Gyógyító fülmelegítés

A fülmelegítésnek – mint a középfülgyulladás természetes gyógymódjának – igen régi hagyománya van. Régi tapasztalat, hogy a nátha kapcsán kialakuló fülbetegségek kezdeti szakaszában a fül melegítése varázsos hatású – enyhíti a fülfájdalmat.

Több mint húszéves gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban magam is javasolom a szülőknek, hogy a középfülgyulladásra hajlamos, náthás gyermeknek melegítsék naponta többször a fülét, még akkor is, ha enyhe, rövid ideig tartó fülfájdalmai vannak.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a meleg hatására javul a középfül szellőzése, csökken a váladékozásra való hajlam. Ha a váladéktermelődés az orrban és a középfülben is megindult, orrdugulás és füldugulás kezdődik, és előbb-utóbb fülfájdalom is kialakul. Ilyenkor is jó hatású, ha közvetlenül meleg éri a fület, mert – amint a tapasztalat is bizonyítja – ez enyhíti a fülfájdalmat, gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását, és megrövidíti a betegség időtartamát.

Ezt a régi tapasztalatot használtam fel a gyógysapka elkészítéséhez, amely öt különböző méretben készül: a pici csecsemőtől egészen a felnőtt méretig. Fontos, hogy puha, kellemes meleg érintkezzen a fülkagylóval, és az is lényeges, hogy egyidejűleg mindkét oldalon melegítsük a fület. A hatása akkor érvényesül igazán, ha a meleg közvetlenül érintkezik a fülkagylók szélén lévő hőérzékelő idegvégződésekkel. Az innen kiváltódó jótékony reflexek ingerterápia gyanánt működnek és dunsztkötésszerűen is hat.

Az általam tervezett fülmelegítő gyógysapkával mindez egyszerűen kivitelezhető, hiszen a fülkagylók felett lévő zsebekben elhelyezett, előre felmelegített betétek jól tartják a meleget. Vízben, vagy radiátoron előmelegítve a betéteket, kb. 20 percig célszerű feltenni a gyógysapkát. Az ingerterápia lényege ugyanis éppen az, hogy a változást regisztrálja a szervezet. A kezelést akkor végezzük jól, ha naponta háromszor-négyszer 20 percre tesszük fel az OTO-THERM gyógysapkát a gyermek fejére, a felmelegített betétekkel együtt. Vigyázat, ezek a betétek mikrohullámú sütőben nem melegíthetők!

A fület gyakran melegítik zokniba kötött forró sóval, természetesen csak az egyik oldalon. Tapasztalatunk szerint a só túlmelegszik, forró lesz, és hamar kihűl, ráadásul csak egyik oldalra alkalmazható. A gyógysapkát éppen ennek a házi gyógymódnak a hatékonyabbá tételére fejlesztettük ki a klinikán, ahol évtizedekig dolgoztam.

A hőtároló betétek a torokgyulladások idején fájdalmassá váló, nyaki nyirokcsomók melegítésére is használhatók. Célszerű a gyógysapkához tartalékbetétet venni, melyet szükség esetén előmelegítve egyszerűen cserélgethetünk.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mikor javaslom elkezdeni a gyógysapkával való fülmelegítést.

Az a véleményem, hogy a náthás gyermek orrdugulása miatt kialakuló füldugulás a fülmelegítéssel, az orrváladék leszívásával és hatékony orrspray használatával házilag egyszerűen kezelhető.

Ne felejtsük el, hogy a melegítés javítja a középfül szellőzését, ezért már a náthás gyermeknek is javasolható a melegítés a fülbetegség megelőzésére.

A lázas beteg gyermeknek nyilvánvalóan nem szabad melegíteni a fülét, őt mielőbb szakorvoshoz kell vinni.

További információk: www.gyogysapka.hu

Gyermek fül-orr-gégészeti szűrővizsgálat

Az elhúzódó nátha gyermekkorban gyakran okoz szövődményei fülproblémákat.

A középfül nyomásviszonyai egy egyszerű, gyors, fájdalmatlan, higiénikus vizsgálat segítségével mérhetők. A műszer neve: TYMPANOMÉTER, az eljárás neve: TYMPANOMETRIA.

Célja a halláscsökkenés kezdeti stádiumának kiderítése, ami a későbbiekben a gyermek beszédfejlődését akadályozza.

A mérést a gyermek mindkét fülén elvégezve, az eredményt egy papírszalagra kinyomtatjuk, és az érdekelt szülőknek eljuttatjuk. A szükséges további vizsgálatokról és kezelésről igény szerint tájékoztatjuk a családokat. A vizsgálat előtt az előzményekre vonatkozó kérdőívet kérünk kitölteni, és a vizsgálatokhoz szükséges szülői beleegyező nyilatkozatot kérjük aláírva nekünk átadni.

Gondolatok az orrmandula körül

A gyermekkor leggyakoribb problémája a nátha és annak szövődményei. Az orrdugulás és orrváladékozás, amely a nátha jellegzetes tünetegyüttese, kezdetben alig befolyásolja a gyermek közérzetét, legfeljebb nyűgösebb lesz, és az étvágya csökken. Más a helyzet a pici csecsemőknél, akiknek az orrdugulás kifejezett szopási nehézséget jelent. A nátha elhúzódása már nem tekinthető banális problémának, sőt komoly szövődmények rejtőzhetnek kevés tünetet produkálva a hosszan tartó nátha mögött. A szűnni nem akaró orrdugulás és orrváladékozás mögött szinte az első gondolatunk az, hogy az orrmandula megnagyobbodása okozza a bajokat. Gyakran érkeznek a rendelőmbe a szülők ilyen gondokkal és gondolatokkal, és ennek elbírálása nem mindig egyszerű feladat.

Környezetszennyezett világunkban a nátha kapcsán kialakuló orrmandula gondok valóban szinte mindennapossá váltak. A belélegzett levegőben lévő kórokozók (vírusok és baktériumok), porszemcsék, koromszemcsék, pollenek és más szennyező anyagok az orrüreg hátsó része mögött elhelyezkedő kis nyirokszervvel közvetlenül találkoznak. A bejutó szennyező anyagokkal szembeni védekező rendszerünk első állomása az orrüregben található.

Az orr belsejét borító nyálkahártya felszínén apró, csak mikroszkóppal látható, sűrűn elhelyezkedő szőröcskék vannak, melyek a hátsó orrnyílás felé hajtják a felületen megtapadt szennyeződést. Maga a nyákréteg is védő szerepet játszik. A vírusfertőzés kapcsán vagy allergiás betegségnél felszaporodó vízszerű váladék is segíti kimosni a bejutott ingerlő anyagokat. A védelmi mechanizmusok közül a köhögés és a tüsszentés jótékonyan hozzájárul a légutak tisztán tartásához. Ha mégis átjut a nyálkahártyán az idegen anyag, a specifikus immunsejtek ugrásra készen várják és bekebelezik. Ha mindezen védelmi mechanizmusok ellenére kórokozó baktérium jut az orrüregbe, ami akár piszkos kézről, vagy a levegőből is megtörténhet, az orrüreg hátsó falán lévő nyirokszerv, az orrmandula lép akcióba. A járataiba bejutó kórokozók száma és agresszivitása határozza meg, hogy ez a védelmi funkciót ellátó kis nyirokszerv hogyan viselkedik. A gyulladástól megduzzad, ezzel hozzájárul a nátha kapcsán egyébként is rossz orrlégzés kialakulásához. Belsejében sejtes elemek és kötőszövet szaporodik fel, mely előfordul, hogy a heveny szakasz lezajlása után is megmarad. A nátha lezajlása után is akadályozhatja az orrlégzést, jellegzetes dünnyögő beszédet és nyitott szájjal való légzést eredményezve. Az akadályozott orrlégzés tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen az orr élettani szerepe károsodik. A szabad orrjáratok élettani működése, hogy a belélegzett levegőt megszűri, megnedvesíti és megmelegíti az orrnyálkahártya. A nagy orrmandula miatt szájlégzővé vált gyermek torokpanaszai ennek a védelmi rendszernek a hiánya miatt egyértelműen bekövetkeznek. Az orrmandula egy ideig harcol a gyulladást okozó baktériumok ellen, majd telítődve góccá válik. Az állományából lecsorgó váladék minden egyes légvétellel beporlasztódik a légutakba, és ott további komplikációkat okoz. A fülbetegségek gyakran kapcsolódnak az orrmandula betegségéhez a fülkürt anatómiai közelsége miatt.

Mindennapos kérdés a szülők részéről, hogy mikor kell, mikor szabad, mikor nem kell kivenni az orrmandulát?

Szeretném leszögezni, hogy nincsenek általános érvényű, mindenkor, mindenkire érvényes szabályok. Mindig egyéni elbírálást igényel a műtét szükségessége, és ez csak a betegség folyamatának ismeretében lehet korrekt.

Kitűnő főnököm mondta gyakran, hogy „egy vizsgálat nem vizsgálat”. Nekem is az a véleményem, hogy nincs sürgős orrmandula-műtét, ez nem hasonlítható a vakbélműtét javallatához. A megítélés megér legalább két vizsgálatot, néhány hét elteltével. Az arcüregek állapota és a fülek állapota mindig része a vizsgálatnak. Panasz esetén a gyermek hallását is megvizsgáljuk. Szerencsés esetben az orrmandula betölti a gyermekkor folyamán aktív védelmi szerepét, és mentesül a kivételtől. A kamaszkor felé haladva állománya megkisebbedik, majd funkcióját betöltve teljesen eltűnik az orrgaratból. Az orrmandula kivétele nem jelenti minden esetben a felsőlégúti hurutok megszűnését. Sőt az is előfordulhat, hogy az orrban és a melléküregekben lezajló gyulladásos folyamat egy piciny mandulaszövet maradványból a visszanövését eredményezi. Ilyenkor a kiújulás okaként gyakran tapasztalom az orrmelléküregek gyulladásán túl a szervezet gyengült immunitását. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az orrmandula idült gyulladását nagyon egyszerű megelőzni. A következményes megbetegedését megelőző náthát kell időben kezelni és komolyan venni. Tanítsuk meg a gyermeket mielőbb orrot fújni, és az orrdugulás megszüntetésére rendelkezésre álló kitűnő orrkészítményeket használjuk bátran. Az orrfunkció rendezésével a nátha szövődményei megelőzhetők.

Fülmelegítés régen és ma

Hazánkban a fülmelegítésnek – mint a középfülgyulladás természetes gyógymódjának – igen régi hagyománya van. Több mint 20 éves orvosi gyakorlatomban magam is javasoltam a szülőknek fia szükséges, naponta többször melegítsék a gyermek fájós fülét.

Fontos, hogy puha, kellemes meleg érintkezzen a fülkagylóval, És egyidejűleg mindkét oldalon melegítsük a fület. Régi tapasztalat, hogy a nátha kapcsán keletkező fülbetegségek kezdeti szakaszában a fül melegítése varázsos hatású, enyhíti a fájdalmat.

Mélyebben

A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy meleg hatására javul a középfül szellőzése, csökken a váladékozásra való hajlam. Ha a váladéktermelődés már megindult, halláscsökkenés és előbb-utóbb fájdalom jelentkezik. Ilyenkor is jó hatású a meleg, mert a melegítés enyhíti a fülfájdalmat, gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását, megrövidíti a betegség időtartamát.
Ezt a régi tapasztalatot használtam fel a gyógysapka elkészítéséhez, amely öt különböző méretben készül: a pici csecsemőmérettől a felnőtt méretig.

Anyaga színes pamut, vékony fehér pamut béléssel. A külső részén lévő zseb a felmelegített betét elhelyezésére szolgál, így a betét pontosan a fülkagylóhoz illeszkedik.
A fülkagyló közvetítésével a mélyebb rétegeket is melegíti. A sapka belsejében lévő kis zseb szükség esetén a váladékfelfogó vattalap alsó részének rögzítésére szolgál, így a hallójáratból kifolyó váladék nem szennyezi a sapkát, a vatta is kellemes melegben tartja a fájdalmas fület.
A sapka az áll alatt tépőzárral vagy megkötővel rögzíthető. A melegítő betét fóliazsákba helyezett természetes alapú zselé, amely nem mérgező, nem allergizál, és a környezetet sem szennyezi. Melegítése igen egyszerű: a műanyag fóliában lévő zselét körülbelül 60 fokos vízbe helyezzük (felforralni nem szabad).

Amint megmelegedett, letöröljük, és a sapka külső zsebébe tesszük. A melegített betét szükség esetén az arcüregeknél Is használható. A náthás, fülbetegségre hajlamos gyermeknek a fülfájdalomtól függetlenül, megelőzésképpen is célszerű melegíteni a fülét. A. betét télen a radiátoron is felmelegíthető, mikrohullámú sütőbe viszont ne tegyük! A betét — mely külön is beszerezhető — élettartamát növeli, ha normál hűtőszekrényben tároljuk. Szükség esetén hűtőborogatáshoz is használható.

A melegítés módja, eszköze sokáig nagyon körülményes volt. Gyermek fül-orr-gégészként a gyermekklinikán eltöltött évek alatt igen változatos házi praktikákkal, sok szülői ötlettel találkoztam, és magam is okultam belőlük. A sóval való fülmelegítés volt a legáltalánosabb, amikor a sót edényben felforrósították, és zokniba kötve alkalmazták.
Az is előfordult, hogy korpát, búzadarát melegítettek, zacskóba kötötték, és arra fektették a gyermeket.
A vasalóval előmelegített puha ruhadarab csak igen rövid ideig tartotta a meleget, de ilyen próbálkozásról is hallottam.

A sóval való fülmelegítésről az volt a tapasztalat, hogy noha hamar felforrósodik, csak rövid ideig tartja a meleget. Többször láttam égési sérüléseket a fülkagyló szélén a túlzott igyekezet miatt. A rögzítés módja állandó probléma volt, hiszen még a fülbeteg gyermek is szereti a szabad mozgást, miközben a melegítőpárnát csak fekvő helyzetben lehetett használni. Az infralámpával való melegítés szintén korlátozza a gyermeket, és nem működik egyidejűleg mindkét oldalon.

Párhuzamosan

A melegítés valójában ingerterápia. Hatására egyszerre mindkét fülkagylóból kiváltódnak azok a reflexek, amelyek segítik a kezdődő középfülbetegség gyógyulását. Természetesen a középfülbetegség kiváltó okát (nátha, arcüreggyulladás, orrmandula-gyulladás) is párhuzamosan kezelni kell. Teljes gyógyulás csak komplex kezeléssel érhető el.

A gyógysapkát 10 évvel ezelőtt kezdtem el használni a náthával szövődött középfülgyulladás tüneteinek enyhítésére.

Számtalan szülőtől visszajelzést kaptam, ami meggyőzött arról, hogy a termék hasznos, megkönnyíti a fülfájós gyermekkel küszködő családok életét.

Az OTOTHERM fülmelegítő gyógysapka gyártója és forgalmazója: Sanatio Bt., 2700 Cegléd, Alkotmány utca 8. Tel,: 06- 30,223-3190. Kapható a gyógyszertárakban, gyógyászati segéd- eszköz boltokban és a Brendon Babaáruházakban.

További információk: www.gyogysapka.hu

A hétfejű sárkány betegség harmadik állomása fülkürthurut (2. rész)

A hétfejű sárkányhoz hasonlított betegségegyüttes a náthától a hörghurutig többnyire hét egymással összefüggő kórképet komplexen ölel fel, ezek törvényszerű sorrendben követik egymást. Bármelyiket fedezzük fel, csak a többi ismeretében válik ártalmatlanná. Mostani számunkban a fülkürthurut tüneteit, a gyógyulás útját vesszük sorra.

Az orrüreg alsó része hátra lefelé lejt, mint egy szánkópálya. A kisgyermek orrában felgyülemlő sűrű váladék hátrafelé csorog elsősorban, és ott találkozik a fület az orrüreg hátsó részével összekötő piciny csatornával, a fülkürt szájadékával. Ki gondolná, hogy ennek a vékony kis csatornának, ami az orrüreget összeköti a középfüllel, milyen fontos szerepe van a fülbetegségek és a hallás szempontjából?

A fülkürt szerepe

A nyelőmozgásokkal és rágáskor, sőt ásításkor is levegőt juttat a középfülbe. Nyomáskiegyenlítő szelepként működik. Ha a fülkürt működésében az orrban, az orrmelléküregekben, illetve az orrmandulában zajló gyulladásos folyamatok miatt funkciózavar áll be, az a középfül működészavarában is folytatódik. Hirtelen légnyomásváltozásnál, például a repülőgépen fel- és leszállásnál nagyon fontos, hogy zavartalanul működjön. A búvárok is csak a fülkürt kifogástalan működése esetén merülhetnek biztonságosan a mélybe.

Gyermekkori jellegzetességek

Azt mondjuk, hogy a gyermek nem kis felnőtt. Testfelépítésében és szervezete működésében is különbözik a felnőttől. A kicsik fülkürtje sem ugyanolyan, mint a nagyoké, és emiatt is gyakoribb náluk a fülgyulladás. Nem szabad megfeledkeznünk az orrmandula szerepéről sem, hiszen az is csak ebben az életkorban okoz problémát.

A gyerekek fülkürtje rövidebb, tágabb és egyenesebb, mint a felnőtteké. Emiatt a kórokozók az orrból könnyebben bejuthatnak a középfülbe.

A fülkürt (Eustach kürt) működését mindenki megfigyelheti saját magán, ha befogott orral nagyot nyel. Közben nagyot “reccsen” fülkürt, azt is észleljük, amint a nyelőmozgással levegő jut a középfülbe. Ha ez a funkció valamilyen ok miatt zavart szenved (például allergiás orrnyálkahártya-duzzanat, arcüreggyulladás, orrmandula-duzzanat stb.), a középfül üregeiből felszívódik a levegő, és gyengül a hallás. Ez gyermekkorban a gyakori, elhúzódó hurutos betegségek miatt többször bekövetkezik, mivel a fülkürt orrgarati nyílása a gyulladás miatt beszűkül, akár el is záródhat. Az anatómiai közelség miatt az orrmandula duzzanata is ront az állapoton.

A diagnózis útja

Amikor a gyerek közösségbe kerül, számíthatunk arra, hogy nagyon gyakran náthás lesz, és a hurut a fülkürtjére is ráterjed. Az arcüregekben megbúvó kórokozók szintén hozzájárulnak a tünetek elhúzódásához.

A fülkürt szellőzésének zavara miatt a dobüreg nem kap elegendő levegő utánpótlást, csökken a légnyomás az üregben, sőt negatív nyomás, szívóhatás lép fel. A vizsgáló orvos a dobhártyát ilyenkor behúzódottnak, fénytelennek találja.

Ez még alig jár halláscsökkenéssel, inkább pattogást lehet észlelni nyelés közben. Egy óvodáskorú gyerek már maga is beszámol erről.

Segít a timpanométer

A dobhártya tükrözésén túl van egy nagyon frappáns, egyszerű diagnosztikai lehetőség a fülkürt funkció vizsgálatára, ez pedig a timpanometria. Egy okos kis műszer, a timpanométer segítségével fájdalmatlanul és gyorsan mérhető a középfülben lévő nyomás és a fülkürt funkció is. Ez a szinte minden fülészeti rendelőben megtalálható műszer segít idejében felismerni a rejtett, nehezen felismerhető hurutos állapotokat.

A gyógyítás lehetőségei

A legfontosabb a folyamatot előidéző gennyes nátha, és az azt fenntartó arcüreggyulladás, orrmandula-duzzanat kezelése.

 Mit tehet a szülő?

  • Az orrhigiéne eszközeinek birtokában, azokat jól használva sokat segíthetünk csemeténken.
  • Az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása a legfontosabb feladatunk.
  • A leszívás előtt és után is használjuk a váladékoldó és nyálkahártya lelohasztó orrsprayt három év feletti gyermekünknél. Recept nélkül kapható a patikákban. A bespriccelés mindig ülő helyzetben történjen.
  • A hurutos középfülre jótékony hatású a fülmelegítés. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a fülkagylókra — mindkét oldalra egyszerre — helyezett meleg javítja a fülkürtök működését, s ezáltal a középfül szellőzését, A régi, felmelegített sónál praktikusabb az a fülmelegítő gyógysapka, amely ötféle méretben kapható a patikákban: 6 hónapos korig, 6-18 hónapos babáknak, 18 hónapos kortól 4 éves korig, 4 évestől 8 éves korig és 8 éves kortól. A melegítés ingerterápia gyanánt működik, azaz nem kell folyamatosan alkalmazni, hanem naponta többször 15-20 percre feltenni. A betétek vízben vagy radiátoron is felmelegíthetőek. Nem forrósodik fel túlságosan, és a sóval ellentétben jól tartja a meleget.

Egyéb eszközökkel

Kapható egy új eszköz is a patikákban, ezzel elősegíthetjük a fülkürt szellőzését: az orral felfújható ventillációs ballon. Nagyon egyszerű, szellemes találmány, de a használat elsajátítása türelmet igényel. Játékosan tanítsuk meg a gyereknek az orrával felfújni a ballont. Nyelés közben kinyílik a fülkürt és ily módon a gyerek „tornáztatja”. Fontos, hogy a gyermek orra ilyenkor ne legyen tele váladékkal, mert a kórokozók a fülkürtön át bejuthatnak a középfülbe.

Sajnos az is előfordul, hogy a fülkürt elzáródását mégsem sikerül megoldani. Ilyenkor vékony kis műanyag csövet ültetünk a dobhártyába. Ezt természetesen csak végső esetben, akkor alkalmazzuk, ha az orr felőli élettani nyílást más módon nem sikerült felszabadítani.

A szövődmények megelőzése érdekében az a legfontosabb, hogy mielőbb kiderüljön a fülbetegség.

További információk: www.gyogysapka.hu

A hétfejű sárkány betegség harmadik állomása fülkürthurut

A leggyakoribb gyermekbetegség, a nátha szövődményeiről lapunk korábbi számaiban már olvashattak. Megállapítottuk, hogy a tartós orrváladékozás bakteriális társfertőzés következménye. Ezek a kórokozók nagyon szeretnek megbújni az orrmelléküregekben. A gyógyszerek számára nehezen, vagy alig hozzáférhető helyen szaporodásnak indulnak, és további szövődményeket okoznak.

Most gondolatban tovább követjük a szövődmények, azaz az orrüregben pangó váladék útját. Ezt a folyamatot a könnyebb érthetőség kedvéért a mesebeli hétfejű sárkányhoz hasonlítottuk, lévén, hogy a náthától a hörghurutig többnyire hét összefüggő kórkép komplex együtteséről van szó, melyek törvényszerű sorrendben követik egymást. Bármelyiket is fedezzük fel, csak a többi ismeretében válik ártalmatlanná.

A betegség útja

Az orrüreg alsó része hátra lefelé lejt, mint egy szánkópálya. A kisgyermek orrában felgyülemlő sűrű váladék hátrafelé csorog elsősorban, és ott találkozik a fület az orrüreg hátsó részével összekötő piciny csatornával, a fülkürt szájadékával.

Ki gondolná, hogy ennek a vékony kis csatornának, ami az orrüreget a középfüllel összeköti, milyen fontos szerepe van a fülbetegségek és a hallás szempontjából.

A fülkürt élettani szerepe

A nyelőmozgásokkal és rágáskor, sőt ásításkor is levegőt juttat a középfülbe. Nyomáskiegyenlítő szelepként működik. Kóros működéséről kötetnyi szakirodalom olvasható. Ezzel most nyilván nem foglalkozunk, csak a legfontosabb gyakorlati teendőket szeretném ismertetni.

Ha a fülkürt működésében az orrban, az orrmelléküregekben, illetve az orrmandulában zajló gyulladásos folyamatok miatt funkciózavar áll be, az a középfül működészavarában is folytatódik. Ennek részleteiről következő számunkban olvashatnak.

Hirtelen légnyomásváltozásnál, például a repülőgépen fel- és leszállásnál nagyon fontos, hogy zavartalanul működjön. A búvárok is csak a fülkürt kifogástalan működése esetén merülhetnek biztonságosan a mélybe.

Gyermekkori jellegzetességek

Azt mondjuk, hogy a gyermek nem kis felnőtt. Lényeges anatómiai és funkcionális eltérések vannak. Többek között a fülkürt gyermekkori jellegzetességei magyarázzák a fülbetegségek gyakori előfordulását.

Nem szabad megfeledkeznünk természetesen az orrmandula szerepéről sem, hiszen az is csak gyermekkorban okoz problémát. Ebben az életkorban a fülkürt rövidebb, tágabb és egyenesebb, mint a felnőtteknél. Emiatt a gyulladások az orr felől könnyebben bejutnak a kis csatornán a fülek felé.

A fülkürt – szerzői néven Eustach kürt – működését mindenki észleli saját magán, ha befogott orral nagyot nyel. Közben nagyot „reccsen” fülkürt, és azt is észleljük, amint a nyelőmozgással levegő jut a középfülbe.

Ha ez a funkció valamilyen ok miatt zavart szenved (pl. allergiás orrnyálkahártya-duzzanat, arcüreggyulladás, orrmandula-duzzanat stb. miatt), a középfül üregeiből felszívódik a levegő, és gyengül a hallás.

Ez gyermekkorban a gyakori, elhúzódó hurutos betegségek miatt többször bekövetkezik, mivel a fülkürt orrgarati nyílása a gyulladás miatt beszűkül, akár el is záródhat. Az anatómiai közelség miatt az orrmandula duzzanata sokszor hozzákapcsolódik a hurutos állapothoz.

Diagnosztikai lehetőségek

Azt tapasztalom, hogy az elhúzódó nátha a közösségbe kerülés kapcsán nagyon gyakorivá vált, és ugyancsak gyakori a hozzá kapcsolódó fülkürthurut is. Az arcüregekben megbúvó kórokozók segítenek a tünetek elhúzódásában. A fülkürthurut ennek a folyamatnak a harmadik állomása.

A fülkürt szellőzésének zavara miatt a dobüreg nem kap elegendő levegő utánpótlást, csökken a légnyomás az üregben, sőt negatív nyomás, szívóhatás lép fel. A vizsgáló orvosnak a dobhártya behúzódása, fénytelensége is segít a diagnózisban.

Ez még alig jár halláscsökkenéssel, inkább pattogás, recsegés jelentkezik a nyelőmozgásokkal. Már az óvodáskorú gyermekek is gyakran beszámolnak erről az élményről.

A dobhártya tükrözésén túl van egy nagyon frappáns, egyszerű diagnosztikai lehetőség a fülkürt funkció megállapítására, ez pedig a timpanometria.

Fájdalmatlanul és gyorsan mérhető egy okos kis műszer, a timpanométer segítségével a középfülben lévő nyomás és a fülkürt funkció is.

Ez a műszer szinte minden fülészeti rendelőben megtalálható. Magam is szívesen használom, mert kiértékelése egyszerű, és jól követhető vele a hurutos betegség gyógyulása is. A készüléket szerte Európában gyermekközösségekben szűrővizsgálatok végzésére használják, hiszen a rejtett, nehezen felismerhető hurutos állapotokat segít időben felismerni. A megelőzés szempontjából nagyon fontos diagnosztikus eszköznek tartom.

A gyógyítás lehetőségei

A legfontosabb a folyamatot előidéző gennyes nátha, és a fenntartó arcüreggyulladás, orrmandula-duzzanat kezelése.

Mit tehet a szülő?

Az orrhigiéne eszközeinek birtokában, azokat jól használva otthon is sikeresek lehetünk.

  • Az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása elsőrendű feladat.
  • A leszívás előtt és után is javaslom a váladékoldó és nyálkahártya lelohasztó orrszpré használatát. Három éves kortól használható. Recept nélkül kapható a patikákban. A bespriccelés mindig ülő helyzetben történjen.
  • A fülmelegítés a hurutos középfülre jótékony hatású. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a fülkagylókra – mindkét oldalra egyszerre – helyezett meleg javítja a fülkürtök működését, s ezáltal a középfül szellőzését. Alkalmazása a régi, sóval való fülmelegítés helyett egy nagyon praktikusan használható fülmelegítő gyógysapkával végezhető. Már több mint 10 éve kapható a patikákban. A melegítés ingerterápia gyanánt működik. Tehát nem kell folyamatosan alkalmazni, hanem naponta többször 15-20 percre feltenni. A betétek vízben vagy radiátoron is felmelegíthetőek. Nem forrósodik fel túlságosan, és a sóval ellentétben jól tartja a meleget.

Egyéb lehetőségek

Kapható egy új eszköz is a patikákban a fülkürt szellőztetésére: az orral felfújható ventillációs ballon. Nagyon egyszerű, szellemes találmány, de türelmet igényel a megtanulása. Ha játéknak minősítjük, akkor a gyermek hamar megtanulja az orrával felfújni a ballont, és a benne kialakuló nyomás nyeléskor kinyitja, mintegy tornáztatja a fülkürtöt. Fontos, hogy a gyermek orra ilyenkor ne legyen tele váladékkal, mert a kórokozók a fülkürtön át bejuthatnak a középfülbe.

Sajnos az is előfordul, hogy a fülkürt elzáródását az eddigiek szerint nem sikerül megoldani. Ilyenkor vékony kis műanyag csövet ültetünk a dobhártyába. Ez természetesen csak végső esetben, és csak akkor alkalmazzuk, ha az orr felőli élettani nyílást más módon nem sikerült felszabadítani.

A szövődmények megelőzése érdekében az a legfontosabb, hogy mielőbb kiderüljön a fülbetegség. Ezért tartom fontosnak a timpanometriás szűrővizsgálatokat.

Fülgyógyítás házilag

Bármilyen furcsán is hangzik, a leggyakoribb gyermekkori fülbetegség, a középfülgyulladás otthoni gyógymódja a nátha gyógyításával kezdődik.

A fülkürt szellőzését javítja a fülmelegítő gyógysapka. A felmelegített betétek mindkét fülkagylóra egyszerre kellemes meleget közvetítenek.

Még ma is mosolyogva emlékszem egy régi betegem panaszára, aki elmesélte, hogy fülfájdalom miatt vitte orvoshoz a gyermekét, és az orrát kezdték gyógyítani. Megnyugtattam, hogy igen helyesen jártak el, hiszen ők is nagyon jól tudták, hogy a középfülgyulladás a nátha szövődménye.

Többször leírtam már, de úgy érzem, nem elégszer, hogy a nátha az orrban kezdődik és a tüdőben fejeződik be, ha nem álljuk útját. Közben útba ejti az arcüregeket, a füleket és az orrmandulát is. Ennek a kialakulásához természetesen idő kell, előfordul, hogy hetek-hónapok múlva „járja végig” ezt az utat a betegség az orrból a tüdő felé.

Vannak kivételek: ahol az út már nagyon „bejáródott”, ott órák alatt is eljuthat a gyulladás a fülbe. Ők az én „füles” pácienseim.

Veszélyes nátha

A nátha tehát nem banális betegség, hanem egy szövődménysorozat kiinduló állomása. Több évtizedes gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban még nem tapasztaltam középfülhurutot nátha nélkül.

A „füles” gyermekek vonatkozásában valószínűleg öröklött hajlam is szerepet játszik. Ezekre a gyermekekre még inkább oda kell figyelnünk, és az első lépcsőfoknál, a náthánál meg kell akadályozni a hurutos állapot tovaterjedését.

A vírusos eredetű, többször megfázásnak minősített nátha hamar baktériumokkal kombinálódik, és sűrű, sárgás orrfolyás alakul ki. Ennek eltávolításáról mindannyiszor gondoskodnunk kell egy kisgyermek esetében, ahányszor mi kifújjuk az orrunkat hasonló esetben. Hároméves kor körül már elég hatékonyan ki tudja fújni a gyermek az orrát, ha megtanítjuk rá.

A bedugult orrban a váladékon túl a duzzadt orrnyálkahártya a másik veszélyforrás. A fül élettani nyílása, ami az orrból nyílik (Eustach-kürt) nem tud levegőt juttatni a fül felé, mert az orrban beszűkül a nyílása. Ennek rövid és hosszú távon is számtalan következményével találkozom a fülészeti gyakorlatomban. A középfülből felszívódó levegő, miután nem kap utánpótlást, a testnedvek beáramlását eredményezi a középfülbe. Ez kifejezett halláscsökkenést okoz, és emellett még annak a veszélyével jár, hogy bármikor befertőződik és robbanásszerűen kialakul a középfülgyulladás. Órák alatt hirtelen magas láz, fülfájdalom jelentkezik, és ki is fakadhat a gyermek dobhártyája. A megelőzés létező eszközeivel meg kell akadályozni ennek a folyamatnak a kialakulását.

Gyógysapkát a fülre

Már a nátha kezdetén is javaslom használni, nem csak a fájdalmas fülre tenni. Ha időben elkezdjük, van esély rá, hogy nem alakul ki a fülfájdalom.

Van emellett egy új módszer a középfül szellőzésének javítására, egy nagyon szellemes kis szerkezet: egy orron át felfújható kis lufi. A másik orrnyílás befogásával a lufi fújásakor nő a nyomás az orrban, a fülkürt átjárhatóvá válik. Fontos, hogy előtte alaposan fújja ki a gyermek az orrát, sőt ha nagyon dugul, orrspray segítségével szüntessük meg a nyálkahártya-duzzanatot. A fül gyógyítását tehát nem tévedésből, hanem átgondolt céltudatossággal az orr felől kezdjük. Így a leghatékonyabb és a későbbi fülbetegségek megelőzését is jelenti.

Az orrváladék rendszeres, alapos leszívása után hatékony orrkészítményt kell juttatni az orrüregbe. Célszerű, ha kombinált hatású a gyógyszer, tehát egyidejűleg a váladékot is oldja, és lelohasztja a nyálkahártyát.

Fülfájdalom nyáron

A fájdalmas fülbetegségek gyermekkorban főként a náthás-hurutos állapothoz kapcsolódnak. Ez az időszak általában ősztől tavaszig tart. Van egy másik, jellegzetesen évszakhoz kötött fülbetegség, ami a nyári strandolás idején gyakori, ez pedig a külső hallójárat gyulladása. Szaknyelven ezt a jellegzetes tünetekkel járó fülbetegséget externának, pontosabban OTITIS EXTERNÁNAK nevezzük.

Közeledik a nyaralás ideje és a fürdőzéssel egyidejűleg minden évben egyre többfájdalmas fülpanasszal találkozom. A nyaralás, a szabadidő mindenkinek rövid és drága kincs. Sajnos a fürdőzés kapcsán kialakult külső hallójárat-gyulladás  sok gyermek és felnőtt nyaralását megzavarja. A tartós kánikulában felmelegedett tavak, strandok vizében elszaporodott kórokozók sokszor tömeges fülészeti megbetegedést okoznak.

A külső hallójáratban kialakult bőrgyulladást nem szabad összekeverni a náthával szövődött középfülgyulladással.

Jóllehet mindkét betegség  igen heves fülfájdalommal járhat, de kialakulása, lefolyása, kezelése teljesen különböző.

A középfülgyulladás főként gyermekbetegség és többnyire magas lázzal jár. A hallójárat-gyulladás bármely életkorban előfordul és ritkán okoz lázat, inkább csak hőemelkedést.

Hogyan alakul ki?

A gyakori és tartós víz alá merülés feláztatja a külső hallójárat bőrét, ezáltal a vízben lévő baktériumok behatolnak a hámréteg alá. A bőrön lévő kis hámsérülések ennek különösen kedveznek. Enyhe viszketéssel kezdődik, majd kevés váladék képződik, a bőr megvastagszik és beszűkíti a hallójáratot. Ennek a következménye a fülzúgás és a halláscsökkenés. Közben rendkívül heves fájdalom alakul ki, többnyire láz és hurutos tünetek nélkül. Súlyosabb esetben a bőr alatti kötőszövet gyulladásos beszűrődése a fülkagylóra és a környezetére is ráterjed.

Aki fürdéskor sokat merül a víz alá, kiteszi magát annak, hogy a bőr felszínéről leázik a természetes védőréteg, a bőrvédelmet képező fülzsírréteg, és ami még ennél is fontosabb, a savköpeny, azaz a bőr savanyú kémhatása is leázik.

Mindezek lehetővé teszik a bőr felszínén lévő baktériumok számára, hogy a mélybe hatoljanak a bőr rétegén keresztül. Bizonyos egyéni hajlam létezik, ugyanis a betegeim között többször tapasztalom, hogy a baj azonos oldalon ismétlődik.

A kezelés lehetőségei

Minden gyakorlott fül-orr-gégésznek van egy saját, bevált gyógymódja, amit következetesen alkalmaz. A saját módszerem lényege egy savanyú kémhatású zselével átitatott gézcsík bevitele a hallójáratba. Ez tartósan regenerálja a savköpenyt, nem szárad ki és a tapasztalat alapján „elfújja” a tüneteket.

A kezelés minden esetben a fül kitisztításával kezdődik, ami gyermekek esetében sokszor nehezen kivitelezhető. Igyekszem minél kevesebbet „macerálni” a fájdalmas fület, ezért a jól bevált szívótechnikával néhány műanyag szondával leszívom a felgyülemlett váladékot. A savanyú szagú zselébe mártott gézcsík bevezetése előtt gyulladáscsökkentő hatású krémet is n teszek a hallójáratba. Erre a célra tapasztalatom szerint kitűnően megfelel az antibiotikumot nem tartalmazó, nem allergizáló, tiszta növényi eredetű, hámregeneráló hatásáról ismert aloe verát tartalmazó gél.

A fülfájdalom csillapítására helyileg mindenki szívesen alkalmaz borogatásokat. Fontos megjegyezni, hogy az így kialakult külső fülgyulladás enyhítésére nem a meleg, hanem a hűvös borogatás a célszerű. Hideg vízbe mártott vattával, gézlappal megoldható. A borogató oldatot néhány csepp citrommal, ecettel, ólomecettel lehet savanyítani.

Jó segítség a hűtőborogatáshoz a közismert OTO-THERM gyógysapka, hőtároló betétje, hiszen ez hűtésre és melegítésre egyaránt használható. Hűtőszekrénybe 10-15 percre betéve jól tartja a hideget és a fájdalmas fülre téve szünteti bőrgyulladást.

A megelőzés lehetőségei

Az uszodába járó gyermekek szülei ezzel a betegséggel sokszor találkoznak, és nagy tapasztalattal rendelkeznek a megelőzés vonatkozásában.

Jó segítség az egyedi hallójárati füldugó. Ha jól zár és nem megy alá a víz, akkor sok kellemetlenségtől menti meg a gyermekeket. A fürdés előtt jól bevált a hallójárat olajozása, egyszerűen a fülbe csepegtetett paraffin- vagy babaolajjal. Ez védőréteget képez a bőrön és a felázás veszélye csökken vagy teljesen elhárul. Ezért nyaraláskor vigyünk magunkkal olajat és kevés ecetet is. A bőr vélelmében mindkét anyag hasznos segítség lehet. Célszerű a patikákban kapható „pezsgő” tablettát is beszerezni. A hidrogén-peroxidot tartalmazó tabletta vízben oldva, fülbe csepegtetve a pezsgése révén tisztítja a hallójáratot.

Fontos intelem, hogy ne piszkálják, és főleg ne tisztítsák naponta a külső hallójáratot. Ezzel az apró hámsérülések elkerülhetők, és a bőr védelmét képező fülzsír réteget és a savköpenyt sem károsítjuk.

Mindezek megszívlelése után zavartalan, jó nyaralást kívánok.

Fülbetegség nyáron

A fülbajok igazi szezonja a hűvös, szeles, csapadékos időszak, amikor a nátha és az influenza gyakori betegség. Különösen igaz ez abban az életkorban, amikor a gyermekek először kerülnek közösségbe, tehát a bölcsődés és óvodáskor kezdetén.

Most viszont nem erről a náthával kezdődő fülbetegségről írok a Tisztelt Olvasóimnak, hanem a nyári szezonban gyakori hallójárat-gyulladásról. Az előző a középfül betegsége, az utóbbi a külsőfül bőrének gyulladásos elváltozása. Az utóbbi típus szezonalitását meghatározza az a tény, hogy a strandolás, vízbe merülés kapcsán keletkezik. A gyakori víz alá merüléskor a külső hallójárat is megtelik vízzel. Az egészséges dobhártya nem engedi a középfül fleé az uszoda vizét. Ha sérült vagy beteg a dobhártya, akkor a külső hallójárat gyulladása a piszkos fürdővíz hatására tovább bonyolódik és a középfül gyulladása is társulhat hozzá. Ez szerencsére ritkán fordul elő, hiszen minden fülgyulladás kapcsán óva intjük a betegeket, hogy elmerüljenek a közösen használt fürdők vizében.

A nyaralásra készülve célszerű arra is felkészülni, hogy a felmelegedett tavak, strandok vizében elszaporodott kórokozók még a teljesen egészséges fülekkel rendelkezők között is okoznak meglepetést.

Aki fürdéskor sokat tartózkodik a vízben és sokszor merül a víz alá, kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy a hallójárat bőre felázik, és a bőr elveszíti természetes védekező rétegét. Eltávozik, illetve leázik a bőr védelmét képező fülzsírréteg, és a bőr másik fontos védelmi rendszere, a „savköpeny” a víz hatására megszűnik, sőt az is lehet, hogy lúgos kémhatású lesz. Mindez kedvező körülményeket teremt a baktériumok szaporodása számára és egyúttal lehetővé válik a bőrön át a kórokozók behatolása.

Normál körülmények között is van számtalan  baktériumfaj a bőrünk felszínén, de ezek a bőrvédelem miatt nem tudnak bejutni a védelmi zóna alá. Érthető tehát, hogy a zsírréteg távozásával és a savköpeny leázásával kényelmes behatolást biztosítunk a gyulladást okozó baktériumok számára a bőr rétegei közé. Különösen kedveznek ennek a hallójáratban lévő apró kis hámsérülések.

Kevesen vallják be, hogy túlzottan szeretik tisztítani a külső hallójáratot. Az állandó tisztogatás, dörzsölés szemmel nem látható piciny bőrsérüléseket okozhat és ez a behatolási kapu a baktériumok számára. Az ekcémás, repedezett bőr is nagyon veszélyes tud lenni a strandolás közben szerzett bőrfertőzések okaként.

Hogyan ismerhető fel a hallójárat-gyulladás?

A legfontosabb tudni, hogy a külső fül járata jellegzetesen beszűkül és ilyenkor rendkívül fájdalmas is. Lázzal ritkán jár együtt, esetleg hőemelkedést okoz, és az érintett oldalon bedugul a fül, romlik a hallás.

A gyulladásos bőr sárgás színű váladékot termel, ami a fülkagylóra is kiszivároghat.

A bőrgyulladás fájdalmasságát indokolja, hogy a hallójárat szűk csontos csatornájában zajlik és az nem tud tágulni, mint a szülőcsatorna. Súlyosabb esetben a bőr alatti kötőszövet is besűrűsödik és a duzzanat szinte elzárja a hallójáratot.

Ez indokolja a vele járó átmeneti halláscsökkenést is. A fülkagyló előtt és mögött is kialakulhat gyulladásos beszűrődés bőrpírral, sőt maga a fülkagyló is beduzzadhat. Ezek a tünetek a hallójárat-gyulladás ritkán előforduló, kiterjedt formái kapcsán jelentkeznek.

Az egyszerű, szinte nyári időben mindennapos uszodai fülgyulladások nem járnak ilyen heves tünetekkel, enyhébb lefolyásúak, de gyakran ismétlődnek.

A súlyosabb formákat főleg felnőtteken, a nyári közegben a zsúfolt, piszkos vizű strandokon fürdőzők panaszaiként tapasztalom. A kánikulában felmelegedett strandok, tavak vizében elszaporodott kórokozók gyakran tömeges fülészeti megbetegedést okoznak.

Mit tehetünk, hogy elkerülhessük?

A bőr védelmének, ellenálló képességének javítása a megoldás. Óvakodni kell a fölösleges naponkénti hallójárat tisztogatástól. A fülzsír kitörölgetése helyett inkább kevés babaolajat cseppentsünk a gyermek fülébe. Ennek az a szerepe, hogy vékony rétegben bevonja a bőrt és egy ideig víztaszító réteget képez, nem engedi átázni a bőrt.

A másik fontos teendő a bőr védelmét képező savanyú kémhatás fenntartása. Hosszú éveken át a borogatáshoz is közismert Buron oldat volt az egyetlen segítség az antibakteriális és más gyulladáscsökkentő kenőcsök mellett.  Több éves kísérleti klinikai munka kapcsán bizonyítást nyert, hogy a savanyú kémhatású zselé egy nagyon jó segítség a külső hallójárat-gyulladás kezelésénél.

Azt látom, hogy minden gyakorlott fül-orr-gégésznek saját bevált receptje van ennek a betegségnek a kezelésére.

Nekem az általunk kifejlesztett savanyú kémhatású zselé képezi a legjobb megoldást. Hozzáteszem, hogy a szokásos fülmelegítés helyett inkább hűteni kell a fület, mivel ez nem középfülhurut, hanem külső fül bőrbetegség.

A hűtésre a gyógysapka hőtároló betétje teljesen megfelel, ha előzőleg 10-15 percre a mélyhűtőbe tesszük. A fájdalmas fülre tiszta textíliát teszünk és arra tesszük rá a hideg borogatást.

Az uszodába járó, fülgyulladásra hajlamos gyermek fülébe minden edzés előtt célszerű néhány csepp babaolajat cseppenteni, ami víztaszító réteget képez és megóvja a bőrt a felázástól. Nyaraláshoz azt tanácsolom, hogy vigyenek magukkal olajat és kevés ecetet is. Néhány csepp ecettel készített oldat is regenerálja a savköpenyt, védi a bőrt és jól hűsíti a gyulladásos területet. Tartózkodjanak a bőr naponkénti tisztogatásától és ezzel is elkerülhetők az apróbb sérülések

Mindezekhez kívánok zavartalan, jó nyaralást!

Egy pötty nem pötty

A leggyakoribb gyermekbetegség a nátha. Az eldugult orr és a szájlégzés torokpanaszokat okoz. A torok nyálkahártyája és a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon lévő nyirokmirigyek megduzzadnak Nem egyszer ez az első igazi jele a torokban zajló gyulladásnak.

Ezek a többnyire láz nélkül (esetleg hőemelkedéssel járó), néhány nap alatt lezajló betegségek általában vírusos eredetűek. Lefolyásuk enyhe, nagy hatású gyógyszeres kezelést nem igényelnek. A nyálkahártya nedvesítése, a sok folyadék, a bőséges természetes vitaminbevitel, a nyaki nyirokcsomók langyos, meleg borogatása sokszor elegendő a gyógyuláshoz.

Mindig dolgozik

A torok hátsó részén nagyon fontos védelmi rendszer működik. A torokmandulák, a nyelvgyöki mandulák és az orrmandula, valamint a nyálkahártyában lévő sok apró nyiroktüsző képezi azt a gyűrűszerű védelmi vonalat, amely elsőként észleli és jelzi a szervezetnek: betegséget okozó anyagok jutottak a torokba. Nem csoda hát, ha ez a védelemi rendszer — különösen kisgyermekkorban — állandóan dolgozik, és duzzanatával is jelzi folyamatos tevékenységét. A torok- és az orrmandula duzzanata bizonyos mértékig szintén hozzájárul a levegő útjának beszűküléséhez, a szájlégzés kialakulásához.

A torokmandula önálló megbetegedése az előzőekhez képest sokkal ritkább jelenség, és az oka nem vírus, hanem baktérium. A torok hátsó részén, a két „várkapuban” álló „őrök” fontos védelmi szerepet látnak el, főként az óvodáskorú gyermekek életében. A mandulák szivacsos állományába jutó idegen anyagokat részint helyben elpusztítják, részint információt indítanak el a mandulától a többi immunszerv felé. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák főleg kisgyermekkorban, de mindaddig nagyon fontosak, amíg ezt a feladatot el tudják látni, és az állományukba begyűjtött kórokozókat valóban le tudják küzdeni.

A sokszor ismétlődő gyulladás a gyakorlott vizsgálónak ismerős jeleket hagy a mandulában, de legfontosabb a hiteles kórtörténet A szülő segítsége pontos információja szükséges ahhoz, hogy a mandulák „viselkedéséről” képet kapjunk. Fontos adat, hogy évente hányszor volt mandulagyulladása a gyermeknek, és hogy a betegség lefolyása nem torokgyulladásra jellemző-e. A két betegség elkülönítése perdöntő.

Magas láz

A tüszős mandulagyulladás kisgyerekek, fiatal felnőttek gyakori betegsége. A mandulák járataiba került baktériumok hatására a védelmi rendszer működésbe lép. A mandulák megduzzadnak, felszínük vörös lesz, járataikban gennyes váladék képződik, ami sok-sok fehér pont formájában jelentkezik. Ezek a későbbiekben a mandula felszínén összeolvadnak, és sárgásfehér lepedéket képeznek. A betegséget többnyire napokon át tartó magas láz kíséri, az antibiotikumos kezelés ellenére is. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak, részt vesznek a gyulladás tovaterjedésének megakadályozásában. Kisgyermeknél a betegség általában az orrmandulát is érinti.

Gyulladásmentes, láztalan állapotban a mandulák felszínén jelentkező egy-két fehér pötty vagy folt szintén gyakori panasz. A mandula járataiban rekedt hámtörmelék, ételmaradék (szaknyelven detritusz) ártalmatlan dolog, sokszor magától kilökődik. Ha mégsem, akkor a fül-orr-gégész könnyen eltávolítja.

Tartósan viszont kellemetlen szájszagot okoz, mert ebben is megtapadnak bizonyos kórokozók. Ezek a foltok nem tüszők, és nem is a mandulagyulladás tünetei!

Évente többször

A legnehezebb kérdés a mandulaműtét szükségességének eldöntése. A gyakran ismétlődő mandulagyulladásról mindig szeretek meggyőződni. Szerencsére ritkán, de még mostanában is előforduló szövődmény a mandula körüli tályog. Ez természetesen azonnali szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A gyógyszeres kezelés ilyenkor már önmagában nem elegendő. Az évente többször, de legalább négyszer-ötször előforduló gennyes mandulagyulladás felveti a műtét szükségességét. Az egyes betegségek közötti időben a gyermek étvágya, fizikai állapota nehezen javul, ami további veszélyeket rejt magában.

További információk: www.gyogysapka.hu