Miért köhög?

A szűnni nem akaró nátha és köhögés a kisgyermekeket is megbetegítheti, hisz a kórokozók cseppfertőzéssel terjednek, még a jó immunitású felnőttek is elkaphatják. Ez nyilvánvalóan a vírusfertőzés folytatásképpen kialakuló baktériumok által kiváltott betegség.

Ennek okát nemcsak a baktériumok, gyógyszerek hatására bekövetkező elégtelen ellenálló képességben látom, hanem az általános immungyengeségben. Mindkettőnek lényeges szerepe van a betegség gyakoriságának kialakulásában, tehát a kórokozók erősebbek lettek, az ellenálló képességük gyengébb.

Védekezőreflex

A nagyvárosokban babakocsiban utazó kicsik szívják be a legtöbb szennyezőanyagot a tüdejükbe. A vírusok, baktériumok, az allergiát kiváltó részecskék az amúgy is túlterhelt immunrendszer következtében könnyebben megtelepszenek a légutakban. A köhögés fontos védekezőreflex, mely védi, tisztítja a légutakat. A gyakoribb köhögéssel jelentkező baj légúti gyulladásos, illetve allergiás betegségek kellemetlen tünete, velejárója. Mindenki észleli a köhögési reflex védőszerepét, ha például kevés nyálat, italt nyelt félre. A köhögési roham a légutakból lökésszerűen távolítja el az idegen anyagot.

Csillapítani kell

A náthával kezdődő, majd torokfájással folytatódó, száraz köhögéssel járó megfázásnak tulajdonított vírusfertőzés a köhögés leggyakoribb kiváltója. A száraz köhögés legjobb enyhítési technikája, ha nedvesítjük, azaz „hidratáljuk” a szervezetet. Ez történhet kívülről vagy belülről, de akár egyszerre is. A kicsit sűrűn meg kell kínálni langyos teával, megfelelő a hársfatea mézzel és a hagymatea. Ez a hidratálás belső formája. A légutak külső nedvesítése a szoba relatív páratartalmának 60-70% körüli értékre emelésével történik. Ez egy nagyon egyszerű és olcsó kis műszer, a higrométer segítségével ellenőrizhető.

Fontos a páratartalom

Nem célszerű túlfűteni a köhögős gyermek szobáját. 20oC-nál ne legyen melegebb, és sokszor szellőztessünk. Az orrlégzés szabaddá tétele, az orrváladék eltávolítása sokat segít. Az orrnak normál körülmények közt 3 funkciója van: megszűri, nedvesíti, melegíti a levegőt. A náthás, bedugult orr ezeket a feladatokat nem tudja teljesíteni, így a szájon át belélegzett levegő tovább izgatja a légutakat. Ha a szűnni nem akaró, száraz ingerköhögés éjjel-nappal tart, akkor azt – főként éjszaka – gyógyszeresen mérsékelni kell. A köhögéscsillapítót és váladékoldót nem célszerű egyszerre beadni, inkább a légutak párásítását javaslom, lehetőség szerint inhalátorral, élettani sós párával. Meglangyosított szarvasfaggyú, disznózsír a mellkasi borogatás alá téve jól alkalmazható, régi módszer a köhögés csillapítására. A kamillás gőzöléstől óvni szoktam a kisgyermekes családokat, mert égési baleset forrása lehet. A hideg párásítás azonban veszélytelen, nem lehet túladagolni, csupán a hozzávaló eszköz beszerzése jelent egyszeri, jelentősebb beruházást. Majd szinte mindennapos segítség lehet a hurutos légúti problémák megelőzésében, valamint kezelésében. Ha a köhögés főként éjszaka jelentkezik, gondoljunk arra, hogy esetleg rejtett arcüreg gyulladás van a betegség hátterében. Ennek megoldása azonban már szakorvos feladata.

További információk: www.gyogysapka.hu

Miért fáj a füle?

Az éjszakai órákban a gyermek fülfájdalmára ébredő család számára a legfontosabb kérdés, hogy miért fáj a füle. Az elsősegély eszközei között a legfontosabb a fájdalom és a láz csillapítása, az orrlégzés javítása és a fülek melegítése az erre a célra kifejlesztett gyógysapkával.

A tél végén a náthás-hurutos-influenzás betegségek szerencsés esetben már nyomtalanul elmúlnak. Gyermek fül-orr-gégészeti rendelőnkbe főként azok a szülők hozzák el gyermeküket, akik többször ébredtek már a fülfájós gyermek sírására, és nem múlik a nátha, az orrdugulás és a köhögés. A többször ismétlődő fülfájdalom mögött a középfülek betegsége feltételezhető, de ezt csak a fültükrözés és a dobüregi nyomásmérés (timpanometria) segítségével lehet biztosan eldönteni.

A téli-tavaszi időszakban jelentkező fülpanaszok mögött az elhúzódó nátha szövődményeképpen a fülkürtön át a középfülbe jutó baktériumok okozta középfülgyulladás áll.

A nyári strandszezonban jelentkező fájdalmas fülbetegség többnyire a külső hallójárat bőrének gyulladása miatt keletkezik, és teljesen másként kezelendő, mint a középfülgyulladás. A betegség oka az, hogy a hallójárat bőrének savanyú kémhatása leázik a vízbe merülés kapcsán, és a bőr védtelenné válik a vízben lévő baktériumok számára.

A hallójáratba vezetett, enyhén savanyú kémhatású gyógyszeres gézcsíkkal a betegség néhány nap alatt meggyógyul. Megelőzésre a fürdés előtt babaolajat, utána pedig savanyú kémhatású hallójáratvédő fülcseppet javaslok a fürdeni, úszni járó gyermekeknek.

Nem ilyen egyszerű a helyzet a nátha kapcsán kialakuló középfül-betegséggel.

Mindenki saját magán észleli, ha náthás, hogy az orrváladék kifújása után dugul az orra. Ennek oka az orrüreget bélelő hurutos, megvastagodott nyálkahártya, amit nyilván nem lehet kifújni, de leszívni sem. Az orrdugulással egyidejűleg a fülkürt orrban lévő nyílása is beszűkül. Azt szoktam mondani, hogy az orrdugulás füldugulással jár. Ennek a fülszövődmény kialakulása szempontjából igen nagy jelentősége van. Normál körülmények között a fülkürt nyílása szabadon van, és minden nyelőmozgással levegőt juttat a középfülbe, biztosítva ezzel a légköri nyomást abban a piciny üregben, ahol a hallócsontok vannak, és a dobhártya zárja le a külső hallójárat felé. Ha kevés levegő jut a középfülbe, akkor felnőtt ember füldugulásról, zúgásról, pattogásról panaszkodik, időnként enyhe hasító fülfájdalommal. Láz nem kíséri és az enyhe tünetek a nátha elmúltával megszűnhetnek. Gyermekeknél viszont előfordul, hogy a nátha heteken át tart, és az orrdugulás – füldugulás észrevétlenül okoz további szövődményeket. A középfül tartós légszegénysége azt eredményezi, hogy a testnedvek a szívóhatás miatt beáramlanak a középfül üregrendszerébe, és enyhe fokú, de tartós halláscsökkenést eredményeznek erős fülfájdalom nélkül. Rövid ideig tartó fülfájdalmakról panaszkodhat a gyermek, de láztalanul, viszonylag enyhe tünetekkel alakul ki a savós középfülhurutnak nevezett betegség.

Az utóbbi évtizedekben a fül-orr-gégészek minden tudományos fórumon megvitatták már ennek az alattomosan kialakuló, elhúzódó, főként gyermekkori fülbetegségnek a gyógyítását, de még mindig nincs egységes álláspont.

A középfül üregrendszerében lévő sterilnek mondható folyadékgyülem előfordul, hogy az orr felől a fülkürtön át felülfertőződik, azaz bejut néhány baktérium a középfülbe és ott  gyorsan szaporodni kezd. Ilyenkor fordulhat elő, hogy szinte minden előzmény nélkül éjszaka felsír a gyermek, belázasodik és heves fülfájdalomról panaszkodik.

Gyermek fül-orr-gégészként a megelőzés híve vagyok. Évek óta végzünk munkatársaimmal rendszeres szűrővizsgálatokat az óvodáskorú gyermekek körében annak érdekében, hogy időben kiderüljön a középfülekben lévő fájdalmatlan folyadékgyülem, ami a további gyulladások és a későbbi halláscsökkenés melegágya. Egy nagyon egyszerű, frappáns, gyorsan, fájdalmatlanul használható nyomásmérő eszköz, a timpanométer teszi lehetővé, hogy néhány óra alatt akár száz kis óvodás gyermek fülét megvizsgáljuk. A vizsgálatok költségét jórészt az Orrhigiéne Alapítvány fedezi.

A tapasztalat szerint az óvodába járó gyermekek nagy százaléka középfülhurutot hordoz, gyengébb a hallása, ennek összes következményével.

A hurutos állapot elhúzódásáért gyakran az orrmelléküregekben megbújó kórokozók felelősek. Tehát az óvodai szűrővizsgálat mindezen problémák kiderítésére és időben elkezdett kezelésére hívja fel a szülők és az óvónők figyelmét.

A szövődményes, lázzal járó, fájdalmas fülbetegség megelőzése tehát azonos a nátha korrekt kezelésével, és az orrhigiéne elveinek szigorú betartásával, hatékony két komponensű orrspray használatával, és a fülekre helyezett meleg rendszeres alkalmazásával.

Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha mindkét fülét egyszerre melegítjük a gyermeknek, eredményesebb, mint ha csak egyik oldalra ráfektetjük, hiszen gyakran mindkét füle hurutos. A fülkagyló széléről kiváltódó reflexek – hasonlóan az akupunktúrás ingerléshez – jótékonyan befolyásolják a középfül gyógyulását. A fülkürtön át javul a középfül szellőzése, enyhül a fülfájdalom, gyorsabban lezajlik a gyulladásos folyamat.

A magam részéről már a nátha kezdetén javaslom naponta 2-3 alkalommal 20 percre használni a gyógysapkát, mert tapasztalatom szerint hatékonyan működik a hurutos fülbetegség szövődményeinek megelőzésében és gyógyításánál.

További információk: www.gyogysapka.hu

Mi jutott a füledbe?

Mindig komolyan kell venni, ha a kisgyermek hallójáratában váladékot észlelünk. Tény azonban, hogy a jelenségnek banális okai is lehetnek Legfontosabb a váladékozás okának meghatározása, hiszen minden kezelés hatékonysága ettől függ.

A fülfolyás származhat a külső hallójáratból vagy a középfülből. Okozhatják vírusok, gombák vagy baktériumok. Az is előfordul, hogy a kiváltó ok nem kideríthető, és a gyermek füle meggyógyul, mielőtt a valódi magyarázatra fény derülne.

Savköpeny

Nem is gondolnánk, hogy a fülfolyást sokszor egészen egyszerű, prózai okok magyarázzák; ezek közül említjük a legjellemzőbbeket:

1. A fürdetés módja

Sokan a baba fülét is a fürdővízbe merítik, ezért a hallójárat megtelik vízzel. Kiszárítása elég körülményes, mert a pici baba hallójárata nagyon szűk, belenyúlni semmilyen eszközzel nem érdemes. A bennrekedt fürdővíz feláztatja a hallójárat bőrét, és annak savas kémhatása megváltozhat.

„Eredménye” a kevés fehéres-sárgás váladékgyülem a hallójáratban. Ugyanezzel a veszéllyel jár a babaúsztatás és a nagyobb gyermekek rendszeres uszodába járása.

2. Idegen anyag

Előfordul, hogy az étel (tej vagy tápszer) visszabukik a gyomorból, és befolyik a fülkagylóba és a hallójáratba, ami irritálja a bőrt.

3. Túlzott tisztogatás

A bőr elveszíti védekező rétegét, a fülzsírt és a természetes savköpenyt. A hallójárat bemenete piros lesz, a bőre hámlik, repedezett és viszket. Ez általában mindkét oldalon megfigyelhető. Kis mértékű váladékozással jár.

A váladékban lévő baktériumok szóródását célszerű megakadályozni. Ehhez az szükséges, hogy a hallójáratba hegyesre sodort vattadarabot tegyünk, gyakran mossunk kezet, a váladékkal érintkező ruhadarabokat vasaljuk, fertőtlenítsük.

A hallójárat bemenetét a törölköző összecsavart sarkával töröljük ki, és cseppentsünk a mélybe babaolajat. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a kicsi a füléhez nyúl vagy a fülkagylóját dörzsölgeti. Bár ez akkor is előfordul, ha a gyermek egészséges, panaszmentes, de ha váladékot látunk a fülben, a picit mielőbb fülészeti vizsgálatra kell vinni!

Kórokozó

A komolyabb okok között szerepel a középfülből származó váladékozás. A helyzetet bonyolítja, hogy ez is legalább kétféle.

Az egyik a láz ás fájdalom nélküli, „steril” fülfájás, a másik a fülfájdalom és láz kapcsán keletkezett fertőzött váladékozás. Az első esetben vízszerű vagy kocsonyás váladék jelentkezik a hallójáratban — minden különösebb előzmény nélkül. Okai az orrban és az arcüregben keresendők, de a váladék tisztogatása ás leszívása is fontos szakorvosi feladat. A másik, a gyakrabban észlelt fülbetegség sűrű, sárgás, gennyes váladékozással jár. Náthás előzmény után heves fájdalommal, lázzal járó középfülgyulladásból fakad. Előfordul, hogy a hallójáratból folyamatosan „dől” a váladék, átáztatja a fülbe helyezett vattát is.

Fontos, hogy a váladékból kimutassák a kórokozót, hiszen annak ismeretében a kezelés könnyebben, pontosabban végezhető.

A váladék jellegéből (színe, szaga, állaga) a szakorvos fontos támpontot kap a betegségről. Az ok tisztázása után az otthoni teendők nyugodtabban végezhetők, ezért minden esetben kérjük ki a fül-orr-gégész véleményét.

Ha a fülfolyás tartós, előfordul, hogy a hallójárat környezetében a bőr begyullad. A fülkagylón, az arcon, sőt esetleg máshol is elszórtan kemény pörkkel fedett seb képződik. A fülészeti ellátáson kívül tehát bőrgyógyászati kezelésre is szükség lehet.

Fülfolyás esetén is praktikusan használható a fülmelegítő gyógysapka, ugyanis annak belső részén a váladékfelfogó vatta rögzítésére szolgáló kis zseb van. A fülkagylóra helyezett vattalap alul rögzíthető, nem csúszik el, nem szennyezi a környezetet.

Sokan kérdezik tőlem, hogy ilyenkor szabad-e a fület melegíteni. A válaszom az, hogy a középfülből eredő gyulladások melegítése — természetesen csak akkor, ha nem lázas a gyermek — jótékony hatású, sietteti a gyulladásos folyamat lezajlását, segít a lobgát kialakulásában. A kellemes meleg a gyermeknek is jó érzés.

Legközelebb a fülmelegítés történetéről és helyes technikájáról lesz szó.

További információk: www.gyogysapka.hu

Lélegezzünk szabadon!

Kellemetlen érzés, ha eldugul az orrunk és nem kapunk rendesen levegőt. A szabad orrlégzés minden életkorban, de főként a pici csecsemőknél létfontosságú.

Egyrészt azért, mert a baba még szopik, másrészt pedig, mert a szájlégzést csak jóval később, hónapok múlva sajátítja el.

Teli torokból

A szülőszobában a legcsodálatosabb hang, amikor az újszülött felsír. Ez egyúttal meg is nyugtatja a babáért aggódó anyukát, illetve a szülésnél bábáskodókat.

Az egészséges csecsemő teli torokból sír, ez a szabad orrlégzés és a levegővel telített tüdő révén lehetséges. Az újszülött másik fontos élettevékenysége a szopás, amely szintén a szabadon működő orrlégzés függvénye. Szerencsére ritkán, de előfordul, hogy az újszülött náthásan tér haza a kórházból. Az orrdugulás rendkívül megnehezíti a szopást, hiszen a kis csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni.

Idegen anyagok, kórokozók

Fontos tehát, hogy az orrjáratok ebben az életkorban és később is tiszták, átjárhatók legyenek. A hurutos orrüreget két dolog szűkíti. Az egyik az azt bélelő nyálkahártyából termelődő váladék, amely többnyire valamilyen kórokozó, vírus vagy baktérium hatására jön létre. A másik az orrjáratok duzzadásra hajlamos hámrétegének megvastagodása, ez szintén az idegen anyagok és kórokozók hatására keletkezik. A két tényező együttesen akadályozza a náthás, hurutos csecsemő és kisgyermek orrlégzését.

Szerencsére sok szülő tudja már, hogy a felszaporodott orrváladéktól meg kell szabadítani a gyermeket mindaddig, amíg nem tanul meg orrot fújni. Az orrdugulás és a váladékpangás ugyanis számtalan veszély forrása lehet.

Hangos légzés

Az orrfenéken hátrafelé csorgó váladék főként a középfület és az arcüregeket veszélyezteti. Az orrüreg hátrafelé lejt, ráadásul a kisbaba sokat fekszik.

Ez a magyarázata, hogy az orrüreg hátsó része felé csorgó váladék az alsó légutakban gyakran okoz szövődményeket. A légvétel útján apró, fertőzött mikroszkopikus nyákcseppek jutnak a gégén át a légcsőbe és a hörgőkbe, ahol rekedtséget, száraz, majd hurutos köhögést okoznak. Az orrüreget bélelő gyulladásos nyálkahártya duzzanata az orrváladék leszívása után is fennáll, és tovább akadályozza az orrlégzést. Ilyenkor a légzés hangossá válik. Sokszor mondják a szülők, hogy szörtyög a gyermek orra.

Romlik az étvágy, a szaglás

A probléma rendezése pici csecsemőkorban a szopás nélkülözhetetlen feltétele. Nagyobb gyermek esetében is komoly gondot okozhat, ugyanis jelentősen rontja az étvágyat.

Romlik a szaglás is, ami az ízérzéssel kapcsolatos élettani folyamat. Mindezek következménye az étvágy romlása.

A tartós szájlégzés másodlagos torokpanaszokat okoz, hiszen az orr élettani működése zavart szenved. A nagyvárosokban a fokozódó légszennyezettség miatt az orrnyálkahártya állandóan túlterhelt. Védelmi rendszere fokozott harcot folytat a belélegzett por- és koromszemcsék, pollenek, vírusok és baktériumok ellen, amelyek megtapadnak az orrnyálkahártyán, és szerencsés esetben nem jutnak tovább.

Ehhez kell segítséget nyújtanunk azzal, hogy az orrhigiénia szabályai szerint rendszeresen tisztítjuk orrunkat.

Így tartsuk tisztán

Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt hasznos az orrot naponta átöblíteni élettani sóval. A közelmúltban került a gyógyszertárakba az a hároméves kortól használható, spray formájában orrba spriccelhető gyógyszer, amely mérsékli a termelődő váladékot és a nyálkahártya-duzzanatot.

Tartós használata nem károsítja és nem szántja ki az orrnyálkahártyát. Pici csecsemőknek erre a célra az élettani só vagy a tengervizes orrkészítmény javasolt. Mindezt természetesen meg kell előznie az orrváladék eltávolításának. Szennyezett levegőjű környezetben élők akkor is rendszeresen tisztítsák az orrukat, ha egészségesek!

További információk: www.gyogysapka.hu

A hétfejű sárkány betegség hatodik és hetedik állomása: Légcsőhurut és hörghurut

Hónapokon át követtük a gyermekkori hurutos betegségek lefolyását, a kialakulás útját, ami a régi francia mondás szerint az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be.

Gondolatban végigjártuk az egymást törvényszerű sorrendben követő állomásokat, ami mindig a náthával kezdődik, arcüreg gyulladással folytatódik, majd fülkürthurut, középfülhurut alakul ki. Az orrban hátracsorgó váladékban lévő baktériumok jó búvóhelyet találnak az orrmandulában, és itt tovább szaporodva az ott termelődő váladékkal bejutnak a gégén át a légcsőbe, onnan pedig a hörgőkbe.

Sokan kérdezték már tőlem, hogy ez a folyamat mennyi időt vesz igénybe. Válaszom: ez néhány óra, esetleg néhány nap, sőt néhány hét is lehet. Ez mindig a kórokozó agresszivitásának és a gyermek immunitásának függvényében alakul. Az erős baktériumok főként a gyermekközösségekben szaporodnak, hiszen az óvodáskorú gyermekek immunitása még éretlen, és ők szednek gyakran gyulladásellenes gyógyszereket.

A betegség folyamata

A szokásos banális náthával indul, ami vízszerű orrfolyással kezdődik, majd a váladék hamarosan „besűrűsödik”. Ilyenkor már a hurutos szövődményeket okozó baktériumok is megtelepednek az orrüregben. Az orrváladék színe is megváltozik: zöldes-sárgás színűvé válik. A gyulladt orrnyálkahártya és a pangó orrváladék jelentősen szűkíti az orrüreget, rontja az orrlégzést. A gyermek szájlégzővé válik, és következményes torokpanaszok alakulnak ki. Két vezető tünet van, amit ilyenkor mindenki észlel: feltűnő, hogy a szokványos kezeléssel, orrleszívásokkal dacoló nátha akár hetekig-hónapokig eltart, és a köhögés – főként éjszaka – nem akar csillapodni.

A légcsőhurut és a hörghurut a nátha leggyakoribb szövődményeinek hatodik illetve hetedik állomása. A gyermekeknek íródott mesekönyvemben a sorban kinövő sárkányfejek utolsó két tagja.

Az utolsó két „sárkányfej” ismertetését nem választom el, mert jóllehet két önálló betegségről van szó, mégis olyan gyorsan követik egymást, hogy szinte elválaszthatatlanok.

Légcsőhurut

Önállóan is előfordul, hogy a légcső felső szakasza egy visszafertőzés miatt hirtelen beduzzad. Főként a hajnal órákban fullasztó, heves, száraz köhögéssel jár. Ez a kruppnak nevezett légúti betegség többnyire előzmények nélkül, hirtelen alakul ki, és nem azonos a náthához, arcüreg gyulladáshoz, fülbetegséghez, orrmandula-huruthoz csatlakozó légcsőhuruttal.

Az orrüreg hátra lefelé lejt, mint egy szánkópálya. Különösen fekvő helyzetben, a hátracsorgó váladékban lévő kórokozók apró, mikroszkopikus nagyságú nyákcseppek révén beporlasztódnak a gégén keresztül a légcsőbe. Csillapíthatatlan száraz, „ugató” köhögés a légcsőhurut közismert tünete. Előfordul, hogy minden próbálkozás ellenére órákon, vagy akár napokon át éjjel-nappal köhög a gyermek. A szokásos köhögéscsillapítók alig mérséklik a tüneteket. Ritkán jár magas lázzal, inkább csak hőemelkedéssel, de a gyermek közérzete, étvágya, hangulata ennek megfelelően nagyon rossz, előfordul, hogy súlyos beteg benyomását kelti. A gyulladásos folyamat a hangszalagokat érintve a gégén áthalad, ez magyarázza a rekedtséget, vagy a hangszín megváltozását. A sok köhögés a rekeszizmot, a hasizmokat is igénybe veszi, ezért sokszor hasfájást is jeleznek a gyermekek. Ez a nehéz, a gyermekeket és az egész családot megviselő állapot szerencsére nem tart túl sokáig, és az esetek döntő többségében továbbmegy a hurut a hörgők irányába, és kialakul a hörghurut.

Hörghurut

„Szelídül” a köhögés: a száraz köhögést hurutos váltja fel, és a gyakorisága is mérséklődik. Előfordul, hogy a mellkas felett szinte tapintható a zörgés, de hallgatózással is észlelhető a sípolás, és a légzésszám megemelkedik.

A tünetek már nem annyira drámaiak (ijesztőek), és azt mondjuk, hogy „oldódik” a hurut. Ezzel a gyulladásos váladék, és vele együtt a kórokozók tömege távozik a hörgőkből. A felhörgött váladékot a kisgyermekek lenyelik, és ezzel tovább komplikálódik a probléma. Másodlagosan gyomor-, ill. bélhurut jön létre, és nyákot tartalmazó széklet jelentkezik.

A légcsőhurut és a hörghurut házi gyógymódja

  • Az első és legfontosabb teendő a fertőzött orrváladék rendszeres, alapos, akár óránkénti leszívása. A kisgyermek orrfújása nem elég hatékony, még akkor is „rásegítünk” a leszívással, ha a gyermek már igyekszik kifújni az orrát.
  • A leszívás előtt és után is érdemes hatékony orrspray-t bejuttatni a gyermek orrába. Fontos szempontnak tartom, hogy a gyógyszer váladékoldót és nyálkahártya-duzzanat csökkentőt is tartalmazzon. Az orr békéjét biztosító orrspray-t kapható a patikákban.
  • A bő folyadékbevitel hurutoldó teák, váladékoldó gyógyszer-készítmények, gyulladásellenes szerek (orvosi javaslatra) hozzátartoznak a gyors gyógyuláshoz.
  • A szoba levegője ne legyen túl meleg és a párásítás (40-60%) nagyon fontos. Fontos, hogy a páraszemcsék apró, mikronnyi nagyságúak legyenek, mert így jutnak el a hörgőkig.

Kedves Szülők!

A két vezető tünet – a hosszú időn át fennálló nátha és köhögés figyelmeztessen bennünket arra, hogy a nátha szövődményei veszélyeztetik a gyermeket, és ne várjuk meg, amíg kialakul mind a „hét sárkányfej”.

A régi latin mondás szerint időben kell ellenállni, azaz megkezdeni a kezelést, így annál biztosabb a gyors siker és a teljes gyógyulás.

Közösségben nátha nélkül

Gyermek fül-orr-gégészként naponta találkozom olyan gyermekekkel, akik heteken-hónapokon át nem tudnak megszabadulni náthás-köhögős panaszaiktól.

Ez a probléma – nevezzük inkább kórképnek – az utóbbi két évtizedben egyre gyakoribbá vált. Klinikai munkacsoportunk ennek a problémakörnek az okát és megoldását kereste, és úgy vélem, meg is találta. Az orrhigiéné fogalmával együtt az eszközeit is bevezette a mindennapos gyakorlatba.

A betegség gyakorivá válását valószínűleg a környezetünkben zajló gyors változások indokolják. Három fontos dolog van, ami együttműködve okoz légúti betegségeket. Az első és legfontosabb a levegő szennyeződésének fokozódása. Gondoljunk csak az utóbbi időben több nagyvárosban kihirdetett szmogriadóra.

A másik komoly oki tényező a táplálkozás hiányosságaiban keresendő, és végül a helytelen antibiotikum használat miatt megerősödött légúti kórokozók elszaporodása az óvodáskorú gyermekek között képezi az okát a gyakori hurutos betegségek kialakulásának.

A heteken át tartó nátha és köhögés komplex betegség következménye, és a megoldása sem egyszerű. A gyógyult kis lurkók szülei jogosan teszik fel nekem a kérdést, hogy mi a biztosítéka annak, hogy a közösségbe újfent bekerülő gyermek tartósan egészséges lesz.

Minden érdekeltnek elmondom, hogy a közösségekben eluralkodott gyakori hurutos betegségek ellen a leghatékonyabb fegyver a jó természetes immunitás és a higiénés szabályok szigorú betartása.

Az egészséges lurkók közé rendszerint bekerülnek olyan gyerekek, akik félig-meddig meggyógyulva kórokozókat hordoznak az orrváladékukban, és ezek a köhögés-tüsszentés révén bekerülnek a levegőbe, piszkos kézzel a játékokra és továbbadják a fertőzés lehetőségét a pajtásaiknak.

Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy a megfázásnak nevezett banális náthát vírusok okozzák, amelyek úgy tudnak megtelepedni az orrjáratokban, hogy a meghűlés csökkenti a nyálkahártya védelmi rendszerét.

Az orr belsejében lévő nyáktermelő mirigyek kezdetben híg váladékot termelnek, és egyidejűleg megduzzad az orrnyálkahártya is. A váladék és a duzzadt hám szűkíti az orrjáratokat, és az orr élettani funkciója is károsodik.

Normál körülmények között az orr megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a belélegzett levegőt. A náthás gyermek orra bedugul, szájlégzővé válik, torka kicsit piros lesz és előfordul, hogy főleg éjszaka száraz, ugató köhögés veszi kezdetét.

Ilyenkor mindig azt tanácsolom a szülőknek, hogy bár banálisnak tűnő nátháról van szó, mégsem célszerű közösségbe vinni a gyermeket. Néhány napos otthoni ápolással hamar meggyógyul, nem veszélyezteti társait, és nem szed össze egyéb kórokozókat.

A vírusos orrnyálkahártyán ugyanis könnyebben megtelepszenek a légúti szövődményeket okozó baktériumok, és tulajdonképpen ez az igazi veszélye a banálisnak vélt náthának. Egy sorozatbetegség kezdődik, ami a középfület, az orrmandulát és végül a hörgőket is megbetegíti. Ez mind megelőzhető, ha sikerül a vírusos náthát otthon kikezelni. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy tanítsuk meg mielőbb hatékonyan orrot fújni a gyermeket. Mindig csak az egyik orrlukat fogjuk be, és utána mossunk alaposan kezet. A papír zsebkendőt ne engedjük széjjeldobálni a lakásban. Az orrfújás után az orrüregben maradhat váladék, amit érdemes a porszívós orrszívóval alaposan eltávolítani. Az orrszívót minden használat után tegyük fertőtlenítőbe, és ezt az újabb használat előtt öblítsük le. Az orrdugulás ellen orrspray-t használjunk, méghozzá olyat, ami egy héten túl is használható, és nem bántja az orrnyálkahártyát. Az orrspray szórófejét ne dugjuk a gyermek orrába, hanem az orrcsúcsot felemelve spricceljük be a gyógyszert az orrjáratokba.

Fontos, hogy a befújás előtt legyen tiszta az orr, és utána néhány perc elteltével ismét fújassuk ki az orrát. Ha tehetik, járjanak sóbarlangba, nagyon jól tisztítja a légutakat.

Ha néhány napot otthon töltve mindezeket megtesszük, odafigyelünk, hogy bőségesen kapjon a gyermek természetes vitaminokat, jóízű zöldfőzeléket, gyógyteákat, natúr gyümölcsleveket – főleg friss, házi készítésűt -, az eredmény nem marad el: a banális nátha gyorsan elmúlik, a szövődmények megelőzhetők, és nem veszélyezteti az óvodás csoporttársakat sem.

További információkért olvassák el honlapunkat: www.gyogysapka.hu.

Közösségben is egészségesen

Manapság a nátha a leggyakoribb gyermekbetegség. Néhány évtizeddel ezelőtt banális, enyhe lefolyású, szövődménymentes betegségnek számított, néhány nap alatt, maximum egy hét alatt meggyógyult.

Az utóbbi időben, talán az utóbbi két évtizedben azt tapasztaljuk, hogy a nátha lavinaszerűen terebélyesedő szövődménysorozat kiindulópontja. Különösen veszélyeztetettek a frissen gyermekközösségbe került bölcsődés- és óvodáskorú csöppségek. Az állandó orrfolyás és a köhögés a közösségbe járó lurkók között szinte népbetegséggé vált. A betegség mindennapossá válása azt indukálta, hogy velejárójának tekintik a szűnni nem akaró orrfolyást és köhögést, hiszen látszólag nem lehet tőle megszabadulni. Szerencsére nem mindenki gondolkodott így, hanem kereste az okokat és a megoldás lehetőségeit. Nagyrabecsült klinikai főnököm, Miriszlai professzor úr kereste és megtalálta a megoldást. Az volt a véleménye – amit számtalan közleményében és az orvosoknak íródott könyvében is megfogalmazott, hogy az orrban kezdődő és a tüdőben befejeződő betegségsorozatot úgy lehet megfékezni, ha az orr tisztaságára fokozottan odafigyelünk. Megalkotta az orrhigiéné fogalmát és egyúttal a hozzátartozó eszközöket is.

Klinikai munkacsoportunk fejlesztő tevékenységének eredménye, hogy ma már szinte természetes dolog a gyermekek orrváladékának leszívása a különböző  orrszívók segítségével mindaddig, amíg a gyermek nem tudja alaposan kifújni az orrát.

Az orrhigiéné másik hatékony eszköze az orrcseppek helyett az az orrspray, amit mi állítottunk össze. Két komponense közül az egyik oldja a bennrekedt váladékot, a másik megszünteti az orrnyálkahártya-duzzanatot. A hatóanyagok kis koncentrációja miatt nem bántja az orrnyálkahártyát, még tartós használat esetén sem. Szükség esetén akár egy hónapig is használható. Ez fontos szempont a közösségben szerzett elhúzódó náthák kezelésénél és az egyre gyakoribbá váló allergiás nátha karbantartására.

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi okozza a közösségbe kerüléskor kezdődő hurutos  betegségek létrejöttét, elhúzódását, hiszen szinte minden szülő ismeri már az orrhigiéné fogalmát és eszközeit, és többnyire jól alkalmazza.

Az egyik oka sok egybehangzó vélemény szerint a városi levegő hirtelen megnövekedett szennyezettsége. Az utóbbi években az emberek jó része városlakóvá vált, és a zsúfoltság, az autópark növekedése gyors ütemben növelte a levegőben lévő káros anyagok koncentrációját. A belélegzett mikroszkopikus szennyező anyagok főleg a gyermekek orrnyálkahártyáját irritálják.

A másik fontos tényező a táplálkozás hiányosságában keresendő. A gyermekek általában kevés gyümölcsöt fogyasztanak, kevés természetes vitaminhoz jutnak és ez is gyengíti a természetes ellenálló-képességüket. Még a jól evő gyermekek sem biztos, hogy elegendő vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot kapnak a táplálékokkal, hiszen azok termesztése, tárolása is jórészt megváltozott.

A harmadik, igazán fontos körülmény a gyakori hurutok okaként az a tény, hogy a kórokozók (vírusok és baktériumok) viselkedése is megváltozott. Az utóbbi egy-másfél évtizedben egyre több gyulladásellenes szert szednek a gyermekek, emiatt az ellenállóbb baktériumok elszaporodtak.

A szövődmények kialakulása szempontjából együttesen mindhárom tényezőnek fontos szerepe van.

Van még egy fontos körülmény, amivel sokan nem számolnak. Sajnos azt tapasztalom, hogy szinte minden közösségben adódik olyan eset, hogy egy gyermek korábbi betegségéből nem gyógyult meg teljesen és szociális, vagy egyéb indokkal bekerül az egészségesek közé. Beviszi az antibiotikus kezelést átvészelt, megerősödött baktériumokat, és ezek az orrfolyással, köhögéssel, tüsszentéssel szétszóródnak a levegőben. Az egészséges gyermek belélegzi, az orrüregében, torkában megtapadva elindul egy folyamat, ami kezdetben csak az orrnyálkahártyát érinti és csak egy kis náthának tűnik. Majd folytatódik az arcüregekben, a fülekben, az orrmandulában, a torokban, gégében, a légcsőben és a hörgőkben. Az arcüregek góc szerepe különösen fontos. A nátha kapcsán elsősorban itt bújnak meg a kórokozók. Vigyázat, sokan összetévesztik az arcüregek és a homloküreg élettani szerepét. A bölcsődés és óvodáskorú gyermekeknek még nincs, vagy alig fejlett a homlokürege. Arcürege viszont már az újszülöttnek is van, és a nátha elhúzódása szempontjából igen fontos szerepe van.

Sokszor tapasztalom, hogy a kis óvodás néhány hónapos testvére is hasonló betegséggel bajlódik, ugyanis a megerősödött kórokozókat hazaviszi a nagyobbik gyermek. Az is előfordul, hogy még a szülők és a nagyszülők is náthásak lesznek.

A közösségbe kerülő gyermekek ennek a veszélynek annál inkább ki vannak téve, minél fiatalabb korban kerülnek oda. Két éves kor körül még a természetes ellenálló-képességük is gyengébb, nem tudnak önállóan orrot fújni, tehát védtelenek.

A legjobb megoldás az lenne, hogy csak valóban egészséges gyermek kerüljön közösségbe, ne veszélyeztesse társait.

A szűnni nem akaró nátha és köhögés nem lehet természetes velejárója a közösségnek, de ha mégis kialakul, akkor csak gondos otthoni ápolással gyógyítható, az orrhigiéné és az immunitás javításának eszközeivel.

Középfülhurut – középfülgyulladás

Gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban naponta találkozom fülbeteg gyermekekkel és aggódó szüleikkel. Szinte minden esetben felmerül a kérdés, hogy a fülbetegség okoz-e a későbbiekben halláscsökkenést.

Ezt nyilván még hosszú gyakorlat birtokában is nehéz megjósolni, de itt is érvényes a megelőzés fontossága. Ha időben kiderül, hogy gyengébben hall a gyermek, akkor egyszerű eszközökkel, rövid idő alatt meggyógyítható.

A fülbetegségek kialakulásának és lefolyásának megértéséhez kevés anatómiai ismeret elegendő.

A fülkagyló és a külső hallójáratnak a dobhártyáig terjedő része képezi a külső fület. A dobhártya, a mögötte lévő borsónyi kis üreggel együtt képezi a középfület. Ebben a piciny üregben vannak a hallócsontok is. A középfület az orrgarat hátsó részével egy nagyon fontos kis csatorna köti össze, amit fülkürtnek, szerzői néven Eustach kürtnek nevezünk. A középfülben normál körülmények között levegő van, ami a fülkürtön át jut be a középfülbe a nyelőmozgások révén. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belsőfület a hirtelen erős zaj okozta károsodástól.

A külső hallójáratban megjelenő váladék pici babák esetében többnyire a hallójárat gyulladásából adódik. Azt tapasztalom, hogy fürdetésnél víz kerül a hallójáratba, ott megreked, hiszen a szűk kis csatorna mélyén nem lehet kitörölni, és feláztatja a hallójárat bőrét. Megváltozik a bőr természetes, savanyú kémhatása, főleg akkor, ha túlzottan tisztogatják a baba külső hallójáratát. A bőr megduzzad, váladékozni kezd, előfordul, hogy fájdalmassá válik. Megoldása természetesen abban rejlik, hogy az előidéző okokat megszüntetjük. Kerüljük a túlzott tisztogatást és a bőr savanyú kémhatását egyszerű borogatással vagy gyulladáscsökkentő hatású fülcseppel, esetleg bőrvédő krémmel regeneráljuk.

A legfontosabb feladatunk ilyenkor annak eldöntése, hogy valóban csak a külső hallójárat  beteg, és nem a dobhártya mögötti területről származik a fülváladék. A külső fül gyulladása többnyire láztalanul zajlik le, és nem előzi meg tartós náthás, hurutos állapot.

A középfül betegsége viszont mindig a nátha folytatásképpen alakul ki, és az igazi középfülgyulladás még most is, az antibiotikumok szedése mellet is lázat okoz.

A középfülgyulladás és a középfülhurut nem azonos betegségek. Jóllehet mindkettő a dobhártya mögötti apró kis üregben zajlik, de nem azonos a két fülbetegség eredete, lefolyása, kimenetele.

A fülkürt köti össze a középfül üregét, a dobüreget az orr hátsó részével. Ez a csatorna gyermekkorban rövidebb, tágabb és egyenesebb, mint felnőtteknél. Sokkal könnyebben bejutnak a baktériumok a középfülbe az orr felől a tágabb fülkürtön, ezért is olyan gyakori a fülbetegség a gyermekkor kezdetén.

A középfülhurut is jellegzetesen gyermekkori fülbetegség. Ez fájdalmatlanul, sokszor észrevétlenül alakul ki, csak a fokozódó halláscsökkenés miatt fordulnak orvoshoz a szülők. Ez a náthával kapcsolatos orrdugulás, orrváladékozás kezdeti fülszövődménye, ami a fülkürt szellőzésének zavara miatt alakul ki. Egyszerűen arról van szó, hogy bedugul az orra a gyermeknek, és ezzel eldugul a fülkürtje is. Ennek következménye, hogy a nyelőmozgásokkal nem megy levegő a középfül üregébe, sőt az ott lévő is elhasználódik és helyette légüres tér, vákuum alakul ki a középfülben. A hallás ebben a stádiumban már enyhén ugyan, de károsodik. Jól mérhető ez az állapot a dobhártya felől is egy kis frappáns műszer, a timpanométer segítségével. Tovább bonyolódik a helyzet, ha az orrdugulás tartós, mert a légüres tér helyébe a saját testnedvei beáramlanak a középfülbe, további hallásromlást eredményezve. Ez a folyamat szintén tünetszegényen alakul ki. Nagyobb gyermek esetleg jelzi a fülében a kellemetlen teltségérzést, de a halláscsökkenést csak alapos vizsgálat kapcsán tudjuk kideríteni. Nagyon egyszerű és gyors diagnózishoz jutunk a dobüregi nyomásmérés  segítségével, hiszen ez másodpercek alatt elvégezhető, fájdalmatlan, egyszerű és a legfontosabb, hogy biztonságosan kimutatható a fülben lévő folyadék.

A megoldás szerencsére nem is olyan bonyolult, mint a betegség maga. Az elzáródott fülkürt szellőzésének szabaddá tétele a legfontosabb teendő. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg-gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

Az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása orrszívóval hozzátartozik az otthoni teendőkhöz. A leszívás előtt és után is javaslom a jól működő orrspray használatát. Mindig hangsúlyozom, hogy az orspray tartalmazzon váladékoldót és érösszehúzót is. Így igazán hatásos az orrdugulás ellen.

A másik bevált gyógymód a fülmelegítés. Célszerű egyszerre mindkét fülkagylón keresztül meleg borogatást végezni. Erre találtuk ki a fülmelegítő gyógysapkát. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fülkagylóról kiváltódó jótékony reflexek javítják a középfül szellőzését.

A meleg inger egyúttal dunsztkötésszerűen is hat, és segít a gyulladásos folyamat lokalizálásában, az úgynevezett lobgát kialakításában. Ráadásul még kellemes érzés is a fülkagylókra helyezett meleg, mert a dobhártya mögötti folyadék okozta enyhe fülfájdalmat is mérsékli.

A fülmelegítésre célszerűen kialakított gyógysapka hőtároló betétje meleg vízben könnyen felmelegíthető, jól tartja kb. 20 percen át a meleget. Ez éppen elég ingerterápia a középfülhurut kezelésére. Természetesen naponta többször megismételhető.

A középfülhurut sajnos nem minden esetben múlik el ilyen egyszerű eszközök segítségével. Ha a fülkürtön át baktériumok jutnak a középfülbe, hirtelen magas láz és fülfájdalom alakul ki.

Ennek a betegségnek a lefolyásáról és kezeléséről következő számunkban olvashatnak

Kisgyermekek arcüreg gyulladása

Az előző számból már megismerhették a leggyakoribb gyermekbetegség, a szövődményes nátha első jeleit és azok kezelését. Most a náthát követő leggyakoribb szövődményről, az arcüreg gyulladásról olvashatnak.

A törvényszerűen egymás után kialakuló, egymáshoz kapcsolódó betegségek első állomásáról, a gennyes nátháról már olvashattak. S azt is tudják, ha nem gyógyul meg – és ez sajnos elég gyakran van így – , a következő betegségsorozat veszi kezdetét: arcüreg gyulladás, fülkürthurut, savós középfülhurut, orrmandula-gyulladás, légcsőhurut, hörghurut.

A teljes kórképet neveztük el hétfejű sárkány betegségnek, lévén hét összefüggő kórkép komplex együtteséről van szó. Az a jellegzetessége, hogy egyidejűleg mind a hét betegséggel meg kell birkózni, hogy megszűnjön. Mint a mesében: nem elég a sárkány egyik fejét levágni, mert az kinő (mint például az orrmandula), hanem mind a hetet le kell vágni, hogy a sárkány felett győzedelmeskedjünk.

Következő számainkban egyenként ismertetjük az egymást követő, egymáshoz kapcsolódó szövődményeket.

A sárkány második feje – az arcüreg gyulladás

Életünk első évének leggyakoribb betegsége a nátha. Egyre gyakoribb panasz, hogy nem gyógyul meg egy héten belül, hanem elhúzódik, és a légutak teljes hosszában, vagy a fülek felé haladva okoz szövődményeket.

A gyakori előfordulás okai

  • a gyermekek hurutos betegsége,
  • a szűnni nem akaró nátha és köhögés.

Ennek hátterében a helytelen táplálkozás és a környezetszennyeződés következtében kialakuló gyengült immunitás áll.

A gyermekek ennek a veszélynek fokozottan ki vannak téve, hiszen a belélegzett szennyeződést az orrfújás elégtelensége miatt nem tudják eltávolítani.

Az arcüregből a váladékürítést úgy kell elképzelni, mint a mikor a tej kifut a fazékból. Csak a „túlfolyás” tud ürülni. Ez viszont lassan, folyamatosan történik, emiatt a fertőzött váladék hátracsorog az orrmandula felé, utat talál a fülekhez, és a légvételekkel beporlasztódik az alsó légutakba.

Forduljon szakorvoshoz!

Az elhúzódó nátha és köhögés nagyon gyakori panasz, főként a közösségbe frissen bekerült gyermekek között. Előfordul, hogy emiatt a pici testvér is megbetegszik, mert a nagyobb gyermek „hazahozza” a kórokozókat a közösségből

Ha a panaszok minden korábbi kezelési módszer ellenére heteken, hónapokon át fennállnak, az arcüregek vizsgálata elengedhetetlen. Fontos feladat hárul a szülőkre, hogy időben vigyék szakorvoshoz a gyermeket.

Az arcüregek borsónyi piciny üreg formájában már születéskor is jelen vannak, ellentétben a homloküreggel, ami csak hároméves kor után kezd kifejlődni. Az orrüregben pangó zöldessárga váladék valósággal befertőzi a melléküregeket, hiszen az orr és az üregrendszer között természetes anatómiai kapcsolat van.

A felnőttkori fülbetegségek, arcüreg-betegségek jelentős része abból adódik, hogy gyermekkorban ezek a hurutos betegségek nem gyógyultak meg maradéktalanul.

Csecsemők és kisgyermekek szűnni nem akaró orrdugulása, zöldessárga orrfolyása lényegében arcüreggyulladást jelent. A tartós hurutokért leginkább az arcüregekben megbúvó kórokozók tehetők felelőssé.

Felismerése

Még a gyakorlott orvosnak sem mindig egyszerű a felismerése, mivel tünetei szegényesek, és nem azonosak a felnőttkori formával.

  • Ritkán jár fejfájással, legfeljebb enyhe  nyomásérzékenység van az üregek felett.
  • Nem jár magas lázzal, legfeljebb tartós hőemelkedést okoz.
  • Inkább az általános tünetek jellegzetesek: étvágytalanság, sápadtság, nyugtalan alvás, nyűgös, kiegyensúlyozatlan lelkiállapot.

Pontosan a tünetszegénység az, ami miatt sok esetben nem gondolunk rá, és csak a fennállása után hetekkel, hónapokkal később derül ki a tartós hurutos állapot eredeti oka.

Felszúrás helyett

A kétezer éves hippokratészi szabály – miszerint: „ahol genny van, azt le kell bocsájtani” – ma is érvényes. Ezt a gyógyszeres kezelés nem változtatta meg, csak annyiban módosította, hogy az életveszélyes szövődmények ma már szerencsére nagyon ritkák. A felgyülemlett váladék eltávolítása az orrüreggel kapcsolatos üregrendszerből tehát a gyógyulás kulcskérdése, a további szövődmények megoldásának előfeltétele. Sokan ennek a betegségnek még a gondolatától is félnek, különösen, ha gyermekről van szó, mert a rettegett tűszúrásos arcüregmosás szükségességével azonosítják. Régen valóban így volt, de ma már más a helyzet. A melléküregek váladéka szívótechnikával is eltávolítható. Ez természetesen orvosi feladat.

Mit tehetnek a szülők a hurutos betegségek mielőbbi gyógyulása érdekében:

  • A természetes immunitás legfőbb fegyvere az anyatejes táplálás, azt követően pedig az egészséges étrend, és lehetőség szerint biovitaminok adása.
  • Fontos a rendszeres, alapos orrváladék eltávolítása (leszívás).
  • Ezt követően jól működő pumpával bevihető orrspray, amely váladékoldót és nyálkahártya-lelohasztó szert is tartalmaz. (Többféle orrspray kapható a patikákban – recept nélkül is. Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!)
  • Az arc melegítése gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását. Például: jól használható erre a célra is az OTO-THERM fülmelegítő gyógysapka hőtároló betétje.
  • Váladékoldó gyógyszer adása szájon át és belélegezve (gyógyszer-porlasztóval).
  • Gyulladásellenes szer az orvos megítélése szerint.

Végső következtetés, amely több évtizedes tapasztalatra épül az, hogy az eredeti okot, a náthát kell komolyan venni, hogy ne alakulhassanak ki a szövődmények. Tegyünk meg mindent a tiszta, egészséges környezetért. A nátha további szövődményeiről következő számunkban olvashatnak.

Karácsonyi illatok

Az ünnep közeledtével elkezdődik a készülődés a Szenteste méltó megünneplésére. A mézes sütemények fűszereinek illata gyermekkorom óta emlékeztet a karácsonyi előkészületek hangulatára.

Idős barátnőim már szervezik, hogy ebben az évben is süssünk kalákában mézes puszedlit, majd bájglit és főzzük meg a töltött káposztát. A fűszerek, és az egyéb alapanyagok beszerzése az én dolgom szokott lenni, de az elkészítésnél csak keveset tudok jelen lenni, mert kis betegeim még karácsony előtt is gyakran megkeresnek náthás-köhögős panaszaik miatt. Eltűnődtem rajta, hogy az orrdugulás, állandó orrváladékozás még a karácsonyi illatok élvezetében is korlátozza kis pácienseimet.

Pedig milyen csodálatos illata van a fenyőfának, az igazi élő fenyőnek, amit ha lehet, gyökeresen viszünk be a lakásba, és utána kiültetjük a kertbe. Nálunk a kertben van egy 15 éves fenyőfa, amit kiültettünk az ünnepek végén a kertbe és ma magasabb a csúcsa, mint a ház teteje. Engem mindig a régi karácsonyra emlékeztet, amikor még édesanyámmal és kislányommal együtt díszítettük fel a fenyőfát. Ebben az évben is feldíszítjük a kertben a kültéri színes izzósorral és gyönyörködünk benne.

A karácsonyi illatok meghatározója számomra a mézes sütemények fűszereinek keveréke: a szegfűszeg, a fahéj, a vanília, az ánizs, a reszelt citromhéj, narancshéj illata, mindez együtt amikor a sütőből frissen kivesszük a fűszeres süteményeket. A csinos karácsonyi dobozban tárolva hosszú ideig megőrzik illatukat és amikor kis pácienseimet is megkínálom, mindig élvezem az illatát.

A náthás, orrdugulós gyermekek sajnos ezt nem érzik, hiszen a tartós nátha a szaglást is akadályozza. Ezért is tartom fontosnak, hogy vegyük komolyan a náthát, kezeljük hatékonyan, tanítsuk meg a gyermeket orrot fújni, szabadítsuk meg a náthától és így a illatok élvezete, a karácsony ünnepe is zavartalan lesz.

További információk: www.gyogysapka.hu