Akik mindig tüsszögnek

Hivatalos statisztikai adatok szerint az utóbbi 25 évben az allergiás megbetegedések száma megháromszorozódott. A vészjósló adatok főként azért fontosak, mert a jelenség oka és a megelőzés lehetőségei a legégetőbb tennivalók közé tartoznak.

Sok még a nyitott kérdés ezen a területen, de vannak bizonyított tények és ismert elhárítható okok is.

A légút allergiák leggyakoribb formája az allergiás nátha, amely a kisgyermekek mintegy 10, a kamaszok 15 százalékát érinti.

Hajlam, környezet

Az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekező rendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik. Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet biztosan szerepet játszik a kialakulásában, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek. Tapasztalat szerint az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergiák. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik. A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.

Tünetek

A levegő belélegzésével igen sok szennyező anyag kerül folyamatosan az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol. Ezek:

gyakori tüsszögés,
vízszerű orrfolyás,
orrviszketés,
orr körüli bőrpirosság,
orrdugulás,
orrhangú beszéd,
folyamatos nyitott szájú légzés.

A légúti kellemetlenségekhez gyulladásszerű szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít meg. Az állandó könnyezés a szembe jutó szennyeződést mossa ki. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.

Párna, cica

A lakásban, a szűk környezetünkben is sok allergiát provokáló anyag lehet. Ezek viszont egész évben jelen vannak, így a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak. Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben, a vastag kárpitokban felgyülemlő por okoz ilyen kellemetlenségeket. Nem ritka, hogy a párnák, takarók tollbélésére válik túlérzékennyé a gyermek, vagy a bútorkárpitban szaporodó poratka váltja ki az allergiás tüneteket. Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve szintén gyakran okoznak allergiát. Főleg a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a levegőben lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását.

Támpontok

A csecsemők és az óvodáskorú gyermekek náthája – főként ha az vízszerű orrfolyással jár – elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, a kisiskolás korban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni. A heteken át tartó orrfolyás okát feltétlenül tisztázni kell! A diagnózis megállapítása nem mindig egyszerű. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján az allergia oka szerencsés esetben kiderül.

Más speciális kiegészítő vizsgálatok is léteznek, például az orrváladék sejtjeinek mikroszkopikus vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha tudjuk az okot, akkor fokozott védekezéssel leküzdhető a betegség.

Az allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokaknak közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.

Az allergiás tüneteket előidéző anyagok gyakran a szezonálisan (tavasztól őszig) virágzó növények pollenjei lehetnek. Közismert a tavaszi virág- és fűfélék virágzásakor fellépő náthás-hurutos megbetegedések szaporodása. Ez az igazi szénanátha, amelyről a betegség az elnevezését is kapta. Ugyanígy nevezik az őszi formát is, amit az egyre vadabbul támadó parlagfű pollenje idéz elő.

Orrtisztaság

Szinte naponta fölmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekező rendszer megerősítésére?

A kiváltó tényezők (por, poratka, pollen és a többi) kerülése természetesen nagyon fontos. Az elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéne eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztántartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.

Több fronton

A szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészíti a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet. Az egészséges táplálkozás alapját képező zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához nagyban hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyökfogó) ható természetes vitaminok (A, C, E). Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell.

Mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra. A bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd az orrüregbe tisztító folyadékot kell permetezni. Ez lehet élettani sóoldat, tengervíz, de legjobb a váladékoldót és nyálkahártya-duzzanat csökkentőt tartalmazó orrszpré.

Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen. A gyermekorvos, a tüdőgyógyász-allergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.

Akik győztek a sárkány felett

Még a mesében sem volt egyszerű dolog a hétfejű sárkányt leküzdeni, hát még a valóságban. A mesében is csak a legkisebbik királyfinak sikerült, el is nyerte a világszép királykisasszony kezét.

A gyermekkori nátha szövődményeiről szóló cikksorozat végéhez érve szeretném mindannyiunknak összegezni a tanulságokat. A sok-sok telefonhívás, nekem címzett levél, a meggyógyított gyermekek öröme azt bizonyítja, hogy a híres mesefigurával illusztrált kórkép már korántsem olyan rejtélyes és veszedelmes, hiszen egyszerű eszközökkel leküzdhető. A sorozat első részében – a tavaly júniusi Anyák lapjában – azt ígértem, hogy kézzel fogható segítséget szeretnék nyújtani azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke heteken-hónapokon át tartó náthás-hurutos betegséggel küszködik. Emlékeztetőül annyit, hogy a gyermekkori elhúzódó hurutos betegségek hátterében sokszor hét önállóan is előforduló, de általában egyidejűleg fennálló kórkép áll. Ezek a következők:

gennyes orrfolyás
arcüreggyulladás
fülkürthurut
savós középfülhurut
orrmandula-gyulladás
gége-légcsőhurut
hörghurut

A közismert régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be. Én még ezt azzal egészítem ki, hogy közben útba ejti a füleket is. Az egymást követő szövődmények, mint a lépcsőfokok, úgy követik egymást. Gyermekkorunk emlékezetes mesefigurájára, a hétfejű sárkányra annyiban hasonlít a kórkép, hogy bármelyiket külön felismerve és kezelve nem oldódik meg a probléma, sőt hamarosan kiújul, mint a sárkány egy-egy levágott feje a mesében. Máris kézenfekvő a magyarázat, hogy miért húzódnak el a gyermekkori felsőlégúti hurutos betegségek, ha az egyes összetevők közül csak az egyikre vagy másikra irányul a kezelés.

Megtisztelő, hogy több fiatal, anyaként otthon lévő orvos kolléganő is gratulált a sorozathoz, és hasznosan forgatták az Anyák Lapját, a Baba Magazint és a Baba Patikát. Minden levelet nyilván nem lehet a lapban megjelentetni, részben azért, mert igen sokan írtak, részben azért, mert személyre szólóak. De úgy éreztem, hogy ezúton is meg kell köszönnöm minden anyukának, nagymamának, akik elismerő leveleket küldtek nekem és egyúttal értesítettek, hogy segítettem megoldani gyermekük mindaddig kilátástalanul elhúzódó „náthás-köhögős” kórképét. Akik győztek a sárkány felett, megtanulták, hogy a szűnni nem akaró nátha és köhögés ellen otthon igen eredményesen fel lehet lépni, ha elvégzik a legfontosabbakat.

Megpróbálják mielőbb megtanítani a gyermeket a helyes orrfújásra, a maradvány orrváladékot rendszeresen „kiporszívózzák”, a duzzadt orrnyálkahártya lelohasztására és a maradvány orrváladék oldására egyidejűleg ható orrsprayt vetnek be, a fülkürthurut kezelésére pedig a mindkét fület melegítő gyógysapkát használják, s nem várják meg, amíg középfülgyulladást kap a gyermek.

A szövődményes gyermekkori nátha – azaz a „Hétfejű sárkány” betegség

Néhány évvel ezelőtt a „Győzelem a nátha felett” címmel megjelent könyvemben már részletesen írtam erről a kórképről. Gyakorisága az utóbbi időben egyre fokozódik, és ezért szántam rá magam, hogy ismét átgondolom Kedves Olvasóimmal együtt a megelőzéssel és a kezeléssel kapcsolatos lehetőségeket.

Könyvem bevezetőjében a következőket írtam: „Gyermekkorunk mesevilágának emlékezetes figurájával egyszer út közben találkoztam. Hosszú éveken át naponta utaztam a vidéki városból Budapestre a klinikára, ahol gyermek fül-orr-gégészként dolgoztam. A hosszú autóút alatt a nap közben történteken gondolkoztam. Arra döbbentem rá, hogy a leggyakoribb kórkép – a szűnni nem akaró nátha és köhögés – milyen jól illusztrálható ezzel a közismert mesefigurával, a hétfejű sárkánnyal.

A náthával kezdődő betegség gyakran elindít egy folyamatot, ami lépcsőzetesen halad előre, törvényszerű mérföldkövei vannak, és többnyire hét állomása van. A hét betegség együttese csak akkor oldódik meg, ha a kezelés minden egyes betegségre irányul. A mesében is csak akkor győzött a legkisebbik királyfi a hétfejű sárkány felett, ha mindegyik fejével megbirkózott.

Most kezdődő sorozatunkban ezekről a lehetőségekről írok Önöknek.

A hét kórkép a kialakulás sorrendjében a következő:

Nátha (kezdetben vízszerű, majd később sűrű, sárgás orrváladékozással)
Arcüreggyulladás (gyermekeknél fájdalom és magas láz nélkül)
Fülkürthurut (fülpattogás, recsegés)
Savós középfülhurut (folyadék a fülben, láz és fájdalom nélkül)
Orrmandula-duzzanat, -gyulladás (nem mindig jár lázzal)
Gége légcsőhurut (rekedtség, száraz köhögés)
Hörghurut (hurutos köhögés, főleg éjszaka)

A nátha szövődményeként kialakuló felső légúti hurut sokszor a teljes légúti nyálkahártyát, a melléküregeket és a füleket is érinti. Tehát egy bonyolult, nagy kiterjedésű hurutos betegséggel állunk szemben. A kiterjedése az orrcsúcstól a legapróbb hörgőkig terjedhet, szinte a légutak teljes hosszában. A kezelése három, gyermekeket gyógyító szakterületet is érint, elsősorban a gyermekgyógyászok, majd a gyermek fül-orr-gégészek és a gyermektüdő-gyógyászok szakterületét érintik az egymás után kialakuló szövődmények. A megoldása annál egyszerűbb, minél hamarabb kerül felismerésre. Az orrban kezdődő és a tüdődben befejeződő kórkép megelőzése az orrhigiéne megvalósításában keresendő, aminek fogalmát és eszközeit nagyra becsült klinikai főnököm, Miriszlai professzor úr valósított meg.

A kórkép felismerése

Szinte minden szülő elmondja, hogy a tünetek a közösségbe kerüléskor náthával kezdődnek. Az évszaktól és az időjárástól függetlenül egyre gyakrabban találkozhatunk a banális gyermekkori nátha szövődményeivel. A közösségbe kerüléskor kezdődő nátha gyakran elhúzódik, időnként köhög a gyermek, orrlégzése nehezített lesz, gyakran nyitott szájjal lélegzik. A két vezető tünet, a nátha és a köhögés hónapokon át tarthat, szinte megszokottá válik, hiszen látszólag nem lehet tőle megszabadulni. Ezek a gyermekek általában rossz étvágyúak, fáradékonyak, nyugtalanul alszanak, nyűgösen ébrednek. A szülők gyakran észlelik, hogy a gyermek hallása gyengébb, gyakran visszakérdez, figyelmetlen, felerősíti a televízió hangját. Rövid ideig tartó fülfájdalmak is előfordulnak komolyabb fülbetegség gyanúja nélkül. Az év folyamán többször ismétlődhet 1-2 napos lázas betegség, amikor a köhögés, az orrfolyás fokozódik. A lázas periódus elmúltával a gyermek orrfolyása, köhögése mérséklődik ugyan, de többszörös antibiotikus kezelés után sem válik tünetmentessé, sőt a nátha és a köhécselés folyamatossá válik.

A kórtörténet gondolom sok szülő számára ismerősnek tűnik

A gyermek fül-orr-gégészek naponta sok ilyen problémával találkoznak és világos, hogy a betegség nem csak egy kis nátha, vagy hörghurut, hanem sokkal bonyolultabb feladattal állunk szemben. Ennek analógiájára nyilván érthető, hogy a tünetegyüttes minden összetevőjét egy-egy sárkányfej reprezentálja. A következő számainkban mindegyiket részletesen ismertetjük, és mire a sorozat végére érünk, bízom benne, hogy a hétfejű sárkány (betegség) feletti győzelem lehetősége is világossá válik. Azt szeretném, hogy a legilletékesebbek, a gyermekek is megértsék a róluk szóló sárkánysztorit, ezért írtam egy mesekönyvet NÓZI, a náthás sárkány címmel, mely hamarosan CD lemezen is megjelenik.

A náthától a közép-fülgyulladásig

Az előző hónapban a Baba Patikában megjelent cikkemben megígértem olvasóimnak, hogy folytatom a középfülbetegségekkel kapcsolatos gondolataim leírását.

Emlékeztetőül gondoljuk végig a náthával kezdődő és középfülgyulladást okozó betegség lefolyását. Korábbi írásaimban is utaltam rá, hogy valóban egy folyamatról van szó, ami akár néhány óra alatt kialakulhat, de gyakrabban több napot vesz igénybe. A náthás gyermek az éjszaka közepén fülfájásra ébred és előfordul, hogy hirtelen felszökik a láza. A drámai gyorsasággal kialakuló tüneteket szinte minden esetben megelőzi az orrfolyás és az orrdugulás. Mindkét tünet, tehát a fokozott orrváladékozás és a gátolt orrlégzés hajlamosít a fülszövődmény kialakulására.

A betegség kezdetét jelentő nátha köztudottan vírusbetegség, a megfázás csak hozzásegít a vírusok megtelepedéséhez az orrnyálkahártyán. Néhány napig tartó orrváladékozás és orrdugulás után gyakran baktériumok telepednek meg az orrjáratokban, és gyorsan szaporodásnak indulnak. Ezzel már elindult egy olyan folyamat, ami az orr körüli üregrendszer gyulladását eredményezi.

A baktériumok bekúsznak az orrmelléküregekbe, és kialakul a nátha első szövődménye, az arcüreggyulladás. Az orrváladék jellege megváltozik. A vízszerű orrfolyás sűrű, sárgás-fehér színűvé alakul, hőemelkedés, rossz közérzet, étvágytalanság kíséri. Felnőtteknél fejfájás, arcfeszülés jelezheti az orrdugulás mellett az arcüreggyulladás kialakulását.

Gyermekek arcüreggyulladása sokkal enyhébb tünetekkel jár, főként a náthás betegség elhúzódása, és az éjszakai köhögés jelzi, hogy már nem egyszerű nátháról van szó.

Az orrüreg hátsó részén mindét oldalon a fülkürt nyílása közvetíti a levegőt az orr felől a középfül felé. Miután az orrfenék hátra lefelé lejt, mint egy szánkópálya, a náthás gyermek a baktériumokkal telített orrváladéka ezen nyílások révén könnyen bejut a középfülbe.

A középfül-gyulladás csecsemőkorban fordul elő leggyakrabban. Ebben az életkorban az anatómiai viszonyok is hajlamosítanak rá, ugyanis a fülkürt tágabb, rövidebb és egyenesebb lefutású. Az arcüregek is apró, borsónyi üregek formájában, de már jelen vannak csecsemőkorban is, és fontos szerepe van ebben a korban az orrmanduláknak.

Kevesen tudják, hogy a homloküregek gyermekkorban lassan fejlődnek ki. Három éves korban kezdődik és 10 éves korra éri el a teljes nagyságát, ezért a homloküregek gyulladásos betegségével ritkán találkozunk. Annál inkább gyakori az orr mellett két oldalon elhelyezkedő apró üregecskék a rostasejtek gyulladása. Szemhéjduzzanatot okozó súlyosabb formája szerencsére nem gyakori. A nátha sorozatos szövődményeinek folyamata ezen apró üregek gyulladásával folytatódik. Az arcüregekben és a rostasejtekben megbújó kórokozók hatására váladék termelődik a melléküregekben, mely fekvő helyzetben a garat hátsó része felé csordogál, és a légvételekkel beporlasztódik a légutakba. A középfülgyulladás kialakulásának is kedvez ez a szituáció, ugyanis az orrüreg hátsó részén összegyűlik a baktériumokkal telítődött orrváladék és könnyen bejut a fülkürtön át a középfülbe. Ekkor lép akcióba az orrmandula, az orrgarat leghátsó részén. Duzzanata jelzi, hogy részt vesz a gyulladás leküzdésében.

Pontos anatómiai ismeretek nélkül is egyszerűen megérthető, hogy az orrüreget a középfüllel összekötő kis csatorna a fülkürt (szerzői néven Eustach kürt) rendkívül fontos szerepet játszik a fülbetegségek kialakulásában. Egészséges állapotban az a feladata, hogy a nyelőmozgásokkal és ásításnál levegőt juttat a középfülbe. A nátha okozta orrdugulás a fülkürt funkcióját is rontja, tartósan elzáródik a szájadéka ennek összes következményével. Ha egy-egy pillanatra mégis kinyílik a baktériumok mintegy beszippantódnak a középfülbe, és percek alatt szaporodásnak indulnak, kialakul a fájdalmas, lázzal járó középfülgyulladás.

Felismerése az orvos és a szülő számára is könnyű, hiszen egyértelmű tünetei vannak. A megelőzése könnyebb, mint a gyógyítása. A nátha korrekt kezelése az orrhigiéne eszközeivel az arcüreggyulladás gyógyítása, valamint az immunitás erősítése, a fülek melegítése sokat segít a betegség elhárításában. Az orrhigiéne eszközei az orrszívók és a két komponensű, hatékony orrszpré. Az orrszívás az orrszpré és fülmelegítés együttesen segítenek a betegség leküzdésében.

A középfül-gyulladásra hajlamos gyermekek szüleinek azt javaslom, hogy már a náthás gyermeknek is hasznos a fülmelegítés. Erre a célra terveztük a fülmelegítő gyógysapkát, ami több méretben kapható a patikákban, gyógyászati segédeszköz boltokban. A forró vízben kb. 20 perc alatt felmelegíthető betétek mindkét fület egyszerre melegítik. A fülkagylókról kiváltódó reflexek javítják a középfül szellőzését a fülkürtön keresztül. A másik fontos hatása a meleg ingernek, hogy az odavándorló fehérvérsejtek segítenek az úgynevezett „lobgát” kialakulásában. Ha már kialakult a középfülgyulladás, akkor a kezelése igazi szakorvosi feladat.

A legnehezebb kérdés, hogy mikor kell és mikor nem szükséges felszúrni a dobhártyát a gyulladásos váladék lebocsátására. Ez a döntés mindig attól függ, hogy a láz és a fájdalom mennyire viseli meg a gyermeket. Súlyos tünetek, magas láz esetén a fülszúrás szinte azonnal megszünteti a fájdalmat, és a láz is hamarosan csökken.

A fülszúrás az orvos és a szülő együttes döntése kell legyen. Nem tartom célszerűnek, ha a szülő egymagában dönti el, mi történjen a gyermek fülével.

Az elmulasztott, vagy későn végzett beavatkozás további krónikus fülbajok forrásává válhat. Ezt is mérlegelni kell, mielőtt a gyógyítás módjáról döntést hozunk.

A középfülgyulladás teljes gyógyulása is hosszabb folyamat, heteket vesz igénybe. Először múlik el a láz és a fájdalom, majd a fülfolyás és hetek múlva tér vissza a teljes hallás. A jó hallás bizonyítja, hogy a fül anatómiai és funkcionális szempontból is meggyógyult. Ezért tartom fontosnak a fülbetegség kapcsán a hallás későbbi ellenőrzését.

A náthától a hörghurutig

Gyermek fül-orr gégészeti gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy a náthával kezdődő, majd szűnni nem akaró, főleg éjszaka jelentkező, köhögésig tartó betegségsorozat mindennapossá, mondhatni népbetegséggé vált.

A szövődményes nátha kialakulása

A rendelőmben naponta sok szülő panaszát végighallgatva elmondhatom, hogy a probléma leginkább a közösségbe kerüléssel kezdődik. A gyermekek többsége mindaddig egészséges, amíg egy új környezetbe nem kerül, ahol addig ismeretlen környezeti ártalmakkal találkozik.

Sajnos elkerülhetetlen, hogy az egészséges gyermekek közé ne kerüljenek félig gyógyultan, még orrfolyással, köhögéssel küszködő gyermekek, akik tüsszentéssel, köhögéssel szennyezett kézzel szinte az egész közösségnek továbbadják az antibiotikumot túlélt, megerősödött kórokozókat. Ennek az a következménye, hogy a többi gyermek is náthás lesz, sőt hazaviszi a betegséget, és az egész család, főként a kistestvér és a gyermeket ápoló nagyszülő betegszik meg. A tünetek a szülők minden igyekezete ellenére elhúzódnak, heteken – hónapokon át tartanak, és a szövődmények sorozata elkezdődik. Többnyire hét, egymást törvényszerű sorrendben követő betegségsorozat veszi kezdetét.

Ezt a komplex kórképet neveztem el Hétfejű Sárkány betegségnek, ugyanis ez a közismert mesefigura jól illusztrálja a betegség leküzdésének nehézségeit.

Csak akkor oldódik meg, ha minden egyes részproblémát – nevezzük sárkányfejnek – leküzdünk. Nem elég egy-egy részproblémát megoldani, hanem elsősorban az okot kell megszüntetni.

A betegség kialakulásáról, a megoldás lehetőségeiről korábban már többször írtam a szülőknek, sőt a gyermekeknek is. Egy kedvesen illusztrált mesekönyvben leírtam, hogyan lehet elkerülni ezt a kellemetlen állapotot.

A közvetkezőkben egy sorozat formájában olvashatják minden egyes stádium jellegzetességeit, a megoldás és a megelőzés lehetőségeit.

A sikeres gyógyítás elméletét és gyakorlatát egy orvosi iskola dolgozta ki, amit évtizedeken át a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetett. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy húsz éven át dolgozhattam ebben az innovatív gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoportban, ahol több szakmai találmány született ennek a nehezen leküzdhető Hétfejű Sárkány betegségnek a legyőzésére.

A sorozat mottójaként idézem bölcs, klinikai főnököm Goethe-től származó kedvenc mondását: „Az igazságot gyakran kell ismételni, mert tévedések is gyakran előfordulnak.”

Azért is írok ismét az általunk több évtizedes tapasztalat alapján összeállított és eredményesen alkalmazott gyógymódról, hogy minél többen megismerjék, és szükség esetén alkalmazzák. A legfontosabb felismerésünk az, hogy a komplex kórkép – még ha látszólag enyhe tünetekkel is jár – komplex megoldást igényel.

A nátha szövődményeit megtestesítő mesefigura, a Hétfejű Sárkány úgy látom, kezd egyre népszerűbb lenni. Valószínűleg azért, mert jól illusztrálja a problémát, és a kezelési lehetőségek többnyire mesébe illő módon eredményesek. Gondolom ennek köszönhető, hogy egy népszerű mesekönyv sorozatban önálló fejezetet írtak „Fülgyulladás” címmel a módszerünkről. A puha süni plüssfigura, amit a mesében tőlem kaptak a gyerekek, a valóságban is hozzátartozik kis pácienseink gyógyításához.

A gyermekkori nátha jellegzetességei

A leggyakoribb gyermekbetegség. Évente többször minden gyermeket érint, és az utóbbi időben egyre többször válik szövődményessé.

A gyermekkori felsőlégúti fertőzés semmilyen vonatkozásban nem tekinthető azonosnak a felnőttkorival. Minél fiatalabb egy szervezet, annál inkább megterheli még a nátha is, és általános tüneteket okoz (pl. láz, étvágytalanság, nyugtalanság, alvászavar, stb.). Az újszülött és a csecsemőkori nátha még a táplálást is veszélyezteti, hiszen ebben az életkorban még csak az orrán tud levegőt venni a gyermek. Ebben a korban az allergiás eredetű nátha még ritkább, de a későbbiekben a környezetszennyeződés és az immunitás gyengesége miatt egyre valószínűbb kóroki tényezővé válik.

Az orrnyálkahártya a hirtelen lehűlés kapcsán fogékonyabb lesz a levegőben lévő vírusok, baktériumok számára – ezért tartják megfázásnak.

A túlzottan meleg és száraz levegő is kedvez a nátha kialakulásának, mert a nyálkahártya kiszárad, elveszti természetes védekező képességét. A hideg hatására az erek hirtelen összehúzódása is rontja a védekezést. Reflexesen is csökken az immunvédelem, és könnyebben behatolnak és elszaporodnak a vírusok.

A náthás gyermek tüsszentéssel, köhögéssel – cseppfertőzés révén – a kórokozók millióit juttatja a levegőbe, sőt a tárgyak, játékok, az ajtókilincsek is közvetíthetik a betegséget.

Az orrfolyás kezdetben vízszerű orrváladékozással és orrdugulással jár, hiszen az orrüreget bélelő nyálkahártya vizenyősen megduzzad, akadályozva ezzel az orrlégzést. A gátolt orrlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, ún. „kicsit piros torok”-nak nevezett betegséget eredményez.

Ha a vírusok véráram révén az egész szervezetet megbetegítik, akkor viszonylag jó általános állapotban magas lázzal járó betegség alakul ki.

A megduzzadt légúti nyálkahártya jó táptalaj a baktériumok számára és megtelepedve ezek okozzák a szövődményeket, elsősorban az orrmelléküregekben, majd a középfülben, az orrmandulában és a légutakban.

Mindezen bajok megelőzhetők, ha a náthát komolyan vesszük és annak súlya szerint kezeljük.

A meghűlés ellen értelemszerűen a meleg az első ellenszer. Öltöztessük rétegesen a gyermekeket. A nátháról szóló mesében is leírom, hogy a sapka, sál, kesztyű viselése milyen fontos védekezés a betegség ellen.

Hideg időben, főleg ha elázunk és a cipőnk is átnedvesedik, jó a meleg fürdő, a meleg, illóolajos kamillás inhalálás, gyermekeknek a forrázás veszélye miatt nem javaslom. Nekik a meleg gyógytea itatása, és mindkét fülüket egyidejűleg melegítő fülmelegítő gyógysapka használatát javaslom.

Az illóolajok közül a kakukkfű közismerten segíti a felgyülemlett váladék oldását, felköhögését.

A hársfavirágból készült tea izzasztó hatású, gyulladáscsökkentő és hatóanyagai között flavonoidok is találhatók. A bodzavirág szintén izzasztó hatású és a benne lévő illóolajok is váladékoldó hatásúak.

Mindezek természetesen kiegészítik azt a fontos törekvésünket, hogy az orrjáratokban megtelepedett, ott elszaporodó és szövődményeket kiváltó kórokozókat eltávolítsuk. A megvalósításához alkotta meg klinikai munkacsoportunk az ORRHIGIÉNE fogalmát és eszközeit. Tapasztalatunk szerint a pangó orrváladék eltávolítására a megoldás kulcsa, ha ezt alaposan és rendszeresen végezzük. A szülők kezébe orrszívókat adtunk, ami még kevésbé gyakorlott kezekben is teljesen ártalmatlan.

A porszívóra szerelhető orrszívók segítségével az orrüregből hatékonyan el lehet távolítani a kórokozókkal telített váladékot.

Az orrmelléküregekbe megbújt baktériumok eltávolítása viszont már nem házi feladat, gyakorlott asszisztensek végzik a rendelőnkben.

Gyakran kérdezik tőlem a szülők, hogy hányszor szabad, illetve hányszor kell leszívni a kisgyermek orrváladékát. Erre a helyes válasz az, hogy ahányszor egy felnőtt ember kifújná az orrát, hiszen nem lehet vele ártani.

Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy a helyes orrfújásra is meg kell tanítani a gyermeket. Nem lehet kizárólag az orrszívásra hagyatkozni. Az orrszívás ülő helyzetben történjen, hiszen fekvő helyzetben a váladék hátracsorog, nehezebb leszívni. A leszívás előtt és után is célszerű orrszprét juttatni, befújni az orrba.

A szóróflakon csúcsát ne dugjuk a gyermek orrába. Az általunk kitalált kombinált orrszpré oldja a váladékot és lelohasztja a nyálkahártyát, ezért célszerű a leszívás előtt és után is befújni.

A duzzadt orrnyálkahártya gyermekeknél hamar okoz fülkürt szellőzési zavart. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fülkagylókra helyezett meleg borogatás reflexesen javítja a középfül szellőzését. Ezt a régi tapasztalatra épült gyógymódot használtuk fel a fülmelegítő gyógysapka elkészítéséhez. A betétek jól tartják a meleget és nem forrósodnak fel túlságosan, és mindkét oldalon egyszerre gyógyítanak.

A klinikán kifejlesztett három termék, az orrszívó, a kétkomponensű orrszpré és a fülmelegítő gyógysapka a megelőzés és a gyógyítás szempontjából is hatékony eszköznek bizonyultak.

A témával kapcsolatosan további részleteket a www.gyogysapka.hu honlapon olvashatnak.

Gyermeküknek mielőbbi gyógyulást kívánok!

A náthás újszülött

Tapasztalatom szerint egyre gyakoribb, hogy érett, jó súllyal született újszülött már a kórházból náthásan érkezik haza. Főként az első gyerekes, fiatal kismamáknál okoz ez nagy izgalmat.

Nem elsősorban az orrfolyás jelenti a problémát, hanem az orrdugulás. Ez ugyanis az újszülött szopását jelentősen akadályozza. Valószínű, hogy nem minden fiatal anya tudja, hogy a pici csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni. Szopás közben az a legfontosabb, hogy az orrjáratok a levegőnek átjárhatók legyenek, szabadon működjenek. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a náthás gyermeknek, bármilyen éhes is, nem jelent örömet az evés. Rövid ideig és keveset szopik, súlya emiatt keveset gyarapszik.

Az anyukák arról panaszkodnak, hogy a pici néhány perces „erőlködés” után abbahagyja a szopást, és sírással végződik a próbálkozás. Az evés öröme helyett az evés keserve tapasztalható, s a valós ok nem mindenkinek egyértelmű.

Látható jel nélkül

Annak érzékeltetésére, hogy megértsük az újszülött szabad orrlégzésének jelentőségét, szólnom kell egy nagyon ritkán előforduló kórképről. Ez a koanális atrézia, azaz a veleszületett hátsó orrüreg elzáródás. Külső, látható jel nélkül az orrjáratok belső, hátsó részén, az orrsövény egyik vagy mindkét oldalán hártyás, vagy akár becsontosodott elzáródás alakul ki. A féloldali elzáródás nem jelent életveszélyt, de ha ez mind a két oldalon kialakult, az életet veszélyezteti. A gyermek magzatvíz-félrenyelés nélkül nem kap levegőt, bőrszíne kékes-szürkés lesz.

Az orrba vezetett szonda segítségével másodpercek tört része alatt kiderül az ok, és a fulladásveszély elhárítható. Erre minden szülészeti osztály fel van készülve.

Maszkban

A kórházból náthásan hazatérő pici orrváladékában gyakran találhatók baktériumok. Lehetséges, hogy a szülőcsatornából kerülnek oda, de higiénés szabályok alkalmazása során is előfordulhat hiba.

A mell és a kéz tisztán tartására szoptatáskor fokozottan ügyelni kell. A náthás kismama használjon a baba közelében maszkot. A családtagok is tartsák be a legalapvetőbb higiénés szabályokat a baba körül. A náthás nagytestvér még a pici kezét se puszilgassa, mert oda is rátelepednek a bacilusok.

Nagyobb gyermekek orrváladékának leszívásánál – úgy tapasztalom – a szülők az utóbbi időben egyre gyakorlottabbak, bátrabbak. De tudniuk kell, a folyamatosan termelődő váladéktól az újszülöttet még fontosabb megszabadítani, mint nagyobb testvérét – a táplálkozás miatt. Sokan panaszolják, hogy a váladék leszívása után az orrdugulás enyhül, de nem szűnik meg.

Ennek oka az orrüreget bélelő nyálkahártya gyulladásos, vizenyős duzzanata. Megszüntetésére a leszívás után a nyálkahártyát lelohasztó, működését serkentő gyógyszerkészítményt célszerű az orrüregbe juttatni.

Előtte vagy utána?

Az orrüreg belsejében nagyon apró, csak mikroszkóppal látható szőröcskék vannak, úgynevezett csillószőrök, melyek az orrüreg hátsó része felé hajtják a bejutott szennyeződéseket, mikrobákat. Élettani sóval nedvesített közegben ezek a szőröcskék jobban működnek.

Ezért is javasolják sokan az élettani só orrba spriccelését a nátha tüneteinek enyhítésére.

Fontos kérdés, hogy mikor adjunk orrcseppet a gyermeknek: az orrváladék leszívása előtt vagy után?

Az orrváladék leszívása után bevitt orrcsepp közvetlenül kapcsolatba kerül az orrnyálkahártyával, csökkenti a duzzanatot, segíti az öntisztuló folyamat működését. Az orr körül elhelyezkedő, már újszülöttkorban is létező apró üregrendszer szellőzését is lehetővé teszi. Az orrváladékra becseppentett gyógyszer nem tud kapcsolatba kerülni a nyálkahártyával, mert a váladék filmszerű réteg formájában elzárja attól, ezért a hatása sem tud érvényesülni.

A leghatékonyabb nátha ellenes gyógyszer két hatóanyagot tartalmaz: az egyik csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatot, a másik pedig oldja a bentrekedt váladékot.

Klinikai munkacsoportunk fejlesztéseként már évek óta kapható ilyen orrszpré a patikákban, igaz csak három éves kortól javasoljuk a használatát, de az egyetlen orrkészítmény, ami négy héten át használható az orrnyálkahártya bántalma nélkül.

Gyakran tapasztalom, hogy az óvodai közösségben szerzett hurutos állapot kórokozóját a nagyobb testvér hazaviszi, és a pici testvér elkapja. Ezért mint orrhigiénés eszközt, javaslom a kombinált orrszpré használatát a nagyobb testvérnek, sőt a felnőtt változatot az édesanyának is.

Az orrváladék eltávolítása újszülött korban

Ugyanúgy történik, mint a nagyobb gyermeknél, nyilván nagyobb óvatossággal. Sokan félnek a porszívós orrszívók szíváserejétől, drasztikusnak vélik, ezért nem merik használni. Pedig több évtizedes gyermek fül-orr-gégészeti klinikai tapasztalatom alapján állítom, nincs más mód.

A fertőzött váladékban lévő kórokozók eltávolítása naponta többször megismételve a leghatékonyabb lehetőség. Nincs mellékhatása, nem jár semmiféle kockázattal. Fontos, hogy a szívás ereje ne haladja meg az 1000 wattot. A szívást legjobb a gyermeket ölbe fogva, mintegy ülő helyzetben, az egyik orrnyílást szabadon hagyva végezni.

Természetesen a biztonságos elvégzéséhez mindig két ember szükséges. A porszívós orrszívók között már létezik kimondottan pici csecsemőknek készített változat is. Ez jól illeszkedik a baba orrához, és könnyen tisztántartható.

Az orrtoilette elvégzése nemcsak este, fürdetéskor fontos, hanem az étkezések előtt minden alkalommal. Így a csecsemő táplálása, fejlődése zavartalan lesz, és a nátha is hamarabb elmúlik.

Az anyatejes táplálás nagy segítség a betegség leküzdésében, hiszen a természetes ellenálló képesség kialakulásához szinte nélkülözhetetlen. A nátha elhúzódása, szövődmények kialakulása ilyen egyszerű, házilagos módon megelőzhető.

A náthás gyermek

A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, a leggyakoribb gyermekbetegség, a nátha gyógyításával és a lehetséges szövődményeinek megelőzésével kapcsolatban két orvosgeneráció szakmai tapasztalatait, megfigyeléseit, javaslatait tartalmazza.

Bevezetőül Dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor könyvéből, a csecsemőkori nátháról írott fejezetéből idézek:

„Életünk első éveinek leggyakoribb betegsége a nátha. Csecsemőkorban a nátha gyakran súlyos szövődmények forrása. Az urbanizáció mértéktelensége, az élettempó felgyorsulása, a túlzsúfoltság eredményeként az amúgy is törékeny ellenálló-képességgel rendelkező fiatal szervezetekben a csepp- és kontaktfertőzés koncentrált volta napjainkban környezet-szennyeződésként hat – tömegméreteket ölt. A fiatalkori „felsőlégúti fertőzés” – a nátha – semmilyen vonatkozásban nem tekinthető azonosnak a felnőttkorival. Ebben az életkorban az allergiás nátha jelentősége még alárendelt, jóllehet a későbbiek folyamán ezek tekintélyes része visszavezethető a környezetszennyeződésre.

Az újszülött és csecsemőkori nátha mint vírusfertőzés, már önmagában is súlyos megbetegedés, nem ritkán magas lázzal, generalizációs hajlammal és kétséges prognózissal. Mivel a csecsemő orrában felülfertőzött váladék pang, és ennek kellő eltávolításával gyakran még ma sem törődnek, a fertőzés rövidesen tovaterjed.

Ezért hangsúlyozottan igaz a francia mondás, amely szerint „a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be.” Ennek a betegségnek törvényszerű sorrendben kialakuló mérföldkövei vannak.

A csecsemő- és gyermekkori nátha szövődményeinek kialakulása FOLYAMATNAK tekinthető. Korszerű gyógyítása és megelőzése komplex feladat.”

Miriszlai professzor úr 1998-ban megjelent könyve (Gyermek fül-orr-gégészeti útmutató háziorvosoknak) a szerző és klinikai munkacsoportjának több évtizedes szakmai tapasztalatait foglalja össze a témával kapcsolatban. A megjelenés óta eltelt másfél évtizedben a náthás gyermekek problémája a családok mindennapos gondjai közé tartozik.

A betegség gyógyításával és a megelőzéssel kapcsolatban megjelent közérdekű és szakmai írásainkat foglaljuk egybe a kötetben, hogy minden érdekelt számára elérhető legyen.

A téma aktualitását jelzi, hogy klinikai rendelőnkben a szülők naponta beszámolnak róla, hogy a gyermek közösségbe kerülése óta náthás és köhög. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a közösségbe kerülés kapcsán a náthás-hurutos betegségek sorozata elkezdődik. Szerencsés esetben rövid idő alatt lezajlik, nem okoz szövődményeket, de sajnos a tünetek egyre inkább elhúzódnak és a szövődmények sem ritkák.

A nátháról régebben azt tartották, hogy kezeletlenül hét napig tart, míg ha gyógyítjuk, akár egy hétig is elhúzódik. Ez a szellemes megállapítás már régen nem igaz, hiszen kezelve, vagy kezeletlenül is többnyire elhúzódik, akár hetekig is tarthat, és szinte észrevétlenül kialakulnak a szövődmények. A náthát okozó vírusok mellé baktériumok társulnak. Először a kórokozók bekúsznak az orrmelléküregekbe, majd a fülkürt szellőzését akadályozva középfülhurutot hoznak létre. Az orrfenéken hátrafolyó váladékban lévő kórokozók az orrmandulát is megbetegítik és innen a légvételekkel a fertőzött váladék a gégén keresztül beporlasztódik a légcsőbe és a hörgőkbe. Ezzel egyidejűleg, főleg éjszaka, száraz majd hurutos köhögés veszi kezdetét.

A köztudatban a náthát a megfázással azonosítják, banális betegségnek vélik, nem tulajdonítanak jelentőséget az orrfolyásnak, orrdugulásnak.

Ezzel egyúttal elveszítjük azt az időt a betegség kezdetén, amikor egyszerű eszközökkel – többnyire gyógyszer nélkül – hatékonyan kezelhető a nátha.

A meghűlés, megfázás valóban hozzájárul a nátha kialakulásához, de csak részben felelős érte. A légúti nyálkahártya hirtelen lehűlése kedvező feltételeket teremt a vírusok megtelepedésének, és ezek okozzák a vízszerű orrfolyást és az orrnyálkahártya duzzanatát.

Az orrváladék pangása és a megduzzadt nyálkahártya együttesen felelős a náthás gyermekek gátolt orrlégzéséért, sőt az orrmandula vizenyős duzzanata is társulhat. Mindezek következménye a nyitott szájjal való légzés, és a következményes torokpanaszok kialakulása.

Az egészséges orr élettani funkciója a szagláson túl, hogy megszűri, megmelegíti és megnedvesíti a belélegzett levegőt. Ha az orr tartósan bedugul, ezek a természetes védekező mechanizmusok nem működnek és elindul a szövődmények sorozata.

Ennek ellenére még a náthás gyermekek gyógyításával foglalkozó szakemberek (gyermekorvosok, gyermek tüdőgyógyászok, gyermek fül-orr-gégészek) sem mindig tulajdonítanak nagy jelentőséget a náthás tüneteknek. Ez talán annyiban szerencsés, hogy nem adnak rendre feleslegesen antibiotikumot a náthás gyermeknek.

Egy konferencián, ahol mindhárom szakma képviselői jelen voltak, egy szaktekintély feltette a kérdést, hogy egyáltalán betegségnek tekintsük-e a náthát? Volt, aki azt válaszolta, hogy csak akkor tudjuk meg igazán, hogy mennyire az, ha saját gyermekünk, vagy unokánk lesz beteg.

Klinikai főnököm, Miriszlai professzor úr is hozzászólt a kérdéshez és azt válaszolta: ORIGO a nátha, azaz kiindulópontja egy sorozatbetegségnek, ami az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be, tehát komoly betegségnek kell tartanunk.

Ez a megállapítás egyúttal az általa vezetett orvosi iskola legfontosabb szakmai állásfoglalását is tükrözi: A kezdeti tüneteket is komolyan kell értékelni és kezelni, de nem feltétlenül gyógyszerekkel, hanem az orrhigiéne eszközeivel.

Az ORRHIGIÉNE fogalma és eszközei a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján működő gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoport innovatív munkájának eredményeképpen jöttek létre – több mint három évtizeddel ezelőtt.

A pangó orrváladék eltávolítására kifejlesztett porszívós orrszívó, majd a váladékoldó, nyálkahártya duzzanatot csökkentő kombinált orrszpré, és a középfülhurutot csökkentő fülmelegítő gyógysapka ennek a munkacsoportnak a munkáját fémjelzi.

Ezen túl is még több szakmai találmány született ennek a munkacsoportnak a tevékenysége révén például a Mitor orrkenőcs és a Burow zselé. A fülkürtfunkció javítását célzó ventillációs ballon használatát széles körben elterjesztettük.

A következő fejezetekben elolvashatják azokat a közérdekű és szakmai cikkeinket, könyvrészleteket, amik a témával kapcsolatban korábban megjelentettünk.

Bízom benne, hogy a szülők, nagyszülők, a védőnők, a bölcsődei gondozónők, óvónők, sőt még az orvostanhallgatók és az orvos kollégák is szívesen olvasnak majd több évtizedes sikeres gyógyító tevékenységen alapuló tapasztalatainkat.

Ha néhol ismétlődnek a cikkekben közölt megállapításaink, ezét nézzék el nekünk. Ezzel csak a téma fontosságát kívánjuk hangsúlyozni.

„Az igazságot is gyakran kell ismételni, mert a tévedések is gyakoriak.” Goethe idézet – Miriszlai professzor úr kedvenc aforizmái közül.

A nátha szövődményeinek megelőzéséről

Többnyire mindenki abban a tudatban él, hogy a nátha banális betegség, előbb-utóbb kezelés nélkül is meggyógyul.

A légúti hurut, az orrfolyás és a köhögés képezi a leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkori panaszokat, szinte velejárója a normális életnek.

Az egyszerű orrfolyás mögött gyakran észrevétlenül alakulnak ki a szövődmények. Ezek a kialakulás sorrendjében a következők: arcüreggyulladás, fülkürthurut, középfülhurut, orrmandula-gyulladás, gége-légcsőhurut, hörghurut.

Az orrban kezdődő és a tüdőben befejeződő folyamatnak még további komplikációi is lehetnek, de ezek a leggyakoribbak. A komplex kórkép megelőzésének lehetőségei azonosak a nátha korrekt gyógyításával. Ezért tartom fontosnak, hogy a megelőzés lehetőségeit átgondoljuk. Klinikai munkacsoportunk évtizedeken át kutató-fejlesztő munkát végzett a nátha szövődményeinek megelőzésére. Ennek ellenére a megelőzés, azaz a prevencio gyakorlata még mindig gyermekcipőben jár. A témával kapcsolatban 2003-ban a Hippokratesz folyóirat V/2. számában közzétettem gondolataimat elsősorban a szakmabeliek számára. A cikk címe: Preventív szemlélettel gyermek fül-orr-gégészként. Nagy örömömre szolgált, hogy a folyóirat eljutott Amerikába, Angliába és Új-Zélandra is. Először csak az ott élő magyarok olvashatták, majd angolra fordítva felkerült a világhálóra.

A visszajelzések alapján is meggyőződtem róla, hogy nagyon fontos témáról van szó, és a lehetőségek vonatkozásában újszerű gondolatokról számoltam be. A megelőzés lehetőségeit a WHO három lépcsőfok szerint osztályozza. Az elsődleges, azaz primér prevencio: a betegség kialakulásának megakadályozását jelenti. A másodlagos, azaz szekunder prevencio: a betegség előrehaladásának a megakadályozása. A harmadlagos, azaz terciter prevencio: a szövődmények megelőzését jelenti.

Nem mindegy tehát, hogy mikor találkozunk a beteggel a banálisnak vélt nátha szövődményeinek kialakulásánál sem. Az elhúzódó nátha, ami több, mint egy hetes orrfolyást jelent, már arra enged következtetni, hogy a kórokozók az orr körüli üregrendszerbe is befészkelték magukat, és ott tovább szaporodva gyulladásos tüneteket okoznak.

A hétköznapi nyelvben a náthát megfázásnak nevezik. Többnyire igaz, hogy a meghűlés kedvez a vírusok megtelepedésének, ami a betegség igazi kiváltója. A vírusok vízszerű orrfolyást indukálnak, valamint hatásukra megduzzad az orrnyálkahártya, orrdugulás alakul ki, orrviszketés, tüsszögés kíséretében. Ezek mindenkinek ismerős tünetek, hiszen évente többször mindenki átesik rajta. A betegség folytatása is nagyon gyakori, de nyilván nem egyértelmű, hogy mi történik a „színfalak mögött”.

A vírusos nátha miatt könnyen megtelepszenek a váladékban és az orrban bizonyos baktériumok. A megtelepedésük oka többnyire a kibillent, meggyengült immunitásban keresendő. A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőben, ahol dolgozom, naponta megkérdezik tőlem a szülők, hogy miért alakulnak ki a szövődmények, hiszen gondosan leszívták a gyermek orrát, naponta többször használtak orrcseppeket, és gondoskodtak a levegő páratartalmáról.

Különösen a gyermekközösségekbe „frissen” bekerült bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek között látom azt, hogy a nátha nem gyógyul meg a szokásos módon, kb. 1 hét alatt, hanem szövődményessé válik. Ennek okai valóban sokrétűek, de a fontosabbakkal szembesülnünk kell.

Az egyik oka sok egybehangzó vélemény szerint a városi levegő hirtelen megnövekedett szennyezettsége. Az utóbbi években az emberek jó része városlakóvá vált, és a zsúfoltság, az autópark növekedése gyors ütemben növelte a levegőben lévő káros anyagok koncentrációját. A belélegzett mikroszkopikus anyagok főleg a gyermekek orrnyálkahártyáját, légutait irritálják.

A másik fontos tényező a táplálkozás hiányosságában keresendő. A gyermekek általában kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kevés természetes vitaminhoz jutnak, és ez is gyengíti a természetes ellenálló képességüket. Még a jól evő gyermekek sem biztos, hogy elegendő vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot kapnak a táplálékokkal, hiszen azok termesztése, tárolása is jórészt megváltozott.

A harmadik igazán fontos körülmény a gyakori légúti hurutok okaként az a tény, hogy a kórokozók (vírusok és baktériumok) viselkedése is megváltozott. Az utóbbi egy-másfél évtizedben egyre több gyulladásellenes szert szednek a gyermekek, emiatt az ellenállóbb baktériumtörzsek elszaporodtak. A szövődmények kialakulása szempontjából mindhárom tényezőnek együttesen fontos szerepe van .Ezek közül legkönnyebb változtatni a vitaminbevitelen. Akár helyes táplálkozással, vagy táplálék-kiegészítőkkel egyensúlyban lehet tartani.

A légszennyezettségen csak nagy társadalmi összefogással, odafigyeléssel lehetne változtatni. Valamivel egyszerűbb lenne az ellenálló kórokozók további kialakulásának megakadályozása. Láz esetén szoktam mondani először csak lázcsillapítót és C-vitamint kell adni. A pontos diagnózis alapján, ami esetleg 1-2 nap múlva alakul ki, pontosabban lehet gyógyszert választani.

Klinikánkon, ahol úttörő munka folyt évtizedeken át a náthás eredetű szövődmények elhárítására, három szakmai találmány született. Az orrhigiéne fogalma és eszközei hazánkban már nem ismeretlenek, sőt határainkon túl is elterjedőben vannak.

Az első és legfontosabb az orrszívó, ami a kórokozóval telített váladék eltávolítását szolgálja mindaddig, amíg a gyermek megtanulja jól kifújni az orrát. A második: egy olyan gyógyszer, ami egyidejűleg két problémát old meg: valóban oldja az orrváladékot, és megszünteti az orrnyálkahártya-duzzanatot. Egy hónapon át használható nyálkahártya-károsodás nélkül. A harmadik: az OTO-THERM gyógysapka, amely a fülmelegítés praktikus eszköze. Egyszerre tartja melegen a gyermek mindkét fülét. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a melegítés javítja a középfül szellőzését. Ha nem lázas, de náthás a gyermek, célszerű megelőzésképpen is használni.

Arra szeretném biztatni a szülőket és a gyermekek gondozásában aktívan résztvevő nagyszülőket, hogy éljenek a megelőzés lehetőségeivel.

A magam részéről büszke vagyok rá, hogy ezek az egyszerű és mégis nagyon hatékony betegséget megelőző eszközök klinikánkról indultak el. Mindegyik magyar találmány, akárcsak a C-vitamin!

További információk: www.gyogysapka.hu

A nátha és a repülés

Végre közeledik a nyaralás szezonja, és azt tapasztalom, hogy a kisgyermekes családok is bátran nekivágnak rövidebb-hosszabb repülőútnak.

Bízom benne, hogy sokan igyekeznek majd a tiszta levegőjű, napfényes tengerpartokra, hogy onnan testileg-lelkileg megerősödve, feltöltődve érkezzenek haza.

Magam is többször javaslom a náthás-köhögős gyermekek szüleinek, hogy a nyári szabadságot lehetőség szerint töltsék a tenger közelében, mert a sós tengeri levegő belélegzése a légúti betegségek kiváló gyógymódja.

Az állandóan működő szél és hullámzás teszi lehetővé, hogy a tengerpart közelében a levegő is sós. Apró mikroszkopikus vízcseppek vannak a levegőben, amelyek szinte természetes aerosolként működnek és a légutak tisztításában rendkívül fontos szerepük van.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a légutak belsejét bélelő hám, az úgynevezett nyálkahártya csak nedves közegben működik igazán jól, és ez a nedvesség akkor ideális, ha bizonyos mennyiségű sót is tartalmaz. A tengervíz összetétele hasonlít az élettani só koncentrációjához. Nem véletlenül használjuk az orr és melléküregek náthás eredetű gyulladásos betegségeknél a tengervizet az orrjáratok tisztítására.

A légutakat bélelő nyálkahártyán lévő nyákrétegben megtapadt szennyeződést folyamatosan működő, szemmel nem látható apró szőröcskék, a csillószőrök hajtják kifelé a szervezetből. Ez a légúti védekező rendszer a nedves-sós környezetben szinte megújul. Az egész évben tartó, vagy gyakran ismétlődő hurutos állapot, náthás-köhögős betegség, allergiás állapot gyakran tünetmentessé válik.

Nehéz kérdés viszont, hogy náthásan szabad-e repülőútra indulni, illetve ha az előre lefoglalt időpontban náthás lett a gyermek, nagy fejtörést okoz, hogy szabad-e felszállni. Az üzletemberek, illetve a hivatalos ügyekben utazók egy banálisnak nevezhető náthánál nem riadnak vissza az utazástól, sokszor az utazás nem mis halasztható, de nyilván a hurutos állapot matt sok kellemetlenséggel jár.

Klinikai gyermek fül-orr-gégészeti munkacsoportunk több éve végzett kutató-fejlesztő tevékenységet a nátha szövődményeinek elhárítására. Nagyrabecsült klinikai főnököm volt az, aki az orrhigiéne fogalmát megalkotta, és az eszközeit a kezünkbe adta. A nátha gyors gyógyulásához és a szövődmények megelőzéséhez az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása szükséges.

A repülőút előtt a gyermek orrából nagyon alaposan célszerű, akár óránként leszívni az orrváladékot porszívós orrszívóval. Az útra magukkal vihetik az orrszívó kis motoros változatát, ami szakszerű használat esetén jól szív és nagyon hatékony segítség.

Az orrdugulás sajnos a váladék leszívása után sem szűnik meg azonnal, hiszen azt az orr belsejét bélelő nyálkahártya duzzanata tartja fenn.

Nagyon fontosnak tartom, hogy hatékony, jól működő orrszprét használjanak a maradvány váladék oldására és a nyálkahártya duzzanat csökkentésére.

Az általunk kifejlesztett, hosszú ideig használható két hatóanyagot tartalmazó orrszpré három éves kortól használható a gyermekeknek. Természetesen kapható felnőtt változata is.

A repülés szempontjából az orrdugulás megszüntetésének óriási szerepe van, ugyanis az orrból a fül felé a fülkürtőn át közlekedő levegő csak jó orrfunkció esetén működik zavartalanul. Még akkor is előfordul, hogy le- és felszállásnál heves fülfájdalma van az utasnak ha nem náthás. A rágcsálás, befogott orral való nyelegetés könnyít a helyzeten, de nem mindig elegendő.

Van egy nagyon szellemes, egyszerűen működő orral felfújható, speciális orrillesztékkel ellátott lufi, ami utazás közben is jó segítség a fülkürt szellőzésének javítására, a dobüreg légtartalmának rendezésére.

Kapható a patikákban, gyógyászati segédeszköz boltokban. Fontos, hogy az orrüreg a lufi felfújása előtt tiszta legyen. Magam is kipróbáltam és a nátha következtében kialakult pattogást, recsegést, enyhe halláscsökkenést hatékonyan szünteti.

Az orrszpré és az orrballon nyugodtan felvihető a repülőgépre és használatával a le- és felszálláskor jelentkező fülfeszülés csökkenthető.

Kérem olvassák el figyelmesen a mellékelt használati javaslatot.

Mindehhez jó nyaralást és kellemes utazást kívánok!

További információk: www.gyogysapka.hu

A nátha és a klíma

Az idei nyár nagyon hamar érkezett, már májusban kánikula volt néhány napig.

A gyors éghajlati és környezetváltozások főként a gyermekek és az idős emberek egészségét veszélyeztetik – a viszonylag gyenge ellenálló-képesség miatt.

Három tényező van, ami ezt befolyásolja: Az egyik a levegő szennyezettsége, a másik a táplálkozás hiányosságai és a harmadik a baktériumok megváltozott viselkedése, az antibiotikumokkal szembeni fokozott agresszivitása.

A légúti betegségek gyakorisága néhány évtizeddel ezelőtt jellegzetes szezonalitást mutatott. Tavasszal és ősszel az úgynevezett huzatos időszakban gyakoribb volt, mint a kemény hidegben és a nyári kánikulában.

A magam részéről főként a bölcsődés, az óvodáskorú és kisiskolás gyermekek szűnni nem akaró náthás-köhögős panaszainak megelőzését és gyógyítását végzem nap mint nap. Úgy látom, hogy korábban alig tapasztalt mértékben fokozódott a nyári időszakban is a náthás-köhögős panaszok gyakorisága. Ebben természetesen az allergiás légúti betegségek gyors elterjedése is nagy szerepet játszik, de a klimatizált környezet is hozzájárul mindehhez. A klímaváltozás és a vele egyidejűleg bevezetett klimatizálás (épület, gépkocsi) valóban segít könnyebben elviselni a hirtelen kialakult kánikulát, de sajnos a légúti betegségek gyakoribbá válásához is hozzásegített. Minél fiatalabb, illetve idősebb egy szervezet, annál nehezebben alkalmazkodik a hirtelen bekövetkezet hőmérséklet-változásokhoz.

A pici babáknak köztudottan nem jó a téli időszakban sem a túlfűtött lakás. Kiszárad az orrnyálkahártya, a légcső, és ezáltal védtelenné válik a belélegzett szennyező anyagokkal szemben. 20-21^oC az ideális hőmérséklet a baba számára. A relatív páratartalom pedig 60-70% között ideális. Ez egy egyszerű, olcsón beszerezhető higrométerrel kontrollálható.

A túlzott nedves közegben a különböző mikroorganizmusok (gombák és baktériumok) szívesen megtelepednek. A légkondícionáló berendezésben is képesek megtelepedni és a befúvás révén a helyiségben, autóban szétszóródnak. A légkondícionált helyiségeket ritkán szellőztetik. Az autó ablakát is zárva kell tartani a hűtés miatt. A zárt légtérben, állandó mozgásban lévő levegőben a kórokozók felszaporodnak, különösen ha túl magas a páratartalom.

A klimatizálással foglalkozó szakembereknek nyilván mindennapos gondot jelent, hogy a berendezések tisztítása, karbantartása folyamatos legyen. Ne okozzon állandó veszélyforrást a szűk környezetben lévő, mesterségesen létrehozott hűvös levegő.

A klímaberendezések tisztításának és fertőtlenítésének elmaradása miatt atkák, pollenszemcsék, penészgombák és spórák, valamint porszemcsék keverednek a hűvös levegővel. A cirkuláció során a berendezés átforgatja a levegőt, az összes szennyező anyaggal együtt.

A berendezés évenkénti karbantartásával megkíméljük magunkat és családunkat az autóban és a lakásban rejtőzködő veszélyforrásoktól.

Az ideális hőmérsékletet az autóban is létre lehet hozni a nyári kánikulában is – a klímaberendezés révén – de ha forróságban kiszállunk az autóból, a hirtelen hőmérséklet-változás még a felnőttek szervezetét is megviseli.

A nátha a köznapi szóhasználat szerint azonos a megfázással. A légúti nyálkahártya hideg hatására valóban fogékonyabb a vírusfertőzésre, és ez a nátha igazi kiváltója. A másik véglet a túlzottan meleg levegő viszont a nyálkahártya felszínén lévő vékony filmréteget kiszárítja, és ezzel teszi védtelenné a légutakat.

Jó tudni, hogy az orrüreg – mint a légutak első állomása – fontos védelmi funkciót lát el: megszűri, megnedvesíti és szükség esetén temperálja a belélegzett levegőt. A hirtelen változásokra nincs felkészülve, és ezért nem is tudja ellátni védelmi szerepét.

A légutakat bélelő nyálkahártya akkor működik optimálisan, ha a levegő hőmérséklete és páratartalma is ideális. Az állandó orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés vagy idős korban a nyálkahártya kiszáradása is azt jelzi, hogy valamilyen ártalom érte.

A légutak karbantartása az orrüregbe belélegzett szennyező anyagok kitisztításával kezdődik. Egy egészséges felnőtt ember percenként 16-szor, a kisgyermek 32-szser vesz levegőt és beszippantja mindazokat a szennyező anyagokat, ami főként a zsúfolt nagyvárosokban egy közlekedési dugó miatt a levegőbe kerül.

A kitisztításra mindenkinek javaslom, hogy este lefekvés előtt ne csak a szájhigiénével, hanem az orrhigiénével is törődjenek. Szpré formájában juttassanak kímélő orrtisztító folyadékot az orrüregbe és néhány perc múlva alaposan fújják ki, illetve szívják le a gyermek orrából. Jól használható erre a célra a tengervizes orrszpré, vagy még ennél is hatékonyabb egy kombinált orrkészítmény, ami kevés hatóanyag-tartalommal egy hónapig is használható. Gyermek és felnőtt változatban kapható a patikákban vény nélkül.

Fontos javaslat: az orrszprét tartalmazó szóróflakont ne dugjuk be az orrbemenetbe, csak spricceljük be az oldatot, és ülő helyzetben végezzük a műveletet, ne fektessük hanyatt a gyermeket. A testvéreknek ne használjunk azonos szóróflakont. Az orrváladék eltávolítása előtt és után is célszerű befújni, és azt javaslom, hogy ezeket a kis flakonokat is vigyük magunkkal a nyaraláshoz.

Mindehhez jó időt és kellemes pihenést kívánok.