségekben valóságos környezetszennyeződésnek fogható fel. A tüsszögés és köhögés révén apró, kórokozóval telített váladékcseppek kerülnek a levegőbe, majd az egészséges gyermekek légutaiba. Az orrtörlés során a kórokozók a kezet is beszennyezik, a kézről rátapadnak a közös tárgyakra, játékokra.

A jó hallás megőrzése érdekében minden óvodáskorú gyermeket nevelő szülő számára a legfontosabb információ: a fülszúrás elkerülése a nátha gyógyításával kezdődik. Megszívlelendő tehát, hogy a náthás-hurutos betegséget is komolyan kell venni, és lehetőség szerint a gyermeket az orrfolyás megszűntéig otthon kellene tartani.

Szájlégzés

A pangó orrváladék a hurutos betegségek sorozatát indítja el. A kiscsoportos óvodások orrfújása általában gyenge, nem igazán hatékony, és – valljuk be őszintén – ha nem figyelmeztetjük a gyereket, hogy fújja ki az orrát, akkor magától azt nem teszi meg. Az ideális az lenne, ha egyetlen náthás gyermek sem menne közösségbe, hanem otthon az édesanyjával gyakorolná a hatékony orrfújást. Tisztában vagyok vele, hogy a kisgyermekes anyák nem tudnak minden kis nátha miatt otthon maradni. Így tehát a beteg gyermek beviszi a kórokozót az óvodába, ami állandó körforgást végez a közösség többi tagja között. Sokan az antibiotikumok adásában reménykednek, pedig azok vírusok ellen nem hatnak.

A gyenge immunitású gyermek betegszik meg hamarabb. Vízszerű orrfolyása orrdugulással párosul. Ennek az a magyarázata, hogy az orrüreget bélelő nyálkahártya megvastagszik, ami kiváló lehetőséget teremt a baktériumok megtelepedésének. A kezdetben vízszerű orrváladék hamar besűrűsödik, sárgás-zöldes színűvé válik, és a bedugult orr miatt a gyermek szájlégzővé válik.

Arcüregből fülbe

Az orrfolyás sokszor heteken át tart, és kezdetét veszi egy lavinaszerűen terebélyesedő betegségsorozat. Az orrváladékban felszaporodott kórokozók utat keresnek és találnak a gyermekek anatómiailag szűk, orr körüli üregrendszerében. Ott, a kellemes melegben megtelepszenek, tovább szaporodnak. A kórokozók első állomása a náthás orrtól elindulva az arcüregekben van, majd innen a fülek felé terjednek. Az orr és a fül közötti anatómiai csatorna gyermekkorban kedvez a kórokozók tovaterjedésének. A felnőttkori állapothoz képest egy rövidebb, tágabb, egyenesebb csatornán haladhatnak végig a fül felé a kórokozók. Meg is teszik gyakran, és nagyon sok bonyodalmat okoznak a kisgyermekes családok életében. A fülkürtöt bélelő nyálkahártya a gyulladás miatt ugyanúgy beduzzad, mint nátha kapcsán az orrnyálkahártya. Ennek következménye a leggyakoribb óvodáskori fülbetegség, a kisfokú halláscsökkenéssel járó, fájdalmatlan folyadékgyülem a középfülben. A jelenség kialakulása bonyolult, a megértése viszont egyszerű.

Néhány fontos gyakorlati tanács:

  1. Tanítsuk meg mielőbb orrot fújni.
  2. Az orrfújás után szívjuk le a bent maradt váladékot.
  3. Utána hatékony, kétkomponensű orrszprét használjunk. Hároméves kortól alkalmazható, kapható a patikákban.
  4. A már náthás gyermeknek is célszerű a fülét melegíteni, mert az javítja a középfül szellőzését.

 Szerencse, hogy nem minden gyermek betegszik meg. Nyilván a jó ellenálló képességű, vitamint, zöldséget, gyümölcsöt bőségesen fogyasztó kicsinyek bírják a legtovább a kórokozókkal szembeni küzdelmet.

Ez már fáj

A beszűkült vagy elzáródott fülkürtön át nem jut levegő a középfülbe, sőt az ott lévő is elhasználódik. A légzéstér szívóhatása révén a testnedvek beáramlanak a középfül üregrendszerébe. Ez kezdetben ritkán jár fájdalommal, de egy-egy hasító fülfájás ilyenkor is előfordul. Enyhe halláscsökkenéssel kezdődik, majd egyre fokozódó hallásproblémává fajul. A szülők többnyire észreveszik, hogy a gyermek felhangosítja a tévét, hangosan beszél, gyakran visszakérdez. Ennek a folyamatnak a megszüntetése igazi gyermek fül-orr-gégészeti feladat. A tartós halláscsökkenésen túl ennek a folyamatnak a másik veszélye az, hogy a fülkürtön át újabb, gyulladást okozó baktériumok kerülnek az üregben lévő folyadékba, és ott gyors szaporodásnak indulnak. Heves fülfájdalommal, lázzal járó középfülgyulladás alakul ki, ami sürgős, szakorvosi vizsgálatot és beavatkozást tesz szükségessé! A magam részéről mindig igyekszem a szülőket meggyőzni arról, hogy a láz és a fájdalom csak a szúrás és a fertőzött váladék leszívása után szűnik meg. A gyógyszerkezelés csupán kiegészíti a legfontosabb teendőket.

Az orr békéje érdekében

Az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya a megszületés pillanatától kezdve egy életen át hűségesen végzi hármas funkcióját: megszűri, megmelegíti és megnedvesíti a belélegzett levegőt. Működése közben számtalan erőpróbának tesszük ki, de többnyire jól reagál a környezeti ártalmakra. A túlságosan hideg levegőt az orrnyálkahártya érhálózata megmelegíti, a meleget ideális hőmérsékletűre hűti, mintegy védi az alsó légutakat a szélsőséges hőmérséklet-változástól. A nyálkahártyát egészséges állapotban mindig nedves, nyákos réteg fedi, és ez is hozzájárul a természetes védelemhez. A nyákrétegben megtapadnak a levegőből belélegzett mikroszkópikus nagyságú por- és koromszemcsék, pollenszemcsék. Sajnos cseppfertőzés révén vírusok és baktériumok is megtelepednek az orrnyálkahártyán, és a meleg, nedves közegben ideális környezetet találnak a szaporodásuk számára. Van még egy fontos, kevésbé ismert öntisztuló mechanizmus a légutakban – ez a csillószőrös apparátus. Szemmel nem látható, piciny szőröcskék borítják az orr belsejét, melyek állandó mozgásban vannak, mint a szélben a búzatábla. Hullámzó mozgásuk révén az orrnyálkahártya felszínén megtapadt szennyeződéseket az orrgarat felé továbbítják.

Az orrnyálkahártyáról kiváltódó tüsszögési rohamok is hozzátartoznak a természetes védelemhez. Minél hevesebb inger éri az orr belsejét, annál erősebb reakcióval válaszol. A bőséges, vízszerű orrváladék is azt a célt szolgálja, hogy kimossa az orrjáratokból az ártalmat okozó idegen anyagot.

Az allergiát kiváltó belélegzett részecskék hatására gyakran tartósan megduzzad az orrnyálkahártya, és a fehérvérsejtek bizonyos fajtái, az eozinofil sejtek nagy számban megjelennek az orrváladékban.

Megnehezíti az orrüreg védelmi funkcióját, ha anatómiai eltérés szűkíti az orrjáratokat. A leggyakoribb az orrsövény-ferdülés, ami szinte minden harmadik embernek van. Gyakori még az alsó orrkagylók duzzanata. Ez főleg idült arcüreggyulladás és allergia esetén fordul elő. Felnőtteknél tartós orrdugulást okozhatnak az arcüregből kitüremkedő polipok. Szintén a gyulladás és az allergia együttes jelenlétének következménye. Ez gyermekkorban ritka, de annál gyakoribb az elhúzódó, náthás-köhögős betegség miatt az orrüreg hátsó részét szűkítő, megnagyobbodott orrmandula, ami szintén akadályozza az orr tökéletes működését.

A dugult orr miatt kialakuló szájlégzés a légutakat védtelenné teszi, a légúti hurutok gyakorivá válnak, szinte állandósulnak.

Ha az orr békésen működik, akkor ezt hangtalanul teszi. A gyermekek szörcsögő légvétele, vagy a felnőttek hangos szuszogása az orr belsejének szűkületét jelenti.

A szűkületet az anatómiai eltéréseken kívül elsősorban a megduzzadt nyálkahártya, és a felgyülemlett orrváladék okozza.

Mindezek ismeretében klinikai munkacsoportunk Miriszlai professzor úr vezetésével létrehozta az orrhigiéne eszközeit: azokat az eszközöket, amelyek bárki kezében hatékony segítséget jelentenek az orr békéje érdekében.

A legfontosabb felismerés az volt, hogy az utóbbi évtizedek alatt megváltozott környezeti viszonyok, és a sorozatos gyulladásellenes kezelést átvészelt agresszív kórokozók miatt főként a gyermekek légúti betegségeinek lefolyása megváltozott. A közösségbe kerülés kapcsán sok a náthás-köhögős gyermek. Hozzájárul a betegség elhúzódásához, hogy abban az életkorban az orrfújás hatékonysága még nem tökéletes. Munkacsoportunk a szülők kezébe adta a porszívós és motoros orrszívókat, kézzelfogható segítséget nyújtva az orr békéjének helyreállítása érdekében.

Kifejlesztettünk egy olyan orrszpré kombinációt, ami valóban az orr (NASO) békéjét (PAX) szolgálja. Két fontos hatóanyagot tartalmaz: az egyik oldja a felgyülemlett váladékot, a másik lelohasztja a megduzzadt nyálkahártyát. A náthás orr kezelésére mindkettőre szükség van – egyidejűleg.

Azt szoktam javasolni, hogy ezt a vény nélkül is beszerezhető gyógyszert a leszívás előtt és után is fújják be a gyermek orrába, mert így mindkét hatás jól érvényesül. A hatóanyagok koncentrációja alacsony, akár egy hónapig is használható – például allergiásoknál – anélkül, hogy az orrnyálkahártya kiszáradását vagy más kellemetlenséget okozna. Ülő helyzetben javaslom befújni az orrba, a flakont függőlegesen kell tartani.

Az orr békéje érdekében teremtettük meg az orrhigiéne eszközeit és egy szemléletet: A légúti betegségeket a kialakulás első állomásánál az orrüreg karbantartásával megelőzhetjük.

Arcüreggyulladás a várandósság idején

Gyermeket, felnőttet egyaránt érintő gond az arcüreggyulladás. Várandósok csak ritkán jelentkeznek tipikusan erre utaló panaszokkal. Jellemzőbb, hogy a terhességet megelőző időszakban, esetleg már gyerekkortól ismétlődő arcüreggyulladással, vagyis inkább krónikus irritációk kiújulása miatt keresik fel a szakorvost kismamák.

A nátháról azt tartják, hogy ha kezelik hét napig tart, anélkül pedig akár egy hétig is elhúzódik. Ez a szójáték arra utal: akármit is teszünk a nátha ellen, lefolyása nehezen befolyásolható, hiszen a kórokozó vírusokra nincs hatékony gyógyszerünk. A szervezet küzdőképessége dönti el, hogy meggyógyul-e egy hét alatt, vagy szövődményessé válik. Ha két-három hétig is eltart, nyugodtan állíthatom, hogy orrmelléküreg-gyulladással állunk szemben.

Kiindulópontja

Erre az allergiás nátha is hajlamosít, ugyanis a duzzadt, váladékozó orrnyálkahártyán könnyen megtapadnak a kórokozók, és utat találnak az orrüregen át az arcüreg felé a két üreget összekötő piciny, élettani nyíláson keresztül. Kevesen tudják, hogy az arcüreg nyílása a törzsfejlődés kapcsán – a felegyenesedés miatt – kedvezőtlen pozícióba került. Így az orral összeköttetésben lévő kis nyílás az arcüreg alsó részéhez képest magasan van, a benne felhalmozódó váladékról pedig csak a „túlfolyás” ürül. Normál körülmények között az arcüreg tiszta, száraz, légtartó. Az üreget bélelő nyálkahártyának saját védelmi rendszere van, ami a nyílás felé hajtja a bejutó idegen anyagokat, de tartós gyulladás miatt ez a funkció is károsodik. Az üregből az orrba jutó váladék termelődése folyamatossá válik. Úgy szoktam megmagyarázni a betegeknek, hogy képzeljenek el egy olyan fazekat, amely a fülénél lyukas. Kizárólag akkor tud a folyadék kifolyni belőle, ha színültig van töltve. Ezért nem képes magától kiürülni az arcüreg, mindenképpen szükséges hozzá az orvos segítsége.

Viselősség alatt

Az arcüreggyulladásnak jellegzetes tünetei vannak, és ezek a terhességtől függetlenül alakulnak ki. A várandósság annyiban hat ki a kór lefolyására, hogy az alattomos gócbetegség egyszerre veszélyezteti az anyát, valamint a magzatot. A kezelőorvos is nehéz helyzetben van, hiszen röntgenvizsgálat, különösen az első időszakban, nem végezhető. Az egyébként használatos orrkészítmények, illetve antibiotikumok pedig a kismamáknál csak nagy megszorítással, odafigyeléssel alkalmazhatók. Az orvos gyakorlatán múlik, hogy a lehető legkisebb kockázattal a leghatékonyabb megoldást válassza.

Tipikus tünetei

Az egy héten túl tartó nátha sűrű, sokszor jellegzetesen féloldali gennyes orrfolyással, orrdugulással, rendkívül rossz közérzettel, hőemelkedéssel, tompa, elhúzódó fejfájással, féloldali fogsorfájdalommal, előrehajláskor fokozódó arcfeszüléssel, éjszakai köhögéssel jár. Ezek a leggyakoribb, legtipikusabb tünetek, amelyek szinte minden arcüreggyulladással küszködő beteg panaszai között szerepelnek. A terhesség egyebek között az ellenálló képességet is igencsak igénybe veszi. Nagyobb a szervezet vitamin- és ásványianyag-igénye. Ilyenkor többet kellene pihenni, és minél több folyadékot fogyasztani, mivel ezekre nem mindig figyelünk eléggé oda. A meggyengült immunitás teszi lehetővé, hogy a náthát okozó vírusfertőzés után gennykeltő baktériumok telepednek meg az orrüregben. Szaporodásnak indulnak, majd az arcüreg nyílásán át bekúsznak a mélybe. A sötét, meleg, nedves közegben nagyon jól érzik magukat. A nyálkahártyát ingerelve gennyes váladék képződik, és már pár óra elteltével észlelhetők az arcüreggyulladás jellegzetes tünetei.

Mit tehetünk?

A nátha kezdeti szimptómáinál ügyelni kell az orrhigiénére. Ismételt  féloldali, alapos orrfújás után az orrüregben spriccelt élettani só számos kórokozótól megszabadítja a beteget, mintegy kimossuk az orrjáratokat. Az arcüreg első falának sollux lámpával, vagy más módon való melegítése oldja a váladékot, így elfolyósítja azt. A helyes életmód, valamint a korszerű táplálkozás sokat segít a megelőzésben.

Még a passzív dohányzás is kifejezetten ártalmas. Sokan kérdezik tőlem, hogy a klíma okozhat-e gyulladásos melléküreg-betegséget. Azt tapasztalom, hogy nem okoz, de a kialakult betegséget igen kellemetlenül befolyásolja. Klímás környezetben az arcüreg-gyulladásos betegek kifejezetten rosszul érzik magukat.

Orvosi kezelés

Az üregekben keletkező gennygyülem esetén a kisanyukák számára is csupán az a lehetőség marad, amit Hippokratész már több mint 2000 éve leírt: „Hol genny van, azt le kell bocsátani.” A kezelőorvos – gyakorlatára bízva – hagyományos módon, szúrással vagy egy mostanában bevezetett szívótechnikával kezeli a beteget. A végeredmény a fontos, hogy minél előbb megszabadítsuk a veszélyes góctól a mamát, illetve gyermekét.

Mint minden elváltozásra, erre szintén érvényes, hogy hamar kell elkezdeni a kezelését, így gyorsabban gyógyul. Az elhúzódó nátha és köhögés legyen figyelmeztető jel ennek a betegségnek a kifejlődésére. Mindezek ismeretében a lehető leghamarabb forduljanak szakorvoshoz.

A szövődményes gyermekkori nátha, a „hétfejű sárkány” betegség második lépcsőfoka az: arcüreggyulladás

Az évszaktól és az időjárástól függetlenül egyre gyakrabban találkozunk a banális gyermekkori nátha szövődményeivel. A két vezető tünet, a nátha és a köhögés hónapokon át tarthat, szinte megszokottá válik, hiszen látszólag nem lehet tőle megszabadulni.

A nátha szövődményeként kialakuló felsőlégúti hurut sokszor a teljes légúti nyálkahártyát, a melléküregeket, és a füleket is érinti. Hosszú évek klinikai tapasztalata bizonyítja, hogy egy komplex, nagy kiterjedésű hurutos betegséggel állunk szemben.

A törvényszerűen egymás után kialakuló, egymáshoz kapcsolódó betegségek első állomásáról, a gennyes nátháról már korábbi számainkban olvashattak. Azt is tudjuk, hogy ha nem gyógyul meg a leggondosabb kezelésre sem – és sajnos gyakran van így -, ráhúzódik az arcüregekre a közvetlen anatómiai kapcsolat miatt.

A náthát kezdetben a megfázáshoz társuló vírusok okozzák, majd a megtelepedő baktériumok váltják ki a valódi szövődményeket. Az orrváladék rendszeres, alapos leszívásával – az orrhigiéne eszközeivel – nyálkahártyát kímélő, de hosszú ideig használható – klinikai munkacsoportunk által összeállított orrszpré segítségével – a szövődmények esélye csökken ugyan, de ennek ellenére gyakran kialakul.

Mi az oka?

Jelentős szerepe van a betegség elhúzódásában és tovaterjedésében annak, hogy a kórokozók viselkedése a gyulladásellenes szerek hatására jórészt megváltozott. A megerősödött kórokozókkal szemben az utóbbi évtizedekben kialakult környezetszennyeződés, illetve a táplálkozás hiányosságai miatt létrejövő gyengül immunitás áll.

Ezek a legfontosabb okai annak, hogy a közösségbekerülés kapcsán kialakuló náthás-köhögős panaszok a leggondosabb szülői gondoskodás ellenére is gyakran elhúzódnak.

Az orrváladékban megtelepedő baktériumok gyorsan szaporodásnak indulnak, és következményes orrdugulást okoznak azzal, hogy az orrnyálkahártya megduzzad, és fokozottan termeli a sűrű, sárgás-zöldes váladékot. Az orrdugulás és az orrváladékozás is hajlamosít az orrmelléküregek, főként az arcüregek gyulladására. Sokan úgy vélik, hogy a nátha már nem is önálló betegség, hanem az orr körüli üregrendszerrel együtt alakul ki. A tünetek elhúzódásában elsősorban az arcüreg anatómiai adottságai felelősek. Fontos tudni, hogy az arcüregek élettani nyílása az orr felé az üreg alsó részéhez képest magasan van. Ezért a váladék kiürülése csak akkor lehetséges, ha színültig van, illetve fekvő helyzetben, amikor a nyílás felé áramlik a váladék. Ez a magyarázata annak, hogy a gyermekek éjszaka többet köhögnek a hátracsorgó váladék miatt, ami a légvételekkel apró, mikroszkopikus nyákcseppek formájában beporlasztódik a gégén keresztül a légcsőbe, onnan pedig lejut a hörgőkbe.

Természetesen a fülkürt nyílását és az orrmandulát is útba ejti a hátracsorgó váladék, és a középfülben, orrmandulában elhúzódó panaszokat eredményez.

Az arcüregek kóroktani szerepéről sok a téves információ. Fontos tudni, hogy az arcüregek már újszülött korban is jelen vannak piciny, borsónyi üreg formájában, és a gyulladás lehetőségével már csecsemőkorban számolni kell. A konfúziót az okozza, hogy a homloküregek csak később fejlődnek ki. Három éves kor után kezdenek kialakulni, és 10 éves kor körül érik el a teljes nagyságot.

A tünetekről

Az arcüregek gyulladása a gyermekkorban ritkán jár fejfájással. A homloktáji fejfájás nem ritkaság gyermekkorban, de ezt elsősorban az orrdugulás okozza. Az elhúzódó gócbetegség inkább kellemetlen általános tüneteket okoz. Elsősorban az orrdugulás miatt táplálkozási zavart, nyugtalan alvást, hőemelkedést, torokpanaszokat, a hátracsorgó váladék miatt éjszakai köhögést, a lenyelt váladék miatt étvágytalanságot, gyomorhurutot.

A betegség kialakulása sokszor olyan tünetszegényen zajlik, hogy még a leggondosabb szülő sem gyanakszik rá. Sőt, az orrdugulást gyakran csak az orrmandula megnagyobbodásának tulajdonítják. Természetesen az is része a betegség folyamatának, de az csak egyik feje a hétfejű sárkány betegségnek. Az elsődleges ok a melléküregekben megbújó baktériumoknak tulajdonítható. A gyógymódnak követnie kell a betegség kialakulásának útjait. Legfontosabb a nátha kezelése és ha elhúzódnak a tünetek, akkor az arcüregeket is kezelni kell.

A megoldás azonos az üregekben lévő kórokozók eltávolításával. A kétezer éves hippokráteszi szabály – „ahol genny van, azt le kell bocsájtani” – ma is érvényes. Ezt a szabályt a gyógyszeres kezelés lehetősége sem változtatta meg, csak annyiban módosította, , hogy az életveszélyes szövődmények ma már szerencsére nagyon ritkák.

A felgyülemlett váladék * az orrüreggel kapcsolatos üregrendszerből a gyógyulás kulcskérdése és további szövődmények megelőzésének előfeltétele.

A gyógyszerek a gyulladásos arcüregekbe nem mindig jutnak be a megfelelő koncentrációban, ezért előfordul, hogy az erős baktériumok átvészelik az antibakteriális kezelést.

Sokan ennek a betegségnek még a gondolatától is félnek, mert a tűszúrásos arcüregöblítéstől akarják megkímélni a gyermeket.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy az utóbbi időben a szívótechnika segítségével szúrás nélkül is eltávolítható a fertőzött váladék az orrüreggel kapcsolatos üregecskékből.

A módszert 1936-ban írtra le A. Proetz amerikai fül-orr-gégész professzor. A penicillin feltalálása a kórokozók eltávolításának  módszerét sokáig háttérbe szorította. Sőt sokáig úgy vélték, hogy erre már nem is lesz szükség.

Az egyre gyakoribb szövődményes náthás gyermek problémája a módszer megismerésére és alkalmazására ösztönzött bennünket. Klinikai tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a Proetz-féle kezeléssel a gyermekek fájdalmatlanul és gyorsan meggyógyulnak egy veszélyes gócbetegségből, az arcüreggyulladásból és mentesülnek a szövődmények lehetőségétől.